Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-401

iől. országos ülés 1912 június 22-én, szombaton. 29 és dúsan termő vidék terményeinek a fogyasztó piaczokra való gazdaságos szállítását s igy a belterjesebb gazdálkodás lehetőségét fogja biztosítani. A létesítendő helyiérdekű vasút javára az állam részéről külön állami segély ezimén engedélyezni szándékolt 250.000 korona és a postahozzájárulás ezimén kilátásba helyezett 100.000 korona állana hozzájárulások a tényleges építési és üzletberendezési tőke 10, illetve 4%-át, vagyis együtt 14%-át teszik s igy az 1888. évi IV. törvényozikkben megszabott 10—10%-os, vagyis öszszesen 20%-os maximumon jóval alul maradnak. Az előadottak alapján van szerencsém kérni a t. házat, hogy a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék, (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senkisem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Kimondom, hogy a törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául clfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—4. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Ennek alapján kijelentem, hogy a ház a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta és annak harmadszori olvasása a hétfői ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik a marostordai helyiérdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 532, 555) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Szabó János előadó : T. ház ! A kereskedelemügyi kormány törvényjavaslatot terjeszt elő a marostordai h. é. vasút engedélyezése tárgyában és egyúttal felhatalmazást kér a kereskedelemügyi kormány és iletőleg a jsénzügyminister arra is, hogy a h. é. vasút építéséhez a fennálló törvények alapján adható hozzájárulásokon felül a pénztári készletek terhére megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében 100.000 korona rendkivüli segélyt bocsáthasson a engedélyes rendelkezésére. Végül felhatalmazást kér Marostorda vármegye közönsége részére a kereskedelemügyi minister arra is, hogy nevezett vármegye közönsége az 1894. évi június hó 23-án tartott közgyűlésében 130. szám alatt hozott határozatával vasúti czélokra megszavazott 5%-os vármegyei pótadót legfeljebb az 1947-ik év végéig a marostordai h. é. vasút segélyezésére az 1883. évi XV. t.-czikk 9. és 13. §§-ban megállapított mértéken tul is kivethesse. A törvényjavaslat tárgyát képező vasútvonal hossza 187-4 kilométer és gőzüzemű, 0'76 méteres nyomtávú, tehát keskenyvágányu h. é. vasút alakjában lesz kiépítve. Ez a vasút hivatva lesz az általa átszelt vidéken a mezőgazdaság belterjesebbé tételét és az ottani lakosság kereseti viszonyainak javítását előmozdítani, de kulturális és nemzeti szempontból is nagy fontossággal bir, minthogy lehetővé teszi, hogy a Mezőség oláhok lakta községei Marosvásárhelylyel, a székely vidék központjával, közvetlen összeköttetésbe jussanak és ez által azok is részesüljenek a magyar kultúra áldásaiban. A kérdéses helyiérdekű vasút tényleges építési és üzletberendezési költségei 13,587.000 koronában, vagyis pályakilométerenként 72.503 koronában irányoztattak elő. Ezen költségek részbeni fedezéséhez az állam a külön állami hozzájárulás alakjában az épitési és üzletberendezési tőkének 9-8%-ával, továbbá a postai hozzájárulás ezimén 10%-kal vagyis együttesen 19'8%-kal járni hozzá, s igy az 1888 : IV. t.-czikkben megszabott 10—10, vagyis összesen 20%-os maximális határt nem lépi túl. Az emiitett felhatalmazás Maros-Torda vármegye közönségének részére pedig abból a szempontból szükséges, mert a törvény kifejezetten csupán 5%-os maximális pótadó kivetését engedélyezi; minthogy pedig Maros-Torda vármegye közönsége ezt már igénybevette, ennek következtében a kérdéses vasút segélyezésére kijelölt 5%-os pótadó kivetése az idézett törvény értelmében csupán a törvényhozás külön jóváhagyásával eszközölhető. Az előadottak alapján van szerencsém kérni a t. házat, hogy a közlekedésügyi és j>énzügyi bizottság jelentéséhez képest a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólani? (Nem!) Ha senkisem kivan szólani, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a marostordai helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alajTJául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Kijelentem, hogy a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, és 1—4. %-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Kijelentem ennek alapján, hogy a ház a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta és annak harmadszori olvasása a hétfői ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik a m. kir. államvasutak hálózatán az 1912. évben az állami költségvetéssel engedélyezett munkákon és beszerzéseken felül sürgősen végrehajtandó munkák és beszerzendő forgalmi eszközök költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 533, 556) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Szabó János előadó : T. ház ! A kereskedelemügyi kormány törvényjavaslatot terjeszt elő a m. kir. államvasutak hálózatán az 1912. évben az állami költségvetésben engedélyezett munkákon és beszerzéseken felül sürgősen végrehajtandó munkák