Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-422

422. országos ülés 1912 deczember 9-én, hétfőn. 363 rideg politikája és a kicsinyes alkudozások rendszere, amely a múltban a külföldi államokkal, különösen a Balkán államokkal szemben a mi gazdasági politikánkat jellemezte, véget fog érni, és hogy egy széles alapokon nyugvó és nagyobb konczepczióju politika fogja felváltani. És azt is sejtetni engedte, sőt kifejezésre juttatta, hogy az eddigi politika a Balkán-államokkal szemben nemcsak hogy az illető államoknak volt kárára, de a monarchiának sem volt hasznára, és hogy ez a politika nem is méltó egy oly nagy és gazdag országhoz mint Magyarország, és hogy ez a politika nem utolsó sorban járult hozzá a viszonyok azon kiélesedéséhez, melynek most, sajnos, szemtanúi vagyunk. De rámutatott az igen t. földmivelésügyi minister ur gazdasági életünknek egyik akut bajára, hogy ugymondjam vérző sebére, mely a hitelélet nagy aortájától elvonja a legtáplálóbb eret és ezzel a magyar gazdasági életnek vérkeringését sok helyen megakasztja. Az igen t. földmivelésügyi minister ur rámutatott, hogy ugy a mezőgazdasági termelésnek, mint az ipari termelésnek és a kereskedelemnek egyaránt éltető eleme a hitel, melyet a mi vidéki takarékpénztáraink és fővárosi bankjaink szolgáltatnak. Ezen szolgálat azonban könnyen megakadhat azáltal, ha az ujabb időkben egyes helyeken tapasztalható bizalmatlanság folytán és a háborús hirek hatása alatt a nép takarékbetéteit kiszedi. Hogy ezen eljárás teljesen indokolatlan és helytelen, arra az igen t. földmivelésügyi minister ur már rámutatott. Indokolatlan ez az eljárás, t. ház azért, mert hiszen az a pénz a parasztnak harisnyájában, vagy a polgárnak a ládafiában semmivel sincs nagyobb biztonságban, mint a pénzintézetek pánczélszekrényeiben (Igás! Ugy van!) vagy azokban a jelzálogokban, melyekben a pénzintézetek követeléseiket megtestesitik. Teljesen indokolatlan ez az aggodalom és bizalmatlanság a pénzintézetekkel szemben már azért is, mert hiszen a hágai konferenczia óta nemzetközi jogi erővel bir az a tétel, hogy még a győztes ellenségnek sincs jogában háború esetén kezét a bankok vagyonára, pénzintézetekre rátenni, a hágai konvenczió értelmében is legfeljebb a kizárólag és nyilvánvalólag állami pénzeket van joga a győztes ellenségnek lefoglalni. De indokolatlan ez a bizalmatlanság azért is, mert hiszen a monarchia két állama háború esetére gazdaságilag és pénzügyileg teljesen felkészülve van, hiszen a monarchia két államának hadi költségvetése évente békeidőre is megközelíti a 600 millió koronát, hiszen a monarchia két államának budgetje 1913-ra 5 és Va milliárd koronát tesz ki, hiszen a monarchia két államának vagyona meghaladja jóval a 100 milliárd koronát, és nem tehető fel és nem képzelhető oly hosszú és oly sok front felé vivott háború, mely alatt a monarchia akár csak arra is kényszerítve volna, hogy kény szer árfolyamokat vagy kényszerkölcsönöket vegyen igénybe, nem is szólva arról, hogy teljesen elképzelhetetlen egy olyan szerencsétlen háború, hogy a monarchia két államának kormányai vagy törvényhozói a nép takarékfilléreire kezüket rátennék. (Igaz! Ugy van!) Azt a bizalmatlanságot, mely sajnos, az ország egyes vidékein tapasztalható, valószínűleg az okozta, hogy a monarchia ... Elnök (csenget) : A t. képviselő urat figyelmeztetnem kell, hogy a földmivelésügyi tárcza költségvetését vitatjuk meg. A minister urnak a törvény értelmében joga volt azt a nyilatkozatot, melyet közérdekből szükségesnek tartott, bármikor megtenni, a képviselő uraknak azonban a tárgytól eltérniök nem szabad. (Helyeslés.) Kérném tehát, szíveskedjék erre vonatkozó megjegyzéseit lehetőleg rövidre szorítani és a tárgyra áttérni. (Helyeslés.) Hantos Elemér: En most már csupán csak arra szorítkozom, hogy hálás köszönettel ismerjem el, hogy a minister ur az összkormány nevében is ezt az akut kérdést itt szóvá tette és meg vagyok győződve arról, hogy az ő nyomatékos, határozott kijelentése meg fogja nyugtatni az ország közvéleményét is és hogy azok az esetek, melyek ma még csak elszórtan fordulnak elő, szaporodni nem fognak, sőt ellenkezőleg, meg fognak szűnni. (Helyeslés.) Ezt voltam bátor megjegyezni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni? Ha senki nem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Miután a tétel megtámadva nincs, azt elfogadottnak jelentem ki. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások 369.200 K. Elnök: Megszavaztatok. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa) : Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. A ministeriumnak az államépületen kivül elhelyezett osztályai részére szükséges helyiségek bérbevételével járó költségekre 50.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa) : Bevétel. Rendes bevételek. Bizományba adott könyvek eladásából, vegyesekből és számadási téritményekből 5.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa) : Állami erdők. Rendes kiadások : XX. fejezet, 2. czim. Rendkívüli kiadások: Átmeneti kiadások: IX. fejezet, 2. czim. Beruházások : V. fejezet, 1. czim. Rendes bevételek : VIII. fejezet, 2. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok 4,394.866 K. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások 1,571.008 K. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa): 3. ro46*