Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-456

4o6. országos ülés 1913 június 12-én, csütörtökön. 79 előző kormány megindított, amelyet természetszerűen, következetesen fog a kormány folytatni, de ahol nézetem szerint egyik legnagyobb és legégetőbb baj a jogi oktatásnak mai vigasztalan állapota, (Igaz! ügy van!) amelyen az egyetemeken és az akadémiákon folyó oktatásra kiterjeszkedő szerves törvénynyel a lehető legrövidebb idő alatt fogunk segíteni. (Élénk helyeslés.) T. ház ! Talán ezekben a teendőkben, amelyeket a t. ház előtt felsoroltam, sikerült egy oly munkakört megjelölni a kormány és — a kormány előkészítő munkájának elvégzése után — a t. ház előtt, amely valóban üdvös, építő, nemzeti munkára nyit módot és alkalmat, annak állitja fel kereteit. Erre az építő, produktív, nemzeti munkára van a magyar nemzetnek szüksége. Erre szolgál a kormány, de, méltóztassék nekem megengedni, arra szolgál a törvényhozás és elsősorban a népképviselet is, hogy ezt az üdvös építőmunkát a magyar nemzet érdekében elvégezze. Én azzal a kérdéssel fordulok a felelős gondozásunkra bízott nagy nemzeti érdekek nevében a t. ház minden tagjához, hogy vigye bele e munkába lelkének legjavát, hogy vegyen részt, működjék közre, és legyen meggyőződve róla, hogy a nemzet előtt e munkájának, működésének értéke attól fog függni, vájjon az a tevékenység, amelyet a közélet terén kifejt, alkotás-e, vagy rombolás, egyesités-e, vagy széthúzás, hogy ez a magyar nemzetet előbbreviszi-e. nemzeti erejének, politikai súlyának, nemzeti czéljaival való sikeres érvényesülésének jogos utján, vagy pedig ezen az utón uj akadályokat állit-e a nemzet elé. (Igaz ! Ugy van !) A kormány el van határozva, hogy ezen az utón indul meg következetesen, csüggedést nem ismerve, érezve a felelősség súlyát, érezve azokat a,kötelességeket, amelyeket elvállalt a nemzet szine előtt. Én az ebben a munkában való részvételre kérem a t. házat és addig, míg a kormány ezen az utón halad, mély tisztelettel kérem a t. ház támogatását. (Hosszantartó zajos helyeslés, éljenzés és taps. A ministerelnököt számosan üdvözlik. Felkiáltások : Szünetet kérünk !) Szepesházy Imre jegyző: Miháli Tivadar! Miháli Tivadar : T. ház ! Az újonnan kinevezett kormány ministerelnöke (Nagy zaj.) . . . Elnök: Csendet kérek, t. képviselőház. Miháli Tivadar : . . . a ministerelnök ur csak az imént elhangzott programmbeszédében elég világosan kifejtette, hogy a jelenlegi kormány az előbbi kormánynak egyszerűen folytatása és tulajdonképen szó sem lehet a kormányrendszer változásáról, csak személyek változásáról. Ebből kifolyólag feleslegesnek tartom pártom nevében tüzetesen és részletesen kifejteni azon indokokat, melyek alapján mi e házban a múlt kormányrendszerrel szemben ellenzéki álláspontot foglaltunk el és vele szemben bizalmatlansággal viseltettünk. A múlt kormánynyal szemben való bizalmatlanságunknak legfőbb oka az volt, hogy a választásokon tett Ígéretéhez képest nem valósította meg az általános választói jogosabban az értelemben, melyben mi képzeltük, hogy helyesen megvalósítható amennyiben figyelmen kívül hagyta a demokráczia jogelvét, és a királyi leiratokban foglalt azon utasításnak sem tett eleget, melyben nyíltan ki volt mondva, hogy az újonnan alkotandó választójogi törvény . . . (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Miháli Tivadar: Mondom, t. ház, bizalmatlanságunknak legfőbb oka a kormánynyal szemben az'volt, hogy nem valósította meg az általános választói jogot abban az értelemben, amint azt a választások előtt megígérte, másfelől nem tett eleget a királyi leiratokban ismételten kifejezett azon óhajtásoknak sem, hogy az országban levő széles néprétegek az alkotmány sánczaiba bevonassanak. Mi az újonnan hozott választójogi törvényt reakezionáriusnak tekintjük, és azt hiszszük, hogy komplikált voltánál fogva nehezen lesz a közéletben keresztülvihető és applikálható^ Ezenkívül a lemondott kormánynyal szemben azért is bizalmatlanok voltunk, mert az ország és illetve a parlament ügyeit nem vezette abban az irányban, hogy itt e parlamentben rendes, j)arlamentáris viszonyok létesüljenek. (Mozgás.) Én nem kutatom, hogy mi okozta ezt, (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) de ilyen politikát nem követhetünk és tény az, amit az egész ország és az egész világ tud, hogy ma ez országban, ugy itt a parlamentben, mint általában, súlyos krízis, bonyolult helyzet állt elő. melynek rossz hatásai megvannak közéletünkre és gazdasági életünkre is. Hiszen nemcsak politikai, de gazdasági és jDénzkrizisben is szenved az ország. Id. Erdély Sándor : Az egész világ ! Miháli Tivadar: T. ház ! A magyar kormánynak mindent el kell követnie arra nézve, hogy mindaddig, mig konstituczionális alapon áll, míg magát alkotmányosnak nevezi, itt a parlamentben rendes parlamentáris viszonyokat teremtsen. Általános politikai szempontból ezek voltak az okai annak, hogy mi az előző kormánynyal szemben bizalmatlansággal viseltettünk és e tekintetben az igen t. ministerelnök ur imént elmondott programmbeszéde a legkevésbbé sem mutatta meg, hogy miként véli ezen súlyos, krizises állapotot szanálni és az országra nézve békésebb áüapotokat teremtem. Ami a nemzetiségi kérdést illeti, a t. ministerelnök ur szives volt ezt pár szóval megemlíteni, sajnálom azonban, hogy még annyira sem ment konkrét ígéreteiben, hogy legalább kijelentette volna, hogy az érvényben lévő 1868. évi XLIV. t.-cz., amelyet a király szentesitett, respek táltat ni fog és ennek a nemzetiségekre vonatkozó kedvező intézkedései foganatba fognak vétetni; annál kevésbbé jelentette ki azt, hogy el fogja ismerni és biztosítani fogja a nemzetiségek részére mindazokat a jogokat, amelyek a nemzetiségek nemzeti individualitásának fentartásához, kulturális és gazdasági fejlődéséhez szükségesek.