Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-479

4-79. országos ülés Í9Í3 november 25-én, kedden. • 175 terjesztés az is, ha egy barátomnak például egy érdekes lapot adok, mert nincs kimondva a javas­latban, hogy utczai terjesztés az, ha üzletszerűen, pénzért, szóval eladással terjesztik a lapot. Én tehát a kolportázs elleni vétséget követek el akkor, ha egy lapot a barátomnak adok át elolvasás végett. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ami pedig a törvény idevágó szakaszát illeti, a bizottság és az igazságügyminister közt érdekes ellentét volt. Az igazságügyminister ur szövegezése szerint a szakasz középső része igy hangzik : »01yan sajtó­termék utczai terjesztését, amely a közrendet vagy a közerkölcsiséget sérti vagy veszélyezteti, külö­nösen amely valamely nemzetiség, osztály vagy hitfelekezet ellen gyűlölet ébresztésére alkalmas, vagy a családi élet belső ügyeit tárgyalja a nélkül, hogy ezt közérdek kívánná, engedélyezni nem sza­bad.* Továbbá : »A belügyminister a közrend fen­tartása érdekében rendelettel más oly okokat is megállapithat, amelyek miatt a sajtótermékek utczai terjesztése nem engedélyezhetők A ministeri omnipotenczia e kodifikácziója a bizottságban sem ment keresztül. Jónak látták azt mondani, hogy talán mégis ily okok meghatáro­zására a törvényhozás az illetékes és ezt kihagyták. Érdekes azonban, hogy önök, akik meg akarják védelmezni a családi élet szentségét, az egyéni becsületet, akik lehetetlenné akarják tenni a nemzetiség, osztály vagy hitfelekezet eüeni izga­tást, azt mondják, hogy >>kivéve, ha a közérdek kivánja«. Ha tehát ugy tetszik annak a t. minister urnak, — nem a mostaniról beszélek — hogy a közérdek megkivánja, hogy valamely osztály ellen izgassanak, akkor ezt nem fogják büntetni. Nem akarok senldre czélozni, de a legtöbb ember nagyon hajlandó arra, hogy a neki antipatikus emberrel vagy lappal szemben túlszigoru legyen. Eklatáns példa erre, hogy amig a Pesti Hirlaptól, ettől az előkelő tónusú, magas szinvonalu laptól a kolportázst megvonták, Az Esttől, A Naptól, a Magyarországtól és nem tudom én hány más laptól is megvonták, addig a Budapesti Naplótól nem vonták meg, pedig ez a legdurvábban támadja az ellenzéknek majdnem minden tagját és egy olyan férfiúról, akinek szereplése lehet egyeseknek szimpatikus, másoknak antipatikus, de akinek ideálizmusát, jóhiszeműségét, jellemét mindenki­nek tisztelnie kell, egész egyszerűen azt irta. hogy hazaáruló. Hát ha ilyen laptól sem vonták meg a kolportázst, hogyan lehessen ebben az országban bárki is bizalommal az iránt, hogy a kolportázs­jogot egyenlően fogják kezekai ? Ha az igazságügyminister ur valóban az igaz­ságot tartotta volna szem előtt, akkor felvett volna a javaslatban olyan szakaszt, hogy ha pedig a belügyminister döntésével valamelyik lap nincsen megelégedve, akkor panaszszal fordulhat a köz­igazgatási bírósághoz. Azt mondja ez a javaslat, hogy ha valamelyik lap a közrendet, a közerkölcsiséget sérti vagy veszé­lyezteti, akkor annak utczai terjesztése meg nem engedhető. Hát ez olyan tág fogalom, amelybe minden belefér. Ennek az intézkedésnek alapján a jövőben is egész egyszerűen eltiltanak minden nem tetsző lapot a kolportázstól. Nem is akarok itt szólni arról, hogy bizonyos határidőt kellene megállapítani arra nézve, hogy milyen esetben, mennyi idő múlva lehet majd megvonni a kolportázst. Elvégre minden bünte­tésnek kell maximumot és minimumot szabni. Mert ahogy ma kezelik a kérdést, hogy tudniillik a lap szerkesztője felmegy a belügyministerhez és javulást igér, — amint erre példák vannak —, és erre visszakapja a kolportázst: ez minden, csak nem törvényes álllapot. A kérdést ugy kel­lene szabályozni, hogy az a lap, amely egy éven belül ugyanazon vétségért vagy kihágásért három­szor-négyszer birói ítélettel el volt ítélve, elvesztheti kolportázs jogát, azonban mindig csak ítélet alap­ján és végső fokon ezt az Ítéletet a közigazgatási bíróság mondja M. Hantos Elemér (közbeszól). Palugyay Móricz : Azt nem hallja az elnök ! Tessék Hantost rendreutasítani. Folyton zavarja a szónokot! Menjen Lukácshoz ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Ivánka Imre: A t. igazságügyminister ur e törvényjavaslat indokolásában azt mondja, hogy ő a sajtószabadságot védelmezni akarja és a sajtószabadság védelmezése mellett csakis annak Idnövéseit akarja ostorozni, lehetetlenné tenni. Tény az, hogy a sajtónak igen is vannak kinövései, vannak a sajtóban olyan dolgok elterjedve, melyek igazán sok ember visszatetszését keltették fel. De viszont nem szabad ugy eljárni, mint a rossz kertész, aki azért, hogy ne kelljen a fattyuhajtáso­kat nyesegetnie, Id vágj a a fát. Azért, mert egyes lapok túlmennek a határon egyes esetekben, nem szabad a sajtót lehetetlenné tenni abban, hogy szabadon, elfogulatlanul írhasson. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A minister ur ezekért a végtelen megszorí­tásokért, amelyekben a sajtót részesiti, egy ellen­értéket nyújt. Az ellenérték az, amit a 9. §-ban látunk kodifikálni, hogy t. i. »sajtóterméket a törvény korlátai közt mindenki szabadon terjeszt­het. A m. kir. posta és az összes hazai közforgalmú vasutak és hajózási vállalatok minden oly sajtó­terméket, amelyeknek terjesztése a 10. §. sze­rint eltiltva nincs, a szabályszerű dijakért szállí­tani kötelesek.« A bizottság a »szabályszerü« szó helyett az »azonos« szót vette fel. Ha tehát a t. minister ur annyira híve az azonos és egyforma eljárásnak, igazán jó lett volna talán azt is kodi­fikálni, hogy a pausálé is azonos és egyforma le­gyen, vagy hogy az állam vasúti hirdetési dijak is egyformán jussanak a lapoknak. (Ugy van! Ugy van ! balfelől.) Hantos Elemér: EUenzéki lap többet kap. Ivánka Imre: A törvényjavaslatnak azonban két legnagyobb hibája az, hogy a kaucziót, ahe­lyett, hogy leszállítania, vagy eltörölné . .. Bródy Ernő: El kell törölni! Ivánka Imre : . . . mint ahogy Horvátországot

Next

/
Oldalképek
Tartalom