Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.

Ülésnapok - 1910-440

102 4íÖ. országos ülés 1913 márczius 3-án, hétfőn. gyertya, a képezdei irodalmi könyvtárt a Nép­szava, a jó és főleg ingyenes ellátást a drága és rendszerint meg nem felelő ellátás. (Igaz! Ugy van!) Mindehhez hozzájárni még a tisz­tességes ruházkodás követelménye és egyéb tár­sadalmi igények kíelégitése. Egyszóval a gond­talan négy esztendőt, a kényelmet, a gonddal teli rideg élet váltja fel a maga keserűségével. A tanitók nevelése tehát nincs arányban hiva­tásuk dotáeziójával. 8, illetve 4 éven át urakat nevelünk belőlük és midőn arra kerülne a sor, hogy tudásukat értékesítsék, a kultúra műhe­lyének munkásai közönséges gonddal és adós­sággal küzdő műhelymunkásokká válnak. (Igaz ! Ugy van!) Szerény nézetem szerint, hogy ha már foko­zottabb testi és szellemi igényekkel neveljük azt a gyermeket tanítóvá, hogy ha mái ifjú gyermek korában beléje csepegtetjük, mily fontos poziciót lesz hivatva a társadalomban elfoglalni, ugy hono­rálni is kell az ő működését, hogy az általunk beléje nevelt testi és szellemi igényeket, ha szűk korlá­tok között is, de mindenkor kielégíthessük. (Elénk helyeslés.) Ez a helyzet tette, nézetem szerint, elfajulttá a jelenlegi mozgalmat, amelyet igyekszenek az előttem fekvő javaslatok egyszersmindenkorra ki irtani. És épen azért azzal az első és tiszteletteljes kéréssel fordulok az igen t. kultuszkormányhoz, hogy a nem állami tanitók fizetését emelje az állami tanítókéval egyenlő fokra. (Élénk helyeslés.) Hiszen bármilyen jellegű iskolában működik is az a tanító, mindenik ugyanazon oltárnak öröktüzét ápolja, amiért nemcsak elismerés, hanem egyenlő meg­jutalmazás is jár. (Igaz! Ugy van! filénk he­lyeslés.) Soroztassék ezenkívül a tanítói kar egy­ségesen az állami tisztviselők státusába. Ha ez a kérelmem teljesíthető nem volna, biztosittassék a tanítói karnak, hogy az esetben, ha a vele egyenlő fizetési osztályban lévő állami tisztviselők, tehát a XI. X. és IX. fizetési osztály­ban lévő állaim tisztviselők illetményei változni fognak, ugy azzal egyidejűleg a tanitók illetményei is újból rendeztetnek. Azt hiszem, hogy ez az intencziója az igen t. kultuszkormánynak is, mert hiszen a javaslat indokolásának 1.4. oldalán olvasom, hogy (olvassa) : »Ha tekintetbe veszszük ezenkívül még azt, hogy az állami tanitók ugyanabban a családi pótlékban részesülnek, mint az állami tisztviselők egyéb csoportjai, joggal állithatjuk, hogy a javaslat által tervezett fizetésrendezéssel az állami tanitók összes jogos és méltányos igényei kielégítést nyer­nek és ennélfogva mindaddig amíg a XI— IX. fizetési osztályba sorozott állami tisztviselők illet­ményei nem változnak, az állami tanitók javadal­mazásának felemelése sem indokolt.« Ebből azt következtetem, hogy akkor, ami­dőn a IX— XI. fizetési osztályban lévő tisztviselők javadalmazásai változni fognak, jogosnak és mél­tányosnak találja az igen t. kultuszkormány azt, hogy egyidejűleg a tanitók javadalmazása is újból rendeztessék. Ezzel az intézkedéssel, azt hiszem, egyszer és mindenkorra véget vetnénk a tanitók örökös kenyérharczának, és mintegy szigorúan köte­lességükké tennők, hogy fizetésrendezési és javí­tási mozgalmak helyett a népnevelésre és nép­oktatásra, s annak fellendítésére fordítsák munka­erejüket és idejüket. (Igaz! Ugy van! Elénk helyeslés.) Érzékenyen érinti a tanítóságot a javaslat­nak 9., illetőleg a nem állami tanitók fizetési javaslatának 7. §-a, amely az 1893 : XXVI. t.-cz. életbelépte előtt eltöltött szolgálati időt az illet­mények megállapításánál mellőzi. Teljesen osz­tom e tekintetben Gieswein Sándor igen t. kép­viselőtársam felfogását és nézetét, mert a tör­vényjavaslat ezen intézkedése épen a legérdeme­sebb tanítókat sújtja, (Igaz! Ugy van!) sújtja azokat, akik egész életüket, igazán küzdelmes és nélkülözésekkel terhelt életüket, munkaerejüket, munkálkodásuknak javát a tanügynek szentel­ték, s akiknek már édes-kevés kilátásuk van arra, hogy a magasabb osztály magasabb fokozatát elérhessék. De sújtja a családapákat is, akiknek pedig elsősorban van szükségük a fizetésrende­zési javaslatra. En konczedálom, hogy nincsen fizetésrendezési javaslat, amely az összes igényeket kielégíthetné. Sőt a legjobb fizetésrendezési javaslat is. sújt és jutalmaz egyidejűleg ; jutalmaz a jövőben s bün­tet a múltban. De épen ebben az esetben mégis azt kívánja a méltányosság is, hogy ha az 1893. előtt államosított iskolák tanítóinak szolgálati ideje teljes mértékben beszámittatik, akkor szá­mittassék be az időközben államosított iskolák tanítóinak 1893. előtt eltöltött szolgálati ideje is. (Élénk helyeslés.) Hiszen a 70-es és 80-as évek iskolái ugyanazt a missziót teljesítették, ugyanazon tanterv szerint tanítottak, ugyanazon ellenőrzés alatt állottak, mint az állami iskolák, és az igen tisztelt kultusz­kormány csakis az arra érdemes községi tanítókat vette át az állami tanitók sorába. Nagyon kérem a t. kultuszkormányt, hogy ha már az állam pénz­ügyi helyzete nem engedi meg azt, hogy a tanító­ságnak 1893. előtt eltöltött szolgálati ideje teljes mértékben beszámittassék, honorálja a tanítóság­nak eddigi és 1893. előtti működését és nélkülözé­seit azzal, hogy a kontemplált személyi pótlék fenn­tartásával a tanítóságnak fizetési osztályokba és fokozatokba való beosztásánál a kezdő javadal­mazásban eltöltendő két évtől eltekintetni kegyes­kedjék, vagyis vétessék a tanítói kar ugy, mint hogyha a III. osztály harmadik fokozatában kez­dette volna működését. Egy további kérelme a tanítóságnak hogy a nem állami tanítóknak az államiakéval egyenlő lakbér biztosittassék. Mig ugyanis az állami ta­nító fizetési osztályokban emelkedő lakbért kap, addig a nem állami tanító működésének első nap­jától utolsó napjáig ugyanazon igazán csekély

Next

/
Oldalképek
Tartalom