Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-458

Í58. országos ütés 1913 június ik-én, szombaton. 103 iiak. Erre nézve bátor vagyok csak röviden megjegyezni azt, hogy mivel az iskolai törvényben a fegyelmi ügyeket ilyképen rendeztük, szükséges volt, hogy azt itt is ily módon rendezzük, annál is inkább, mert a fegyelmi ügyekben, nézetem szerint, csakis egyének ellen lehet eljárni. Ezt a dolgot praktikusan az állami fenhatóság teljes biztosítása mellett másképen, mint egyéni alapon nehéz volna megoldani. Azonban remélhető, hogy a t. képviselő urnak aggályai nem lesznek a jövőben indokoltak, emiatt panaszra nem lesz ok. (Helyeslés.) Én egyszerűen arra hivatkozom, hogy tudomásom szerint az előbbi törvény alapján sem volt ezen fegyelmi ügyekből kifolyólag semmiféle kellemetlenség, remélhető tehát, hogy a törvénynek ez a rendelkezése sem fogja a jövőben sem megzavarni azt a békét, amely szükséges egyrészt az állam felügyeleti jogának fentartása végett, másrészt pedig az egyházi autonómia megóvása végett, amelyet a magam részéről mindig respektálni fogok, (Élénk helyeslés.) Pop Cs. István t. képviselőtársam felszólalására bátor vagyok megjegyezni azt, hogy ő tulajdonképen sokkal többet foglalkozott az 1907. évi iskolai törvénynyel, mint az előttünk fekvő törvényj avaslattal. Azonban biztosithatom őt, hogy az iskolának, akármiféle nyelven történjék is az oktatás, elsősorban kulturális hivatása van, az iskolának elsősorban oktatni kell a gyermeket. E kulturális érdeket a jövőben mindenkor szem előtt fogom tartani. Miután én ebben a meggyőződésben vagyok, szándékom az, hogy a jövőben az iskolák ellenőrzését kellőképen fejleszszem és a kulturális érdeket biztosítsam. (Élénk helyeslés.) Ezzel járna természetesen az is, hogy a tanuló az állam hivatalos nyelvét is elsajátítsa. (Igaz! Ugy van f) Ami minden állampolgárnak jól felfogott érdekében áll. E fontos czélt van hivatva elősegíteni az óvoda is, mert ott a kis gyermekek az államnyelv alapfogalmait játszva elsajátíthatják. Hogy e tekintetben az óvoda felállítása semmiféle vexaczióval nem jár, hivatkozom arra, hogy az óvodáknak felállítását rendesen csak olyan községekben eszközöljük, amelyek azt kívánják és annak felállításához maguk is hozzájárulnak. Ennek folytán azt mondani, hogy ezzel vexálják a községek az idegennyelvü lakosságot, azt hiszem, kissé túlhajtott állítás, annyival is inkább, mert ilyen szándék a törvényj avaslatban sem ismerhető fel. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Ismételten ajánlom a t. háznak, hogy méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés.) Elnök : Az előadó ur kíván szólni. Siegescu József előadó: T. ház! Rendkívül örülök, hogy Pop Csicsó István t. képviselőtársam daczára annak, hogy pártszempontból nem fogadhatja el a törvényjavaslatot, mégis elismeri annak szooziális értékét, sőt dicsérettel adózik a t. miminister urnak azért, hogy „az óvónők fizetését felemelte. Tévedésben van a t. képviselőtársam akkor, amikor azt állítja, hogy e törvényjavaslat szoros összeköttetésben van az Ápponyi-féle törvényjavaslattal. Ennek a törvényjavaslatnak nincs egyéb czélja, mint az állami és nem állami óvónők fizetését, illetőleg illetményeit kiegészíteni, illetőleg rendezni. Téved abban is, midőn azt állítja, hogy a nem állami óvónők törvényjavaslatában az volna, hogy a nem állami óvódáktól ez a törvényjavaslat azt kívánná, hogy ott a tanítás magyar legyen. Sehol ez nincs meg és nem is kívánja senki, hogy a felekezetek által fentartott óvodákban csak magyarul tanítsanak. Ezekben az óvodákban, mint ő exczellencziája helyesen emiitette, csak kezdeményezést, illetőleg könnyítést akar nyújtani az állam a későbbi tanításhoz, hogy azután a gyermekek, akik az óvodákban a legelemibb társalgási készséget elsajátították, az elemi iskolákban még könnyebben felelhessenek meg annak a rendelkezésnek, hogy gondolataikat a negyedik osztály végén szabatosan kifejezhessék. (Ugy van 1) Azt hiszem, t. ház, hogy t. képviselőtársam nem is így akarta magát kifejezni, ahogy magát kifejezte, hogy ugyanis rosszul esik neki, hogy épen egy román képviselő az, aki ezt a törvényjavaslatot referálja. En épen örvendek annak, mert ezzel is demonstrálni akarjuk azt, hogy a románság közt nincs különbség a hazafiság tekintetében magyar és román között. (Éljenzés és taps.) De azt hiszem, hogy nemcsak közöttünk nincs különbség, akik a nemzeti munkapártban ülünk, de nincs különbség a nemzetiségi párton levő románok között sem, mert hiszen a hazafiságban reménylem, hogy ők époly kiválóak, mint mi, akik itt vagyunk. (Mozgás.) Ami pedig azt illeti, hogy az esküben azt kívánjuk, hogy az óvónő minden gyermek lelkéa magyar hazához való ragaszkodás érzelmét és a magyar nemzethez való tartozásátudatát, nemkülönben a valláserkölcsös gondolkozást tartozik ébreszteni és kifejleszteni, azt hiszem, hogy a nemzetiségi párthoz tartozó képviselő urak sincsenek az ellen, hogy az óvónők ezeket az érzelmeket plántálják a gyermekek lelkébe és épen azért nagyon kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot e megjegyzések után is általánosságban és részleteiben is elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az állami óvónők illetményeinek rendezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni: igen vagy nem ? (Igen!) Elfogadtatik. Következik a részetes tárgyalás. Nyegre László jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét; 1—16. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyalhatván, harmadszori olvasása a következő ülésben fog megejtetni. Miután a tárgysorozat 6. pontjának általános vitája a ház határozata értelmében az 5. ponttal