Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-467

október 25-én, szombaton. 234 467. országos ülés 1913 elbírálása alatt áll. Nagyon keü kérnem a kép­viselő urat, hogy felszólalásával ne kívánjon pre­judikálni a mentelmi bizottság hozandó határoza­tának és ezzel a kérdéssel addig ne foglalkozzék, amig a mentelmi bizottság jelentése majd a ház előtt nem fekszik. Méltóztassék folytatni. Szabó István (nagyatádi) : Közbeszólásokra foglalkoztam ezzel a kérdéssel. Nem is ez volt a szándékom, hanem egyenesen az, amit előreboesá­tottam, hogy itt a képviselőházban Magyarország ministerelnöke elismerte azt, hogy az alkotmány­párt pártkasszájába pénzek fizettettek be bizonyos czélokra. Az a kormánypárt ma is párt, az a kor­mánypárt ma is kormányozza az országot, a kü­lönbség csak az, hogy most Lukács László helyett Tisza István ül a kormányelnöki székben, de az a párt, amely ezeket a pénzeket felvette, ma is ott ül, annak a pártnak a kormány elnök tagja volt akkor is, amikor ezek a pénzfelvételek történtek és az a párt áll ma is a t. ministerelnök ur háta megett. Amikor tehát ilyen dolgok bebizonyosodtak, amint már kétszer is mondottam, harmadszor is csak azt mondhatom, hogy sokkal nagyobb el­itélést vártam erre a politikára a ministerelnök úrtól, mint a minőt hallottunk, és sokkal erősebb kifejezést arra nézve, hogy a jövőben semmi szín alatt nem engedi ezt meg, és hogy a jövő válasz­tások, ha ő vezeti azokat, nem a pénz jegyében fognak lefolyni, hanem a tiszta, szabad választások jegyében. Ezt várom a ministerelnök úrtól. (He­lyeslések.) Elnök : Nagyatádi Szabó István képviselő ur a napirendhez jelentkezett szólásra, és vártam felszólalása alkalmával kijelentését, vájjon el­fogadja-e a napirendi javaslatot, vagy pedig nem, mert hiszen tulaj donképen a házszabályok értel­mében a napirendhez van joga felszólalni, és minden esetre a napirendre vonatkozólag kellett volna nyilatkoznia. En nem kivántam a kép­viselő ur fejtegetését megzavarni és őt fejtegetése tulaj donképeni tárgyához való közeledésre figyel­meztetni, de hangsúlyoznom kell, hogy az a körülmény, hogy a mai kivételes viszonyok között nem intéztem figyelmeztetést a képviselő úrhoz, semmi esetre preczedensül vagy jogforrásul abban a tekintetben nem szolgálhat, (Helyeslés.) hogy itt a napirendhez szólva, magáról a napirendről tulaj donképen szó se essék, hanem egészen más politikai és egyéb kérdések tárgyaltassanak. (He­lyeslés.) Mondom, a jelen helyzetben nem akarván meggátolni azt, hogy a ministerelnök ur vála­szára egy ellenzéki képviselő ur reflektálhasson, szabad teret engedtem, de ismételten kijelentem, hogy ez semmi tekintetben a jövő szempontjából arra vonatkozólag irányadóul nem tekinthető, hogy itt a napirend kérdésétől eltérőleg, egészen más kérdések tárgyaltassanak. (Helyeslés.) Egy ténybeli állításával is foglalkoznom kell a képviselő urnak, aki azt állította, illetve jónak látta megkoczkáztatni azt a kijelentést, hogy az elnökségnek az eljárásával szemben ilyen meg ilyen hirek vannak forgalomban és hogy nem tudja, hogy azok mennyiben igazak. Ki kell jelentenem, hogy én itt tényeket adtam elő, amelyek fölött tisztában kell lenni a képviselő urnak, hogy azok ugy vannak, amint mondottam, mert különben nem adtam volna elő azokat. (Helyeslés.) Szeretem hinni, hogy szándé­kos gyanúsítás ezen kijelentésében rejleni nem akart. Különben ismétlem, hogy ha a t. képviselő ur reggel kilencz és tíz ÓTa között itt lett volna, megg3-őződhetett volna a képviselő ur, hogy azok a falragaszok már az egész városban ki voltak ragasztva és csak déli tizenkét órakor jelentkezett az a bizonyos négy képviselő ur, akik az ülés összehívását kérték. Ezeket kivántam a t. kép­viselő ur felszólalására megjegyezni. (Általános élénk helyeslés.) A ministerelnök ur kivan nyilatkozni. Gr. Tisza István ministerelnök: T. képviselő­ház ! Nem kívánok a képviselő ur politikai fejte­getéseivel ez alkalommal foglalkozni, már csak a mélyen tisztelt elnök ur azon figyelmeztetése foly­tán sem, hogy a tulaj donképeni tárgytól el ne kalandozzunk. Inkább egy egész rövid, személyes kérdés természetével bíró megjegyzésre szoritkozom. (Halljuk ! Halljuk !) A képviselő ur érdeklődik a pártkassza és az azzal kapcsolatos ügyek és a tiszta választások iránt. Ami a tiszta választásokat illeti, t. ház, én szívesen elismerem azt, hogy a választások tiszta­ságát a megvesztegetések igen aggályosan és csúnyán veszélyeztetik, épen olyan aggályosan és csúnyán, mint a nép józan Ítéletét izgató jel­szavak tüzes csóvájával félrevezető demagógia. (Helyeslés.) A másik oldala pedig a kérdésnek az, hogy minden vesztegetés nélkül is a pártélet természet­szerűleg pénzbe kerül, számottevő tetemes össze­gekbe és ezért minden pártnak van pártkasszája ; és az a pártkassza azért kassza, mert abba pénzek folynak be (Derültség.) és azért pártkassza, mert azon pénzek pártczélokra használtatnak fel. Hogy azután az a pártkassza miből táplálkozik, arra nézve, azt hiszem, a részletes felvilágosítást min­den párt mindig megtagadja. Arról az egyről azonban biztosithatom a t. képviselő urat, hogy állami üzletekért a pártkassza czéljaira pénzt követelni és elfogadni nem szándékozom. (He­lyeslés.) Elnök". Kíván még valaki az elnök napirend­javaslatához hozzászólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. A kérdés az, méltóztatik-e az elnök azon propoziczióját, hogy a legközelebbi ülés október

Next

/
Oldalképek
Tartalom