Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.
Ülésnapok - 1910-479
4-79. országos ülés Í9Í3 november 25-én, kedden. • 175 terjesztés az is, ha egy barátomnak például egy érdekes lapot adok, mert nincs kimondva a javaslatban, hogy utczai terjesztés az, ha üzletszerűen, pénzért, szóval eladással terjesztik a lapot. Én tehát a kolportázs elleni vétséget követek el akkor, ha egy lapot a barátomnak adok át elolvasás végett. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ami pedig a törvény idevágó szakaszát illeti, a bizottság és az igazságügyminister közt érdekes ellentét volt. Az igazságügyminister ur szövegezése szerint a szakasz középső része igy hangzik : »01yan sajtótermék utczai terjesztését, amely a közrendet vagy a közerkölcsiséget sérti vagy veszélyezteti, különösen amely valamely nemzetiség, osztály vagy hitfelekezet ellen gyűlölet ébresztésére alkalmas, vagy a családi élet belső ügyeit tárgyalja a nélkül, hogy ezt közérdek kívánná, engedélyezni nem szabad.* Továbbá : »A belügyminister a közrend fentartása érdekében rendelettel más oly okokat is megállapithat, amelyek miatt a sajtótermékek utczai terjesztése nem engedélyezhetők A ministeri omnipotenczia e kodifikácziója a bizottságban sem ment keresztül. Jónak látták azt mondani, hogy talán mégis ily okok meghatározására a törvényhozás az illetékes és ezt kihagyták. Érdekes azonban, hogy önök, akik meg akarják védelmezni a családi élet szentségét, az egyéni becsületet, akik lehetetlenné akarják tenni a nemzetiség, osztály vagy hitfelekezet eüeni izgatást, azt mondják, hogy >>kivéve, ha a közérdek kivánja«. Ha tehát ugy tetszik annak a t. minister urnak, — nem a mostaniról beszélek — hogy a közérdek megkivánja, hogy valamely osztály ellen izgassanak, akkor ezt nem fogják büntetni. Nem akarok senldre czélozni, de a legtöbb ember nagyon hajlandó arra, hogy a neki antipatikus emberrel vagy lappal szemben túlszigoru legyen. Eklatáns példa erre, hogy amig a Pesti Hirlaptól, ettől az előkelő tónusú, magas szinvonalu laptól a kolportázst megvonták, Az Esttől, A Naptól, a Magyarországtól és nem tudom én hány más laptól is megvonták, addig a Budapesti Naplótól nem vonták meg, pedig ez a legdurvábban támadja az ellenzéknek majdnem minden tagját és egy olyan férfiúról, akinek szereplése lehet egyeseknek szimpatikus, másoknak antipatikus, de akinek ideálizmusát, jóhiszeműségét, jellemét mindenkinek tisztelnie kell, egész egyszerűen azt irta. hogy hazaáruló. Hát ha ilyen laptól sem vonták meg a kolportázst, hogyan lehessen ebben az országban bárki is bizalommal az iránt, hogy a kolportázsjogot egyenlően fogják kezekai ? Ha az igazságügyminister ur valóban az igazságot tartotta volna szem előtt, akkor felvett volna a javaslatban olyan szakaszt, hogy ha pedig a belügyminister döntésével valamelyik lap nincsen megelégedve, akkor panaszszal fordulhat a közigazgatási bírósághoz. Azt mondja ez a javaslat, hogy ha valamelyik lap a közrendet, a közerkölcsiséget sérti vagy veszélyezteti, akkor annak utczai terjesztése meg nem engedhető. Hát ez olyan tág fogalom, amelybe minden belefér. Ennek az intézkedésnek alapján a jövőben is egész egyszerűen eltiltanak minden nem tetsző lapot a kolportázstól. Nem is akarok itt szólni arról, hogy bizonyos határidőt kellene megállapítani arra nézve, hogy milyen esetben, mennyi idő múlva lehet majd megvonni a kolportázst. Elvégre minden büntetésnek kell maximumot és minimumot szabni. Mert ahogy ma kezelik a kérdést, hogy tudniillik a lap szerkesztője felmegy a belügyministerhez és javulást igér, — amint erre példák vannak —, és erre visszakapja a kolportázst: ez minden, csak nem törvényes álllapot. A kérdést ugy kellene szabályozni, hogy az a lap, amely egy éven belül ugyanazon vétségért vagy kihágásért háromszor-négyszer birói ítélettel el volt ítélve, elvesztheti kolportázs jogát, azonban mindig csak ítélet alapján és végső fokon ezt az Ítéletet a közigazgatási bíróság mondja M. Hantos Elemér (közbeszól). Palugyay Móricz : Azt nem hallja az elnök ! Tessék Hantost rendreutasítani. Folyton zavarja a szónokot! Menjen Lukácshoz ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Ivánka Imre: A t. igazságügyminister ur e törvényjavaslat indokolásában azt mondja, hogy ő a sajtószabadságot védelmezni akarja és a sajtószabadság védelmezése mellett csakis annak Idnövéseit akarja ostorozni, lehetetlenné tenni. Tény az, hogy a sajtónak igen is vannak kinövései, vannak a sajtóban olyan dolgok elterjedve, melyek igazán sok ember visszatetszését keltették fel. De viszont nem szabad ugy eljárni, mint a rossz kertész, aki azért, hogy ne kelljen a fattyuhajtásokat nyesegetnie, Id vágj a a fát. Azért, mert egyes lapok túlmennek a határon egyes esetekben, nem szabad a sajtót lehetetlenné tenni abban, hogy szabadon, elfogulatlanul írhasson. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A minister ur ezekért a végtelen megszorításokért, amelyekben a sajtót részesiti, egy ellenértéket nyújt. Az ellenérték az, amit a 9. §-ban látunk kodifikálni, hogy t. i. »sajtóterméket a törvény korlátai közt mindenki szabadon terjeszthet. A m. kir. posta és az összes hazai közforgalmú vasutak és hajózási vállalatok minden oly sajtóterméket, amelyeknek terjesztése a 10. §. szerint eltiltva nincs, a szabályszerű dijakért szállítani kötelesek.« A bizottság a »szabályszerü« szó helyett az »azonos« szót vette fel. Ha tehát a t. minister ur annyira híve az azonos és egyforma eljárásnak, igazán jó lett volna talán azt is kodifikálni, hogy a pausálé is azonos és egyforma legyen, vagy hogy az állam vasúti hirdetési dijak is egyformán jussanak a lapoknak. (Ugy van! Ugy van ! balfelől.) Hantos Elemér: EUenzéki lap többet kap. Ivánka Imre: A törvényjavaslatnak azonban két legnagyobb hibája az, hogy a kaucziót, ahelyett, hogy leszállítania, vagy eltörölné . .. Bródy Ernő: El kell törölni! Ivánka Imre : . . . mint ahogy Horvátországot