Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-422

422. országos ülés 1912 deczember 9-én, hétfőn. 363 rideg politikája és a kicsinyes alkudozások rend­szere, amely a múltban a külföldi államokkal, különösen a Balkán államokkal szemben a mi gazdasági politikánkat jellemezte, véget fog érni, és hogy egy széles alapokon nyugvó és nagyobb konczepczióju politika fogja felváltani. És azt is sejtetni engedte, sőt kifejezésre jut­tatta, hogy az eddigi politika a Balkán-álla­mokkal szemben nemcsak hogy az illető álla­moknak volt kárára, de a monarchiának sem volt hasznára, és hogy ez a politika nem is méltó egy oly nagy és gazdag országhoz mint Magyarország, és hogy ez a politika nem utolsó sorban járult hozzá a viszonyok azon kiélese­déséhez, melynek most, sajnos, szemtanúi va­gyunk. De rámutatott az igen t. földmivelésügyi minister ur gazdasági életünknek egyik akut bajára, hogy ugymondjam vérző sebére, mely a hitelélet nagy aortájától elvonja a legtáplálóbb eret és ezzel a magyar gazdasági életnek vér­keringését sok helyen megakasztja. Az igen t. földmivelésügyi minister ur rámutatott, hogy ugy a mezőgazdasági termelésnek, mint az ipari termelésnek és a kereskedelemnek egyaránt éltető eleme a hitel, melyet a mi vidéki takarékpénz­táraink és fővárosi bankjaink szolgáltatnak. Ezen szolgálat azonban könnyen megakadhat azáltal, ha az ujabb időkben egyes helyeken tapasztal­ható bizalmatlanság folytán és a háborús hirek hatása alatt a nép takarékbetéteit kiszedi. Hogy ezen eljárás teljesen indokolatlan és helytelen, arra az igen t. földmivelésügyi minister ur már rámutatott. Indokolatlan ez az eljárás, t. ház azért, mert hiszen az a pénz a parasztnak harisnyájában, vagy a polgárnak a ládafiában semmivel sincs nagyobb biztonságban, mint a pénzintézetek pánczélszekrényeiben (Igás! Ugy van!) vagy azokban a jelzálogokban, melyekben a pénzintézetek követeléseiket megtestesitik. Teljesen indokolatlan ez az aggodalom és bizalmatlanság a pénzintézetekkel szemben már azért is, mert hiszen a hágai konferenczia óta nemzetközi jogi erővel bir az a tétel, hogy még a győztes ellenségnek sincs jogában háború esetén kezét a bankok vagyonára, pénzintézetekre rá­tenni, a hágai konvenczió értelmében is legfel­jebb a kizárólag és nyilvánvalólag állami pén­zeket van joga a győztes ellenségnek lefoglalni. De indokolatlan ez a bizalmatlanság azért is, mert hiszen a monarchia két állama háború esetére gazdaságilag és pénzügyileg teljesen fel­készülve van, hiszen a monarchia két államának hadi költségvetése évente békeidőre is megköze­líti a 600 millió koronát, hiszen a monarchia két államának budgetje 1913-ra 5 és Va milliárd koronát tesz ki, hiszen a monarchia két államá­nak vagyona meghaladja jóval a 100 milliárd koronát, és nem tehető fel és nem képzelhető oly hosszú és oly sok front felé vivott háború, mely alatt a monarchia akár csak arra is kény­szerítve volna, hogy kény szer árfolyamokat vagy kényszerkölcsönöket vegyen igénybe, nem is szólva arról, hogy teljesen elképzelhetetlen egy olyan szerencsétlen háború, hogy a monarchia két államának kormányai vagy törvényhozói a nép takarékfilléreire kezüket rátennék. (Igaz! Ugy van!) Azt a bizalmatlanságot, mely sajnos, az ország egyes vidékein tapasztalható, valószínűleg az okozta, hogy a monarchia ... Elnök (csenget) : A t. képviselő urat figyel­meztetnem kell, hogy a földmivelésügyi tárcza költségvetését vitatjuk meg. A minister urnak a törvény értelmében joga volt azt a nyilatko­zatot, melyet közérdekből szükségesnek tartott, bármikor megtenni, a képviselő uraknak azon­ban a tárgytól eltérniök nem szabad. (Helyes­lés.) Kérném tehát, szíveskedjék erre vonatkozó megjegyzéseit lehetőleg rövidre szorítani és a tárgyra áttérni. (Helyeslés.) Hantos Elemér: En most már csupán csak arra szorítkozom, hogy hálás köszönettel ismer­jem el, hogy a minister ur az összkormány ne­vében is ezt az akut kérdést itt szóvá tette és meg vagyok győződve arról, hogy az ő nyoma­tékos, határozott kijelentése meg fogja nyugtatni az ország közvéleményét is és hogy azok az ese­tek, melyek ma még csak elszórtan fordulnak elő, szaporodni nem fognak, sőt ellenkezőleg, meg fognak szűnni. (Helyeslés.) Ezt voltam bátor megjegyezni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni? Ha senki nem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást be­fejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Miután a tétel megtámadva nincs, azt el­fogadottnak jelentem ki. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások 369.200 K. Elnök: Megszavaztatok. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa) : Rend­kívüli kiadások. Átmeneti kiadások. A minis­teriumnak az államépületen kivül elhelyezett osztályai részére szükséges helyiségek bérbevéte­lével járó költségekre 50.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa) : Be­vétel. Rendes bevételek. Bizományba adott köny­vek eladásából, vegyesekből és számadási térit­ményekből 5.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa) : Állami erdők. Rendes kiadások : XX. fejezet, 2. czim. Rendkívüli kiadások: Átmeneti kiadások: IX. fejezet, 2. czim. Beruházások : V. fejezet, 1. czim. Rendes bevételek : VIII. fejezet, 2. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok 4,394.866 K. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások 1,571.008 K. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa): 3. ro­46*

Next

/
Oldalképek
Tartalom