Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-461

152 Í61. országos ülés 1913 június 18-án, szerdán. nem kívánt és nem kivan ezen ügynek nyüvános tárgyalása elől kitérni. (Helyeslés.) Hivatali elő­döm annak idején a ház elé terjesztette ezt a szer­ződést és ugy az ő utóda, mint az én közvetlen elődöm mindig készen állottak arra, hogy ezen el­járásáért a háznak számot adjanak ; várták az ellenzék által ebben a tekintetben jelzett felszóla­lást. Az ellenzék, mint más kérdésekben, ebben sem jött el, nem adott alkalmat reá, hogy köl­csönös eszmecsere utján adhassuk meg a felvilá­gosításokat. Kötelességemnek tartom azonban ki­jelenteni, hogy elődeimnek ezen intézkedéseit teljesen magamévá teszem. Lesz módunk és alkal­munk a költségvetéseknél vagy bármely más alkal lommal ezeket az intézkedéseket megvitatni és én mindenkor készen állok bárkinek ebben feleletet adni. (Helyeslés.) Magát az ügy érdemét illetőleg csak annyit kívánok megjegyezni, hogy én rövid hivatalos működésem ideje alatt is kötelességemnek tartot­tam magamat tájékozni az iránt, hogy ezen, a képviselőházhoz már egy évvel ezelőtt benyújtott és azóta nap-nap óta tárgysorozaton levő, tehát a közönségnek is nyilvános ellenőrzése alatt állott szerződés künn az életben hogyan valósult meg. Mert nézetem szerint egy szerződésnek, a kormá­nyok ilyen eljárásának nincs jobb és biztosabb kritikája, biztosabb igazolása, mint az, hogy mikép válik be az magában az életben. Ebben a tekintetben egyfelől a belügyminis­teriumnak ezen ügyben eljárt illetékes tisztviselői­től, másrészt magától a kivándorlási biztostól, aki ezen társaságok működését a helyszínén van hivatva ellenőrizni, azt a megnyugtató felvilágo­sítást nyertem, hogy azóta ezen szerződés meg­köttetett, az illető társaságok ennek feltételeit a leglojálisabban, a legnagyobb készséggel betart­ják és az ebben a tekintetben foganatosított leg­szigorúbb ellenőrzés alkalmával sem találtatott működésükben hiba. (Helyeslés.) Betartják ezt nemcsak abban a tekintetben, ami ránk nézve utóvégre a legfontosabb, hogy idebenn ne folytat­tassék csábítás a Id vándorlásra, de betartják ezt lehetőleg a külföldi üzletekre nézve is, a mire nézve tulaj donképen maguknak a szabad kezet fentartották. Erre elég konkrét bizonyíték az, hogy amidőn panasz merült föl egyik társaság ellen, hogy annak egy különben hírhedt ügynöke folytatja a működését és csábító leveleket küldöz ide be, ezt a belügyminister tudomására hozta az illető társaságnak és a társaság a leglojálisab­ban kötelességének tartotta azonnal intézkedni, hogy ezen ügynök működése beszüntettessék és maga kérte a belügjnninisteriumot, hogy nyomoz­tasson, ellenőriztesse és ha még adatot talál ellene, hozza neki tudomására. De ha vizsgáljuk, hogy mi volt tehát a hatása a szerződésnek magára a kivándorlásra, igen érde­kes tapasztalatokra jutunk. (Halljuk ! Halljuk !) 1909-ben, mikor tehát ez a szerződés még nem volt meg, volt összesen 124.313 kivándorló, akikből Fiúmén át elszállíttatott szerződéssel 36.824, a Pool-kikötőkből szerződéssel 23.822, tehát Összesen szerződéssel 60.646, szerződés nélkül 63.667, vagyis szerződéssel 48%. Ez vonatkozik egy olyan évre, amikor a szerződés még nem volt meg. 1910-ben, amikor már folytak a tárgyalások és a társaságok már kötelességüknek tartották, hogy a szerződés feltételeihez némileg alkalmazkodva megmutassák, hogy bennük a készség a szerződés megkötésére megvan, volt összesen 115.814 kivándorló, akikből 36.834-et Fiuméből szállítottak el, 24.629-et a Pool állomásairól, szerződésileg tehát már 53.3% ment ki. A szerződés 1911-ben köttetett meg és lépett életbe. Ez az év egyfelől csonka év volt, másfelől az amerikai elnökválasztási mozgalmak miatt a kivándorlás magától csökkent. De nem változott, sőt nagyot javult a százalék. Ugyanis ebben az év­ben 71.522 kivándorló volt, elszállíttatott Fiúmén át 18.532, a Pool állomásairól 21.879, vagyis szer­ződéssel összesen 40.411, szerződés nélkül 31.111, tehát szerződéssel 56.5%. Most következik az 1912. év, amelyben már teljes mértékben érvényben volt a szerződés és amelyben ennek hatását láthatjuk abból is, mert más oldalról, Amerikában a gazdasági helyzet javulván, ismét szaporodott a kivándorlók száma. Ebben az évben kivándorolt összesen 113.609 egyén, akikből Fiúmén át a Cunard utján elszál­líttatott 21.922 szerződéssel és a Pool állomásai­ról szerződéssel 62.468, tehát szerződéssel elszál­líttatott összesen 84.390, szerződés nélkül már csak 29,319, vagyis szerződéssel 74%. Tehát már ennyire javult a helyzet abban a tekintetben, hogy így sza­porodik azoknak a száma, akikre a kormány ellen­őrzése minden tekintetben kiterjed. Még kedvezőbb képet mutat az 1913. év első negyede, amikor volt összesen 12.180 kivándorló, akikből elszállíttatott szerződéssel 10.303, szerző­dés nélkül 1877, vagyis a szerződéssel szállítottak százaléka most már 84.5. Közeledünk tehát azon ideális állapot felé, amikor a magyar kormány ellenőrzése ki fog ter­j edni valamennyi kivándorlóra és ennélfogva . mi a szerződés ezen pontjának nyitvahagyása mellett is elérhettünk ilyen eredményt, remélnünk lehet tehát, hogy most már sikerülni fog, amire törek­szünk is, a társaságokat rávenni, hogy miután látják ezen eredményt, ők maguk is szerződés­szerüleg fogadják el az ellenőrzést, a külföldről el­szállított kivándorlókra nézve. (Élénk helyeslés.) Miután ezek szerint maguk az eredmények czáfolnak rá azokra az aggodalmakra, amelyek ezen szerződésekkel szemben felmerültek, tiszte­lettel kérem a t. házat, hogy a bemutatott jelen­tést tudomásul venni méltóztassék. (Blénk helyes­lés, éljenzés és taps.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a közigaz­gatási és a kivándorlási bizottságnak a belügy­minister jelentésére vonatkozó azon javaslatát, amely szerint a jelentés helyeslőleg tudomásul

Next

/
Oldalképek
Tartalom