Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.
Ülésnapok - 1910-478
126 478. országos ülés 1913 tást és a fokozatos felelősségen a maga vegyes rendszerével rést üt. Azt mondotta az igazságügyminister a beszédében és azt mondották a túlsó oldalról felszólaló képviselőtársaim is, liogy a közvélemény már évek óta sürgeti ezen törvényjavaslatot, (Igaz ! ügy van ! jobbfelől.) különösen az időszaki sajtó terén jelentkező visszaélések kiküszöbölésére ; tehát a legteljesebb mértékben időszerű ez a javaslat és a közvélemény sürgetésének nyomása alatt közszükség teljesítését jelenti annak benyújtása és letárgyalása. (Igaz! ügy van! a jobboldalon és a középen.) T. ház, rámutatott már Hantos Elemér t. képviselőtársam is arra a rettenetes gazdasági válságra, amely ebben az országban uralkodik, amely tönkretesz minden vállalkozást, tönkretesz minden ipart, minden kereskedelmet. Nos hát, bocsánatot kérek, ha ilyen időkben a közvélemény szavát méltóztatnak lesni és figyelni, ha arra méltóztatnak súlyt helyezni, hogy olyan törvényeket csináljanak és olyan intézményeket alkossanak, a melyeket a közvélemény sürget, amelyekre a nagyközönségnek sürgős szüksége van, akkor, azt hiszem, a mai viszonyok közepette a sajtójog reformja a legeslegutolsó kérdés, amely ilyen szempontból szóba jöhet. (Igazi Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Igen érdekes példája annak, hogy milyen más a törvényhozás Ausztriában és milyen más minálunk, hogy egészen véletlenül ugyanazon a napon, amikor ez a ház a sajtójogi javaslat tárgyalását megkezdette, Ausztriában a lóversenyadót, az automobiladót és a pezsgőadót tárgyalták. Hát, ugyebár, van egy kis különbség a kettő között? És Ausztriában a lóversenyt, az automobilt és a pezsgőt oly nagy mértékben adóztatták meg, hogy a bécsi Jockey-klub megfenyegette a világot, az egész társadalmat azzal, hogy sztrájkolni fog a lóversenyekkel. Van tehát egy kis különbség abban, ha a néprétegek érdekeinek felkarolása szempontjából egyik helyen a luxus-adókat hozzák be és a gazdag emberek kedvteléseire vetnek adót, nyilván azért, hogy az államháztartásnak és az állampolgárok szegényebb rétegeinek terhén könnyítsenek, a másik helyek pedig, itt minálunk, a t. igazságügyminister ur ugyanebben az időben a sajtójog reformjával foglalkoztat minket, aminek hogy mégis legyen valami szocziális ize, hát az előadó ur — és követve az ő példáját Kenedi Géza t. képviselőtársam is — erős forradalmi hangú és forradalmi izü támadást intéz a kapitalizmus ellen, vagyis el akarja hitetni velünk, hogy tulaj donképen ez az egész sajtóreform csak arra való, hogy a minket lenyűgöző gaz kapitalizmus terheit növelje. Hantos Elemér: Ezt nem mondta senki! Pető Sándor : Bocsánatot kérek, a kapitalizmus ellen beszélt az előadó ur (Igaz ! Ugy van ! balfelöl.) és a sajtókapitalizmus ellen tartott igen erős filippikát Kenedi Géza t. képviselőtársam is. (Ugy van! balfelöl.) T. ház ! Mivel a túloldalon nagyon szeretik november 24-én, hétfőn. az angol példákat — hiszen a kártérítési kérdés megindokolásánál is az angol törvények és az angol jogszokások példájára hivatkozik az igazságügyminister ur — és mivel méltóztattak programúiba venni, az én legnagyobb gyönyörűségemre, a kapitalizmus megostromlását, hát ne a sajtójog tárgyalásánál méltóztassék ezt a forradalmi hangulatot érvényesíteni és ne a sajtójog megostromlását méltóztasték a kapitalizmus elleni harcz kezdetére tenni, hanem, ha az angol példák másban olyan tetszetősök, olyan szépenhangzóak, méltóztassanak ebben is követni az angol példát. (Halljuk ! balfelől.) Talán csak a múlt héten, az angol pénzügyminister ur, Lloyd George, szintén a kapitalizmus ellen dörgött, csak ugy, mint a munkapárt illusztris vezérszónokai, a hang és a tartalom azonban egy kicsit más volt. Az angol pénzügyminister, mikor egy nyilvános népgyűlésen beszélt és megemlékezett az angol gazdasági válságokról, azt mondotta — és e tekintetben talán Hantos Elemér t. képviselőtársam is tanulhatna valamit az angol pénzügyminister úrtól, mert képviselőtársam a gazdasági válságokat a sajtóvisszaélésekkel hozza okozati összefüggésbe — hogy a gazdasági válságok előidézésében főbűnösök a nagybirtokosok. És ugyanez a pénzügyminister azt mondotta, hogy a kormány a földmonopóliumnak teljes és tökéletes ellenőrzését fogja és akarja a kezébe venni, mert ő kitapasztalta az élet minden viszontagságait és meggyőződést szerzett arról, hogy nagy igazságtalanság van a gazdasági élet berendezésében, hogy nagy igazságtalanság nyomja a szegény embert és nagy igazságtalanság nyújtja az előnyöket a gazdag embereknek. Ha a kapitalizmus ellen méltóztatnak hadat inditani, akkor ezt méltóztassék eltanulni az angoloktól, nem pedig azt, amire angol példák gyanánt hivatkoznak. Az angol pénzügyminister olyan beszédeket tart nyilvános népgyűléseken, az agitácziónak olyan módját választja, (Mozgás jobbfelöl.) amelyért ebben az országban izgatás miatt akárkit lecsuknának. Ha nekünk mindig angol példákat hoznak, — amikor példának okáért a mi intézményeinket rosszabbítani akarják, akkor azzal áll elő az igazságügyminister ur és akárhányszor a ministerelnök ur is, aki a múltkor egy szerény közbeszólásomra rögtön beigazolta, hogy az angol parlamentből is kivezetik, illetve kivezették a rendetlenkedő képviselőket a rendőrközegek, — (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) mondom, ha angol példákkal állanak elő és angol kormányférfiak programmját állítják elénk mintaképnek, akkor vegyenek példát Lloyd Georgetől, aki felismerve a kor intő szózatát, — hogy ezt a kifejezést használjam — mélyebb okait keresi a gazdasági válságoknak, mint amelyeket felfedezett mai felszólalásában Hantos Elemér t. képviselőtársam s olyan agitácziót indit a maga hivatalos nagy tekintélyével, amelyért nálunk az embereket izgatás czimén becsukják.
