Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.
Ülésnapok - 1910-423
Í23. országos ülés 1912 és az ülés egyáltalában nem folytatható, akkor igenis, az elnök a reá ruházott szigorú hatáskörnél fogva a rendelkezésére álló karhatalommal, a házszabályok által hatáskörébe utalt rögtöni intézkedések megtételével a tanácskozást lehetővé tegye, az illető képviselőt a ház üléséről eltávolítsa. (Elénk helyeslés.) A közigazgatási bizottság tökéletesen elismerte és honorálta azt, hogy az 1. §. negyedik pontja sem egyéb, mint a jelenlegi jogállapot preczizirozása. Mégis módosítással járul a képviselőház elé, erre a pontra vonatkozólag, avaelj módosítás (Halljuk ! Halljuk !) aziránt intézkedik, hogy amidőn a törvény és a házszabályok alapján az elnök ilyeténképen a képviselőház egy tagját az ülésről eltávolítja, ezt az intézkedését később a kivezettetés megtörténte után köteles a képviselőháznak rögtön bejelenteni, és ennek az intézkedésnek tartós hatálya csak akkor van, ha a kévpiselőház utólag ezen intézkedést jóváhagyja. Amennyiben a képviselőház ezt az intézkedést jóvá nem hagyja, abban az esetben az illető kivezetett képviselő a ház termébe visszatérhet és az ülésben résztvehet. (Élénk helyeslés.) A házszabályok 25,5. §-a tulajdonképen a képviselőház hatáskörébe utalja azt, hogy megfossza egyik vagy másik tagját attól a jogától, hogy a képviselőház ülésein résztvegyen. Ez a javasolt módosítás tökéletesen összhangba hozza a képviselőház elnökének kivezettetési hatáskörét a házszabályok azon elvi álláspontjával, hogy a képviselői jogok gyakorlatától egyes képviselőt csak a ház foszthat meg, mert hiszen a képviselőház fog arról intézkedni, vájjon az illető képviselő résztvehet-e a ház ülésein vagy sem. Az elnök hatáskörében mindössze annak az intézkedésnek megtétele hagyatik meg, amely szükséges ahhoz, hogy a ház ebből a szempontból egyáltalában határozhasson. (Elénk helyeslés.) Ez a javasolt módosítás kimondja azt is, hogy ebben a kivezettetés jóváhagyásáról szóló határozathozatalban mintegy résztvesznek azok a képviselők is, akik házhatározattal ki vannak zárva, vagy kivezettettek; résztvesznek azáltal, hogy az ő szavazataik mindig beszámíttatnak, és pedig olyanformán, mintha a kivezettetés jóváhagyása ellen szavaztak volna. Ezáltal eléretik az, hogy, mondjuk, olyan esetben, midőn képviselőházi határozattal már amúgy is a ház több tagja van kizárva, az elnök a kivezettetések által ne hozasson létre olyan állapotot, hogy az addigi többség kisebbséggé váljék, tehát biztosítja, hogy elsősorban a jóváhagyás tekintetében hozott határozatban tényleg a képviselőház többségének akarata nyilatkozzék meg, de másrészt biztosítja az is, hogy amennyiben ilyen kivezettetések után rögtön valamely kérdés felett való szavazásra kerül a sor, meg ne hamisittassék a többség, egyszóval, hogy a képviselőháznak, a többségnek az akarata a maga tisztaságában és teljességében nyilatkozzék meg. (Elénk helyeslés.) Ezek volnának azok az intézkedések, ameKÉPYH. NAPLÓ. 1910 1915, XVII, KÖTET. deczember iü-én, kedden. '->11 'lyekről azt mondottam, hogy ebben a törvényjavaslatban a ház elnökének hatáskörére vonatkoznak. A törvényjavaslat további szakaszai egy képviselőházi fegyveres őrség felállításáról intézkednek. Az erre vonatkozó rendelkezések között leglényegesebb az, hogy ez a képviselőházi fegyveres őrség katonailag lesz szervezve, és pedig azért, mert csak ezáltal érhető el az, hogy ez az őrség tökéletesen fegyelmezett legyen és az elnök minden rendelkezését kétség, halogatás, huzavona vagy félelem nélkül teljesítse és hajtsa végre. (Élénk helyeslés.) El kell képzelnünk a fegyveres őrség tagjainak lelkiállapotát egy-egy ilyen karhatalmi intézkedés alkalmával. (Halljuk ! Halljuk .') Tudjuk, hogy a politikai események a napilarrokban, a népgyűléseken, de különösen itt a házban, ahol ezen őrség tagjai jóformán állandóan jelen vannak, megtárgyaltatnak, esetlen tendencziózus színezetben állíttatnak be. (ügy van! ügy van!) A fegyveres őrség tagjainak lelkében esetleg olyan képzetek támadnak, amelyek elhitetik velük, hogy hazafiatlanságot, vagy a képviselők mentelmi joga ellen való merényletet követnek el akkor, midőn kötelességüket teljesitik. Nem szabad továbbá elfelejteni, hogy az a jóformán mindennapos érintkezés, amely a képviselőházban állandóan jelenlevő őrség tagjai s az egyes képviselő között fennáll, talán bizonyos gyengeséget, talán bizonyos kíméletes indulatot hozhatna létre a képviselőházi őrség tagjainak lelkületében, (ügy van!) Mindezeket a, hogy ugy mondjam, lelki pressziókat ellensúlyozni kell azzal az erős fegyelemmel, amely ezen őrséget az elnök akaratának végrehajtására feltétlenül képessé teszi. (Élénk helyeslés.) Ezen katonailag szervezett fegyelemmel biztosíttatni fog az, hogy akkor, midőn az elnök a képviselőház működési képességének megőrzése érdekében megteszi a maga intézkedéseit, ezek az intézkedések semmi körülmények között meg ne hiúsuljanak. (Elénk helyeslés.) A képviselőházi őrség teljesen és tökéletesen az elnök hatáskörének lesz alárendelve, és annak daczára, hogy katonailag szerveztetik, a kormánytól teljesen független lesz, az az elnök parancsait fogja végrehajtani, kivéve azt az egy esetet, amikor a képviselőház nincs együtt, amikor a képviselőháznak elnöke nincs, mert ekkor a háznagy rendelkezése alatt fog állani. A képviselőházi őrség ugy van kontemplálva, hogy 60 tagból fog állani. Ez a szám körülbelül megfelel annak a számnak, amelyből áll az a készenlét, amely jelenleg normális ülésnapon a házban és a ház körül szolgálatot teljesít s ebből a szempontból ez a képviselőházi őrség az államrendőrséget fogja tehermentesíteni, amennyiben normális ülésnapokon a jelenlegi államrendőrségi hatáskört fogja betölteni. A törvényj avaslat szerint a képviselőházi őrség tagjai a csendőrségből és a katonaságból, a fegy48
