Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-468

254 hm. országos ülés Í9Í3 < ugy a véderő-, valamint a pénzügyi bizottsághoz, a harmadik törvényjavaslatot pedig, -úgyszintén a jelentéseket is csak a véderő bizottsághoz utasítani. (Helyeslés.) Elnök : Á betérj esztett törvényjavaslatok közül a közös haderő fentartásához szükséges ujonez­létszámnak és a honvédség fentartásához szük­séges ujonezjutaléknak uj megállapításáról szóló törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénz­ügyi és a véderőbizottságokhoz utasittatik; az 1912. évi XXXI. t.-cz. 5. és 12. §-ainak módo­sításáról szóló törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentés­tétel végett Id fog adatni a pénzügyi és a véderő­bizottságoknak, az 1914. évre Maliitandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat pedig szintén M fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás- és jelentéstétel végett a véderőbizott­sághoz utasittatik. A honvédelmi minister ur által benyújtott jelentések, és pedig az 1912—13. évben tényleges szolgálatban állott egyévi önkéntesek tiszti vizs­gáinak eredményéről, továbbá az 1912—13. szol­gálati év folyamán előfordult öngyilkossági ese­tekről és a közös hadsereg magyar honosságú tisztjeinek számáról és szolgálati beosztásáról szóló jelentések ki fognak nyomatni, szét fognak osz­tatni, és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a véderőbizottságnak adatnak Id. A kereskedelemügyi minister ur kivan elő­terjesztést tenni. (Halljuk ! Halljuk !) Br. Harkányi János kereskedelemügyi minister: T. ház ! (Halljuk!Halljuk 1 .) Van szerencsémbenyuj­tani egy törvényjavaslatot a léva—nagysurányi helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában (Írom. 911). Kérem a t. házat, méltóztassék a törvény­javaslatot kinyomatni, a ház tagjai között szét­osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi és közlekedésügyi bizottságokhoz uta­sítani. (Helyeslés.) Elnök: A léva—nagysurányi helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában benyújtott tör­vényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénz­ügyi és közlekedésügyi bizottságokhoz utasittatik. A pénzügyminister ur kivan szólni. Teieszky János pénzügyminister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az 1913: XXVI. t.-czikk értelmében ezentúl a budgetév minden év Julius havának 1-én fog megkezdődni. Ennek következtében 1914. január 1-től Julius hó végéig egy átmeneti félév áll elő, amely átme­neti félévre vonatkozólag az államháztartás továbbviteléről kell gondoskodnunk. Az erre vonat­kozó törvényjavaslatot, amely az 1914. év első felé­ben viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szól (ír. 902), a kormány elkészítette, és midőn azt előterjeszteni szerencsém van, kérem, méltóztassanak megengedni, hogy pár vonással röviden ismertessem (Halljuk! Hall­:tóber 3Ö-án, csütörtökön. juh!) azon adatokat és alapelveket, (Mozgás és zaj. Halljuk! Halljukl) Elnök (csenget): Csendet kérek! Teleszky János pénzügyminister:... amelyek alapján ezen törvényjavaslat értelmében az állam­háztartás az 1914. év első felében viendő lesz. (HaUjuk! Halljuk!) A kormány ezen átmeneti félévre nem szándékozott egy részletes uj költségvetési elő­irányzatot előterjeszteni, nem pedig azért, mert az 1913. évi költségvetés úgy is széles keretek­ben lett megállapítva s mert a kormány, azon törekvés által vezettetve, hogy ezentúl a költ­ségvetések mindig kellő időben törvényerőre emelkedjenek, rövid néhány hónap alatt úgy is be fogja terjeszteni az 1914—15. évi költség­vetésre vonatkozó előirányzatát. Ebbe az elő­irányzatba szándékozik felvenni mindazokat az újításokat és módosításokat, amelyek a kor­mányzat irányelvére vonatkozólag döntő be­folyásuak s amelyek a budgetben a kormány­nak kormányzati irányelveit kifejezésre juttat­ják. Ennélfogva természetes, hogy ez a költség­vetési, illetve felhatalmazási törvényjavaslat, amelyet most előterjeszteni szerencsém van, az 1913. évi költségvetés kereteiben mozog s eb­ből a kormányzat irányelveire nézve következ­tetést vonni nem lehet. Ennek következtében mai expozém is más természetű lesz, mint amilyen a rendes költ­ségvetési előirányzat előterjesztése alkalmával lenni szokott s méltóztassék megengedni, hogy mindenek előtt azokat az alapelveket ismertes­sem, amelyeken a most benyújtott törvényja­vaslat felépül, s amelyek ennek a törvényjavas­latnak szerkezetét képezik. (HaUjuk! Halljuk!) Egészben véve ez a törvényjavaslat felha­talmazási törvényjavaslatnak, indemnitásnak tekintendő. Mégis lényegesen eltér a szokásos indemnitási törvényjavaslatoktól, főként azért, mert az államháztartásnak egy bizonyos idő­szakban nemcsak ideiglenesen való vezetésére ad felhatalmazást, hanem arra az időszakra egyúttal a végleges felhatalmazást is tartal­mazza, vagyis ezt a felhatalmazási törvényjavas­latot nem fogja követni, mint rendesen történni szokott, ugyanazon időre megállapított tényle­ges költségvetés. Ennek következtében ebben a törvényjavaslatban megjelölendők már azok a hitelek, melyek az illető időszakra, vagyis az 1914. első félévre vonatkozólag összeállítandó zárszámadás alapjául fognak szolgálni. Ezek a hitelek egészben véve a rendes ki­adásoknál, átmeneti kiadásoknál és a rendes bevételeknél az 1913. évre megállapított hitelek­nek felét teszik ki; a beruházásokat illetőleg azonban ez az eljárás követhető nem volt, mert ha a beruházásokat illetőleg is ezt az eljárást követi a kormány, akkor az 1914. év első felé­ben legfeljebb azon beruházások lettek volna foganatosíthatók, amelyek már az 1913. évi költségvetés ala]xján megkezdettek s ezeknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom