Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.

Ülésnapok - 1910-439

439. országos ülés 1913 márczius 1-én, szombaton. 67 Erre nézve csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy ebben a kérdésben már hat éve folyik a tárgyalás. Ami pedig azt a megjegyzését illeti, hogy azok a faktorok, akik egész életüket a gazdaságban töltötték és behatóan foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel, nem folytak volna be eléggé a törvény előkészítésébe, méltóztassanak kegyesen tudomásul venni, hogy igenis, a legpraktikusabb gazdák folytak be ebbe, de egyúttal az Országos Magyar Gazdasági Egyesület is örömmel üdvözölte ezt a törvényjavaslatot. (Helyeslés, Ugy van!) Felemiitette Pop Cs. t. képviselőtársam azt is, hogy vájjon nem lehetne-e a közös legelőkre vonatkozó intézkedéseket kapcsolatba hozni a közös erdőkkel. Erre az a feleletem, hogy ezt a kettőt összekeverni, ezt a kettőt együttesen tárgyalni a legnagyobb zavarokra vezetne, (ügy van!) De bátor vagyok bejelenteni, hogy foglalkozunk a közös erdők kérdésével is. (Élénk helyeslés.) Szintén Pop Cs. képviselő ur emiitette, de egyúttal elhangzott ez a megjegyzés másoktól is, hogy a törvény nincs kellőkép megvilágitva, hogy azt sokan nem fogják megérteni, különösen pedig a gazdák közül, akiknek nem lesz,'aki megmagyarázza. Erre nézve tisztelettel jelenthetem a t. háznak, hogy szándékunkban van egy népies magyarázatot szerkesztetni és azt kiadni, ugy, hogy abból minden gazda megérthesse mindazt, amire szüksége van. (Elénk helyeslés.) Ezekután most már csak azt kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Elénk helyeslés és éljenzés. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni ? (Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyüvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. háztól, elfogadja-e a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen!) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Nyegre László jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök: Nincs észrevétel ? (Nincs!) Elfogadtatik. Szabó István (nagyatádi) : Módosítást kívánok beadni! Elnök : A ezimhez ? Szabó István (nagyatádi) : Nem, az 1. §-hoz. Elnök: Az még nincs fölolvasva. Nyegre László jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. §-át). Vermes Zoltán jegyző: Szabó István ! Szabó István (nagyatádi) : Az 1. §-nál módositványt vagyok bátor tenni és pedig a következőt (olvassa) : »Az 1. §-ba egy külön bekezdésbe fölveendő : A jelen paragrafus első bekezdésének rendelkezése nem vonatkozik azon legelőkre, melyeket a volt úrbéresek az 1894. évi XII. törvényczikk, a mezőrendőrségi törvény életbeléptetése előtt vagy ezen törvény életbeléptetése után kormányhatósági engedélylyel felosztottak vagy elidegenítettek, habár ezen tulajdoni rendelkezések telekkönyvileg följegyezve nincsenek.« Ezen módosításomnak az a czélja, hogy vannak legelők, amelyek vagy fölosztattak még az 1894. törvény előtt, amikor a fölosztás szabad volt, vagy fölosztattak azóta kormányhatósági jóváhagyással, de a fölosztás a telekkönyvben nincs keresztülvezetve és az illető legelőbirtokok nincsenek a tulajdonosok nevére telekkönyvezve. Már most a jelen törvény 1. §-ának rendelkezése értelmében az ilyen fölosztott legelők is átmennének a társulat tulajdonába. Ennek elkerülése végett nyújtom be ezen. módosító javaslatomat, amelylyel kimondatni kérem, hogy azok a legelők, amelyek akár 1894 előtt jogosan, akár 1894 óta kormányhatósági jóváhagyással kiosztattak, azok a telek könyvezésnél nem a társulatok nevére, hanem külön a tulajdonosok nevére telekkőnyvezendők el. Ezt czélozza módosításom. Kérem annak elfogadását. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Senki!) Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Az igazságügyminister ur kivan nyilatkozni. Balogh Jenő igazságügyminister: T. ház! Egészen jogosnak és méltányosnak tartom, hogy a törvény rendelkezése ne vonatkozzék azokra a legelőkre, melyeket a t. képviselő ur itt most felsorolt, t. i. amelyeket a volt úrbéresek az 1894 : XII. évi mezőrendőri törvény életbelépése előtt jogosan, vagy pedig a mezőrendőri törvény életbelépése után a földmivelésügyi minister engedelmével felosztottak vagy elidegenítettek. A módosítás azonban felesleges, illetőleg annak kijelentése, amit a t. képviselő ur kivan, nem szükséges azért, mert a törvénybe csak azt kell felvenni, — ez felel meg a törvény rendelkezésének is, amit még pár szóval leszek bátor megvilágítani — hogy milyen legelők esnek ezen törvény hatálya alá, nem pedig azt, hogy melyek nem esnek a törvény hatálya alá. Az egész törvénynek t. i. az alapgondolata — ha megengedi a t. ház, hogy kiterjeszkedjem erre, mert hiszen csak igy tudom álláspontomat igazolni, habár ezt az általános indokolás szabatosabban és tüzetesebben fejti ki, mint én itt most pár szóval összefoglalom (Halljuk! Halljuk!) — mondom, a törvény alapgondolata az, hogy a közös legelők a jogi szabályozás különleges volta hiányában ma a magánjogi tulajdonközösség általános szabályai alá tartoznak. Ez az általános szabályozás azonban, a magánjogi tulajdonközösség általános elvei ezen közös legelők szempontjából nem kielégítők. Ezért kellett ezen közös legelőknek bizonyos csoportjait, melyeket az 1., 2. és 3. §-ok felsorolnak, egy ilyen társulati közösségbe vonni. A törvény azonban világosan csak azokra terjed ki, amelyek itt fel vannak sorolva. Hogy melyek hagyattak ki, arról itt nem kell külön beszélni, mert hiszen akkor lehetetlen volna a törvény rendszerét kiépíteni. 9*