Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.

Ülésnapok - 1910-441

114 kkl. országos ülés 1913 márczius h-én, kedden. látozzák. Mint az előbbi törvényjavaslatnál tet­tem, most is megkivánom, hogy a minősités itt is egészen kimaradjon, mert amint akkor hangoz­tattam, ez a személyi szabadságnak, a szabad vélemény és meggyőződés nyilvánításának aka­dálya, és sok-sok eszköz van megadva a minősitő közegeknek, hogy a szegény tanítók helyzetével visszaéljenek. Ezek közt csak egyet említek, ami a Magyarországi Tanítóegyesület Országos Szövet­ségének egyik memorandumában foglaltatik (ol­vassa) : »Joggal lehet félni attól, hogy az embe­reket a minősités megalkotásánál személyes ellen­szenv, kicsinyes egyéni érdek, felekezeti elfogult­ság, nemzetiségi vidékeken pedig még a magyar állameszmével ellentétes felfogás is fogja vezetni.* Gondolom, hogy a minősítésre vonatkozólag ezzel eléggé jeleztem álláspontomat, és bátor vagyok határozati javaslatomat felolvasni (olvassa) : A törvényjavaslat a napirendről levétetik, és utasittatik a kormány, hogy kiterjedjen az 1907. évi XXVI. t.-cz. azon intézkedéseinek meg­változtatására is, melyek az államsegély igénybe­vételének engedélyezését felszabadítják azoktól a feltételektől, — s ezekhez a kétnyelvű oktatás is tartozik — melyek ellenkeznek az 1868. évi XXXVIII. és XLIV. t.-czikkekkel, valamint a többi tételes törvényekben az egyház részére biz­tosított autonómiával és a nemzetiségek nyelvi jogára vonatkozó rendelkezésekkel, fenntartandó lévén az iskola terén az állam részére csak a fel­ügyeleti szempontból őt megillető ellenőrzési jog. Á minősités egészen elmellőzendő. Az állam­segély, ahol szükség mutatkozik, minden megszorítás nélkül engedélyezhető legyen olyan összegben, amely megkívántatik, hogy a tanítók fizetése az államiakkal egységes legyen. Az igy kiegészített törvényjavaslatot még lehetőleg ez év első felében nyújtsa be a háznak. Ezzel a kis halasztással a tanítók nem fognak anyagi követeléseikben rövidséget szenvedni, mert a mostani törvényjavaslat a bizottság módo­sítása szerint az illetményeket f. é. január 1-től teszi hatályba és az egyháznak, mint iskolafenn­tartónak, meg van adva a két évi időköz 1913. év végéig, hogy ennek a törvénynek alapján ren­dezze a fizetést, illetve gondoskodjék az illetmé­nyek biztosításáról. Elnök : Kíván még valaki szólni ? Az igazságügyminister ur óhajt n}dlatkozni. Balogh Jenő igazságügyminister: T. ház! Nagy figyelemmel hallgattam Damián Vazul t. képviselőtársam felszólalását és arról győződtem meg, hogy beszédében, ép ugy, mint határozati javaslatában, számos együvé szorosan nem tartozó, s*őt nagyon is divergáló kérdést vegyit össze. Tekintettel arra, hogy vezető gondolatom a törvényjavaslatok mielőbbi törvénynyé váltára irányul, egész röviden, csak a t. képviselőtársam által beterjesztett határozati javaslatra fogok, a t. ház kegyes engedelmével, néhány észrevételt tenni. (Halljuk ! Halljuk!) Mivel ő a nem állami tanítók illetményeinek rendezéséről szóló törvényjavaslatot is a napirend­ről levenni és a kultuszkormányhoz visszautalni kívánja, már ebből az okból is teljesen lehetetlen, hogy határozati javaslatát elfogadjam. (Helyeslés.) Ami a nemzetiségi panaszokat illeti, — ha jól értettem, ez volt beszédének gerincze — biz­tosithatom t. képviselőtársamat és az egész t. házat, hogy ugy a vallás- és közoktatásügyi ministeriumban eltöltött szolgálatom idejében, mint mostani hivatalomban egyik főtörekvésem­nek és hivatásszerű kötelességemnek ismertem és fogom ismerni mindenkor, hogy a nem magyar­ajka polgártársaim hivatott vezetőivel békességes egyetértésben dolgozzam az ország javára, (Elénk helyeslés.) és ennélfogva határozottan kijelentem, hogy olyan beolvasztási törekvéseket, amelyeket — ha jól értettem, — t. képviselőtársam érintett, sem nem támogattam, sem olyanokról direkt tu­domásom nincs, azokat Magyarország érdekeivel meg nem egyezőknek tartom. (Helyeslés a jobb­óldalon.) Farkas Zoltán : Ezzel csak meg lehetnek elé­gedve ! Balogh Jenő igazságügyminister: A mi azt a határozati javaslatot illeti, amelyet a t. képviselő ur a községi és hitfelekezeti tanítók illetményei­nek rendezéséről szóló törvényjavaslattal kapcso­latban beadott, legyen szabad a következőket ki­jelentenem. Ez a nagy horderejű közművelődési, sőt álta­lános politikai kérdés nem áll összefüggésben az illetmények rendezésével, amely ez idő szerint napirenden van és nem tartanám helyesnek ezt a széleskörű, bonyolult komplexust és Magyar­ország politikáját irányító kérdést ilyen részlet­kérdéssel összezavarni. (Helyeslés.) Ezt a kérdést a maga illetékes helyén és idejében kell meg­oldani, pl. a költségvetés tárgyalása alkalmából, ; pl. annak a javaslatnak tárgyalásakor, amelyet Antal Géza t. képviselő ur határozati javaslatá­, nak értelmében a kormány úgyis hivatott lesz beterjeszteni. Kérem a határozati javaslat elvetését, ezzel együtt pedig a második törvényjavaslatnak álta­lánosságban a részletes tárgyalás alapjául való elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Kíván még valaki szólani ? (Nem !) Ha senki szólam nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Minthogy a benyújtott határozati javaslat a törvényjavaslatnak a napirendről való levételét czélozza, tehát a javaslattal ellentétben áll, a törvényjavaslatot a határozati javaslattal szem­ben fogom szavazásra feltenni, ugy, hogyha a ház a javaslatot elfogadja általánosságban, akkor a határozati javaslat vettetik el, ha pedig a ház a törvényjavaslatot nem fogadja el, a határozati javaslatot fogom elfogadottnak kijelenteni. (He­lyeslés.) Kérdem a t. háztól, elfogadja-e a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban a

Next

/
Oldalképek
Tartalom