Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-424

k'i ÍM. országos ülés 1912 dcczember 11-én, szerdán. •105 XI. rangosztály megszüntetésével három év alatt a tanfelügyelőket a VI—

X. rangosztályba osztja be. A személyzet kétharmadrésze részesül ez idő alatt előléptetésben. Az idei költségvetés e ozélra 55.000 koronát irányoz elő. Szervez továbbá a minister nyoloz tolüioki állást, és hogy az iskolalátogatást, amelyre olyan nagy szükség van, mentül intenzivebbé tegye, hat uj iskolalátogatói állást szervez. Az állami elemi népiskolákra vonatkozólag a minister ur egy nagy akcziót jelentettt be ; t. i. az állami iskolai tanítók fizetésének és lakbérének végleges rendezését (Élénk helyeslés.) és ennek költségeit már most legalább 1,900.000 koronával a költségvetésbe beállítja. Külön törvényjavaslatot fog ebben a tárgyban a t. ház elé terjeszteni, amelyet kétségtelenül a ház minden tagja örömmel vár és nagy érdeklődéssel és odaadással íog tárgyalni, abban a reményben, hogy a tanítók méltányos igényeit kielégítheti és biztosithatja népoktatásunk fontos érdekeinek azt a megállapodást és megelégedést, amelyre a nagy munka érdekében oly nagy szükség van. Egyébként most már összesen 8524 tanitó illetményeire, többletül 4,070.000 korona szerepel az előirányzatban. Az 1913. év őszén egyébként 600 uj iskola fog megnyilni az ország különböző részeiben és iskolaépítésekre 2,400.000 korona irányoztatik elő, 300.000 koronával több, mint eddig. Az iskolai építkezések gazdaságosan, a helyi építészeti elemek bevonásával vitetnek keresztül. Szervez és fentart a költségvetés több népiskola mellett is internátusokat, amelyek hatása nagyon áldásosnak bizonyul. A gazdasági népiskolák fejlesztésére, segélyezésére, ugy az állami, mint a nem állami iskoláknál a legnagyobb súlyt fekteti a költségvetés. 15 uj szaktanítói és 10 szaktanitónői állást szervez és 100 uj gazdasági népiskolát fog az 1913. évben felállíttatni. A nem állami elemi iskoláknál is egy régi óhaj t vált valóvá a minister ur, mert a községi és felekezeti iskolai tanitók illetményeinek a törvény szerint való kiegészítése végett nemcsak hogy 821.000 koronát vesz fel, hanem az összes nem állami tanitók illetményeinek rendezését is kezébe veszi és e czélra a költségvetésbe 5,700.000 koronát állított be. (Elénk helyeslés.) Épugy, mint az állami tanítóknál, itt is külön törvényjavaslat fog a törvényhozás elé terjesztetni, amelynek nagy súlyát és horderejét mindazok érzik, kik a népoktatás fontosságát méltányolni tudják. (Helyeslés.) Egyúttal hatályosabbá fogja tenni az ellenőrzést is, amit gyakorolni kétségtelenül nagyon fontos, mert az a segély, melyet a nem állami iskoláknak nyuj tünk. ma már eléri a 20 millió koronát. A kisdedóvóiiitézetek számát 100-zaä szaporítja a költségvetés, 150 óvónői állást szervez, és az illetmények rendezésére 475.000 K-t állit be. Óvodákat épít és az ilyen intézetek fentartóit messzemenő támogatásban részeüti. Állami polgári iskola fiuk részére fennáll eddig 102, leányok részére 93, 1913-ban 7 uj polgári iskolát állit a költségvetés, még pedig Berettyóújfalun, Módoson, öbecsén, Sárváron, Szentesen, Tapolczán és Tiszafüreden. 81 uj tanitó- és tanítónői állást szervez, a státusrendezést 151.000 korona költséggel keresztül viszi, a községeket, felekezeteket ezen intézeteik fentartásában 589.000 K-val, tehát 141.000 K-val nagyobb összeggel segélyezi, mint eddig, beruházásokra, építkezésekre 450.000 K-val többet fordít és 9 helyen uj iskolát épít. A tanitó- és óvóképzőknél — van 18 állami fiu- és 8 állami női tanítóképző és 1 óvókéjozőintézet — uj tanári állást 20-at szervez a költségvetés és egy uj tanítóképző intézetet létesít Zilahon, és nagyobbszerü építkezéseket visz keresztül Kolozsvárott, Csurgón és Eperjesen. Ami a gyógypedagógiai intézeteket illeti, — szám szerint van 17 — 280.000 K többletből végrehajtja a költségvetés a státusrendezést, uj állásokat szervez, a budapesti siketnéma iskola mellé internátust létesít és a nem állami ilynemű intézetek segélyezésére 121.000 K-val nagyobb összeget fordit, mint eddig. Kis költséggel e téren valóban mintaszerű eredményeket értünk el, és mondhatom, hogy a külföld jobban méltányolja az itt elérteket, mint magunk, kiknek mindezek szemeink előtt állnak. Nyilatkozván így a népnevelési intézetekről, áttérek a szakoktatás terén észlelhető újítások ismertetésére. Az e czélra 4,180.000 K beállított költségből a többlet 53.000 K. Részesülnek ebből az iparostanulók iskolái, a kereskedelmi iskolák, a keleti kereskedelmi akadémia, az iparművészeti iskola és a bábaképezdék. Felemütendő egy u] létesítés, a fiumei kiviteli kereskedelmi akadémia szervezése oly czélból, hogy as áruismének ott minden vonatkozásában beható oktatását nyújtsa.. Erre nagy szükség van, és azt hiszem, alkalmasabb helyet nem lehetett volna erre kiszemelni, mint Fiume. Szervez a költségvetés 6 uj tanári állást, uj épületeket emel Budapesten, Pancsován, Késmárkon és 15 várost segélyez ily irányú tanfolyamok fentartásában. Szeged városa most először van a segélyezettek közé felvéve. Kapnak együtt ezen károsok 430.000 K-t. Az ipariskolák segélyezésére 200.000 K-t fordit a költségvetés, a többlet itt 109.000 K. A bábaképezdék szempontjából fontos, hogv a budapesti bábaképző elhelyezésére Kelenföldön 800.000 K költséggel egy nagyobbszabásu intézet és klinika létesült. Ami a művészeti czélokat illeti, e költségvetésben 2,364.000 K van e czélok rendelkezésére bocsátva. A többlet itt 384.000 K. Jut ebből a vidéki és budai zeneiskoláknak, a filharmóniai egyesületnek, a vidéki színészek segélyezésére 40.000 K-val nagyobb tétel foglaltatik a költségvetésben. Innen nyer fedezetet az Operaház átalakítása és helyreállítása szempontjából szükségessé vált munkálatok költsége is 300.000 K-val. Itt van fedezet a Nemzeti Színház építésére, ami élénk kulturigény. Elég előrehaladott stá-