Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-462

4Ő2. országos ülés 19Í3 június 19-én, csütörtökön. 185 azért azonban minden áron arra kell törekedni, hogy az lehetőleg későn álljon be és minél embe­riesebb módon folyt'attasséh le. És valóban, ezek a szabályok, amelyek beczikkeiyezése kéretik, lehetővé teszik azt, hogy a háború bekövetkezése minél későbbre halasztassék és annak lefolytatása minél emberiesebb legyen. A beczikkelyeztetm kért egyezményekben az állandó választott biróság létesítése és maga az a gondolat, hogy az állam azokat a vitás kérdéseket, amelyeket diplomácziai utón többé elintézni nem képes, a jog tisztelete alapján az államok által vá­lasztott biróság eldöntése alá bocsássa és az álla­mok magukat ezen biróság Ítéletének alávessék, ez magában rejti az államok közt fennálló jogi kölcsönösség elismerését és erősiti a nemzetközi igazságosság elvét. Haladás ezekben az egyezményekben, hogy a nemzetközi vitás kérdések terén rendezték azt, hogy az ellenségeskedések a szerződő államok közt minden kétséget kizáró módon bejelentessenek s a háborús állapot a semleges államokra ezen nyilatkozat megtétele után áü be. Kiváló fontos­sággal bir a hadviselő felek fogalmának meg­határozása, ezen fogalomnak kiterjesztése a nép­hadseregre, a milicziára, sőt oly csapatokra, amelyek hazájuk védelmére fegyvert ragadnak, bár külön sem a katonasághoz, sem a néphad­sereghez nem tartoznak. Lényeges a hadifoglyok jogállásának és a velők szemben követendő el­járásnak a megállapítása és valóban az emberies gondolkodást tünteti fel a tilos harczi eszközök fixirozása, a megszállás és bombázás szabályainak megállapítása. Kiváló fontossággal bir ezen szabályok között a- katonai hatalom hatáskörének a megszállott területen való körvonalozása és a semleges hata­lom jogainak és kötelességeinek a körülírása. T. képviselőház ! Alapvető nemzetközi fogal­mak ezek, de egyúttal a kultúrának, a cdvilizá­cziónak a hatását mutatják ; és épen azért, amidőn örömmel üdvözlöm a czivilizácziónak és a hu­mánus érzésnek e megnyilatkozását, a legnagyobb önkény : a háború terén, a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjaid el­fogadom. (Helyeslés.) Hoványi Géza jegyző: ftagy Ferencz! Nagy Ferencz: T. képviselőház ! (Halljuk / HalljuJc!) Én ahhoz, ami ezen egyezménynek nagy, mondhatnám óriási jelentőségére vonatko­zik, hozzátenni valót nem találok. Hiszen abban valamennyien egyetértünk, hogy amikor arról van szó, hogy nemzetközi konfliktusok állandó választott biróság által intéztessenek el és a háború rémei elkerültessenek, ez mindnyájunknak érdeke, mindnyájunknak óhajtása és Magyarország ebben a tekintetben teljes lélekkel csatlakozhatik azokhoz az államokhoz, amelyek ezt ineziálták. De amikor a legnagyobb örömmel járulok ezen egyezménynek elfogadásához, két észrevételt óhajtok tenni, amelyek másodikával kapcsolatban egyszersmind egy óhajtást akarok kifejezésre hozni. KI5PVH. NAPLÓ. 1910—'1915. XIX. KÖTET. Az egyik az, hogy sajnálni lehet, hogy csak most lesznek ezek az egyezmények beczikkelyezve, még pedig egy lássé fordított sorrendben, ami az el­járást illeti, amennyiben ezek az egyezmények már előzetesen ratifikáltattak és csak azután jöt­tek ezen törvényhozás elé, holott rendes körülmé­nyek között a ratifikáozió, vagyis a megerősítés, amely már a végleges lekötöttséget jelenti, csak a törvényhozás által való elfogadás után történik, nagyon természetesen, mert a törvényhozás igy bizonyos tekintetben sokkal jobban van megkötve, mintha a ratifikáczió nem történt volna meg, miután azt végtére is nagyon bajos megtenni, hogy ami már meg van erősítve és véglegesen el van fogadva a nemzetközi jog szempontjából, azt a törvényhozás elvesse. Tény azonban az, hogy ez nem első eset; ez menti is a dolgot. Már voltak igen nagy nemzetközi egyezmények, ame­lyek előbb lettek ratifikálva és azután beczikke­lyezve. Egyebektől eltekintve utalok pl. a berlini kongresszusra, amely előbb lett ratifikálva és csak azután hozatott ide a törvényhozás elé és lett beczikkelyezve. Erre nézve, legfeljebb azt lehet sajnálni, hogy bizonyos késedelem volt ebben az egész eljárásban, mert hiszen 1907-ben lettek ezek az egyezmények megkötve, értve a második kongresszust; az első pláne még régebben, annál 1899-ben; ennél a ratifikáczió 1909-ben történt meg, tehát szintén négy év múlt el azóta. Ebben bizonyos késedelem van, de tudjuk, hogy micsoda akadályok voltak azok, amelyek következtében ez a késedelem keletkezett. Erre nézve tehát csak a tény konstatálására szorítkozom. A másik az, hogy nagyon sajnálatra méltó dolog, hogy ebből a 13 egyezményből, amelyek a második békekongresszuson állapíttattak meg, épen egyike a legfontosabbaknak hiányzik, t. i. az, amely a nemzetközi állandó zsákmánybiróság felállítására vonatkozik ; ez nem lett megerősítve és így nem szerepelt ezen egyezmények között, amelyeket itt ma el akarunk fogadni. Ez a nemzet­közi zsákmánybiróság tengeri háború esetében rendkívül nagy missziót teljesítene, mert hiszen ma ez a helyzet, hogy mindegyik hadviselő fél maga állit fel magának zsákmánybiróságot és na­gyon természetes, hogy az nem a legobjektivebb igazság szerint jár el; saját államának közege lévén, természetes, hogy a saját államának érde­keit tartja is szem előtt. Tehát ennek a bíróságnak felállítása ép oly fontos, mint az az állandó választóbiróság, amely általában a hágai békekonferenczia által állapít­tatott meg. Ennek a zsákmánybiróságnak a fel­állítása, illetőleg az egyezménynek ratifikálása azon okból mellőztetett, mert ennek a bíróságnak jog­alapot is kellett szereznie az Ítélethozatalra. Ez a jogalap tudniillik a nemzetközi tengeri hadi jog. Ez eddigelé bizony meglehetősen hézagos volt. Ami szabály például van a blokádra vagy a hadi dugárukra nézve, amelyeket hajók szállítanak, I hát az mindössze azokból a konferencziákból és 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom