Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-406

i-06. országos ülés 1912 szeptember 17-én, kedden. 91 dezése okoz (Helyeslés.), még pedig az ország­gyűlésen elhangzott kívánságnak megfelelően, mert mig az eredeti programm szerint az al­tiszti kérdés rendezése az 1915-ik év utáni időre volt tervezve, addig az országgyűlésen megnyilvánult óhajnak megfelelően a kormány elhatározta, hogy az altiszti kérdés rendezését előbb kezdeményezi. (Helyeslés.) Az altiszti kérdés rendezésére összesen 3 millió korona fog előír ányoztatní, amelyből ter­mészetesen reánk csak a kvótaszerü rész esik. Ez már benne van abban a 3,042.000 korona többletben, amelyet emiitettem. Az államadós­ságok szükségletei 4,100.000 koronával emel­kednek, ami ugy áll elő, hogy az osztrák álta­lános földhitelintézet által adott és a magyar kincstári uradalmakra, bekebelezett jószágköl­csön az idén törlesztetvén, ezen a czimen 2,280.000 koronás csökkenés áll elő. Viszont gondoskod­nom kell a folyamatban levő és a jövőben ter­vezett nagy beruházások költségeinek fedezésére szükséges kamatszükségletről. Ennek a kamat­szükségletnek fedezésére szolgál az a 7,520.000 korona, amely az 1912. évi költségvetésben már elő lett irányozva, igénybevevő azonban nem lett, mert az 1912. év folyamán az államháztartás oly kedvező helyzetben volt, hogy a nagy be­ruházások daczára és daczára annak, hogy az 1912. évi költségvetésben 156 millió korona volt előirányozva, mint czimletek kibocsátásából fe­dezendő összeg, kibocsátás szüksége az 1912. év folyamán nem merült fel, (Helyeslés a jobbolda­lon.) ennélfogva ez a 7,520.000 korona rendel­kezésre áll. Ezenfelül emeltem még a hitelt 4,480.000 koronával, ugy, hogy összesen 12 millió korona fog rendelkezésre állani a jövő évben kibocsátandó r kötvények kamatszükségle­tének fedezésére. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) TJj tételként szerepel az államadósságok között a bosznia-herczegovinai vasúti hálózat kiépítésére szánt 1,768.000 korona járulék. Hogy a boszniai vasúthálózat nemcsak Bosznia és Herczegovina közgazdasága, de Magyarország közgazdasága érdekében és más egyéb szem­pontból is mielőbb kiépítendő, ez — azt hi­szem — bővebb megokolást nem igényel. (Ugy van!) A kormány az osztrák kormánynyal és a közös pénzügyminister úrral olyan megálla­podást létesített, a mely szerint ez a vasúti hálózat kiépítendő, még pedig ugy, hogy első­sorban a következő vasúti hálózat lesz kiépí­tendő, u. m. a keleti részen rendes nyomtávú vasút Samacztól Dobojig, a doboj-sarajevói vonalnak rendes nyomtávúvá való átalakítása és egy rendes nyomtávú vonal Brckától Tuzláig, Celictöl Bijeljináig és Rácáig vezetendő szárny­vonalakkal együtt. A nyugati részen rendes nyomtávú összeköttetés Banjalukától Mostarig és egy keskeny nyomtávú vonal Bugojnótól Arzánóig. E most emiitett vasúti hálózat kiépítése össze­260 millióba kerül. Ez a költség a terv szerint a Bosznia-Herczegovina által felveendő törlesz­tése* kölcsön utján fedeztetik, azonban e tör­lesztéses kölcsön részbeni szükségletének fede­zésére a két állam hozzájárul az első évben 4,800.000 koronával, a következő évben ez a járulék emelkedik 2,600.000 koronával, a har­madik évben ismét 2,600.000 koronával, ugy. hogy kerek számban éppen 10 millió koronát Eog kitenni a két kormány járuléka, amely összegből Magyarországra a kvótaszerü rész esik. Az elsőnek említett hozzájárulási összeg kvóta­szerü része elő van irányozva az 1913. évi költségvetésben. Természetes, hogy e vasúti háló­zat kiépítésére nézve a kormány a törvénynek megfelelően törvényjavaslatot fog az ország­gyűlés elé terjeszteni, azonban már most óhaj­tottam gondoskodni e szükséglet fedezéséről a költségvetés realitása érclekében. (Helyeslés a jobboldalon). Rosenberg Gyula; Ez a legszebb eredmény. Teleszky János pénzügyminister: Az egyes tárczák körében tervezett intézkedéseknek csak leglényegesebbjeit szándékozom elősorolni, mert mondhatom, hogy alig van az állami életnek olyan tere, amelyen kisebb-nagyobb mérvű fej­lesztésekre ezen költségvetés ki ne terjedne. (Helyeslés.) A belügyi tárcza körében a fősúlyt a köz­egészségügy fejlesztésére fektetjük. (Élénk he­lyeslés és taps.) Ezért határozza el magát a kormány arra, hogy a betegájjolási pótadó té­telének emelését hozza javaslatba, mert a mai 5°/o-os adó mellett az országos betegápolási alapnak rendes kiadásaiban is egy körülbelül 8 milliós deficzit mutatkozik. Azonban az ál­lampolgároknak megterheltetését csak ugy vél­tük az országgyűlés előtt javaslatba hozható­nak, ha ezzel szemben a közegészségügy lénye­ges fejlesztés iránt intézkedünk, amely intézke­dés abban áll, hogy a kórházügyet óhajtjuk rövid idő alatt európai színvonalra emelni. (Elénk helyeslés és taps.) Ezért a kormány elhatározta, hogy az 1913. évi költségvetésben és azontúl évente 4 millió koronát fog kórházak létesítésére fordí­tani, (Helyeslés és taps.) amely 4 millió koroná­ból egy milló korona a fővárosi kórházak ki­építésére a fővárosnak nyújtandó hozzájárulás­képen fog adatni ugy, hogy ezzel szemben a kormány a kórházak építése és administracziója tekintetében megfelelő ingerencziát biztosítson magának, (Helyeslés.) 3 millió korona pedig a tervszerűen létesítendő vidéki kórházak építé­sére fog fordíttatni, (Élénk helyeslés.) amely összegből egyelőre az 1913. évi költségvetésben 500.000 korona a marosvásárhelyi kórház újjá­építésének első részletéül van előirányozva, a többi két és fél millió korona pedig a felmerülő szükséghez képest és a belügyminister urnak ez irányban teendő előterjesztése értelmében fog felhasználtatni. (Helyeslés.) Ezzel kapcsolatban terveztetik a belügyi 12*

Next

/
Oldalképek
Tartalom