Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-423

423. ORSZÁGOS ULES 1912 deczember 10-én, kedden, gr. Tisza István, közben Jankovich. Béla elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A képviselőházi őrség felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Az 1913. évi állami költségvetés részletes tárgyalása és pedig az igazságügyi tárcza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Lukács László, Székely Ferencz, b. Hazai Samu, gr. Zichy János, gr. Serényi Béla, Josipovich Géza. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 35 percekor.) kedések első csoportját képezik, ezekben tulaj donképen nem foglaltatik ujitás a jelenlegi jogállapottal szemben ; ezek az intézkedések az 1848 : IV. t.-czikkben, továbbá a házszabályokban máris lefektetett elveknek és lefektetett törvényes intézkedéseknek preczizirozását, részletesebb meghatározását foglalják magukban. Hogy ez teljesen nyilvánvaló legyen, méltóztassék megengedni, hogy egyenként foglalkozzam e paragrafus intézkedéseivel, hogy egyenként kimutassam, hogy ezen intézkedések tökéletesen megfelelnek azoknak az intézkedéseknek, amelyek az 1848 : IV. t.-czikkben, illetve a házszabályokban részint tényleg benne foglaltatnak, határozottan és expressis verbis, részint azok szelleméből, általános intézkedéseiből és egyes intézkedéseinek összevetéséből következnek. (Halljuk ! Halljuk !) Az 1. §. 1. pontja általánosságban határozza meg az elnöknek azon j ogait és kötelességeit, amelyeknek véghezvitelénél karhatalomra lehet szükség, Ez a pont igy szól (olvassa) : »Az elnök gondoskodik a képviselőházban a hallgatók teljes hallgatagságban tartásáról, továbbá a tanácskozási rend és csend, valamint a közbiztonság fentartásáról s a házszabályok szigorú végrehajtásáról.* Ha egybevetjük ezen pontot az 1848 : IV. t.-czikk 10. §-ával, amely ezt mondja (olvassa): »A tanácskozásaiban szükséges csend és rend s a hallgatók teljes hallgatagságban tartása iránt mindegyik tábla szabályokat alkot, s azoknak végrehajtását elnöke által szigorúan eszközölteti* — mondom, ha ezen pontot ezen törvényes intézkedéssel összehasonlitjuk, azt találjuk, hogy az abban foglalt intézkedések jóformán szórólszóra megegyeznek. Az előttünk fekvő törvényjavaslat annyiban mond többet, hogy az elnök hatáskörébe utalja a közbiztonságról való gondoskodást is. Ez ugyan az 1848 : IV. t.-czikknek Elnök :j|T. ház ! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Mihályi Péter jegyző ur vezeti. A javaslatok mellett felszólalókat gróf Draskovich János, a javaslatok ellen felszólalókat Szőj ka Kálmán jegyző urak jegyzik. Elnöki előterjesztésem nem lévén, következik a napirend és pedig annak első tárgya : a képviselőházi őrség felállításáról szóló törvényjavaslat (írom. 591, 662) tárgyalása. Először általánosságban tárgyaljuk a törvényj avaslatot. A szó az előadó urat illeti. Rakovszky Iván előadó: T. ház! Mielőtt az előttünk fekvő törvényjavaslat méltatására rátérnék, engedje meg a t. ház, hogy, bár igen röviden, ismertessem a törvényjavaslat intézkedéseit. (Halljuk ! Halljuk !) A törvényjavaslat intézkedései két főcsoportba oszthatók. Az első főcsoportot képezik a törvényjavaslat 1. §-ában lefektetett intézkedések. Ezek vonatkoznak az elnöki hatáskörre, megállapítják az elnök jogait és kötelességeit mindazon esetekben, amidőn ezen jogok és kötelességek teljesítésére az elnöknek karhatalomra van szüksége. (Halljuk ! Halljuk !) A törvényjavaslat intézkedéseinek második csoportja a második és következő paragrafusokban foglaltatik és egy nóvumot állapit meg egy képviselőházi fegyveres őrség felállításáról, egy képviselőházi fegyveres őrség szervezéséről intézkedik. Ami az első paragrafusban foglalt rendelkezéseket illeti, amelyek, amint mondottam, az intéz-