Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-422

422. országos ülés 1912 deczetnber 9-én, hétfőn. 357 milyen óriási termést adnak a rétek és milyen óriási kincs rejlik állattenyésztési szempontból a rétek kellő gondozásában. Gondoskodtam, hogy a felvidék megfelelő olcsó szalmatermékhez juthasson. (Helyeslés.) A lehető legolcsóbb áron állítunk az illetőknek nagyobb mennyiségű szalmát rendelkezésre. (Élénh helyeslés.) Azt hiszem, hogy ezen akcziónak ugy a Felvidékre, mint általában a hegyvidékre nagyobb kihatása lesz, ha nem is mindjárt, de pár év múlva, mert ha megfelelően alagcsövezve és trágyázva lesznek a rétek, 100— 200 százalékkal fognak nagyobb termést adni és az állattenyésztést meglehetősen fokozni fogják. (Igaz! Ugy van!) Méltóztatnak látni, hogy a kirendeltségek mily hasznos működést fejtenek s fejthetnek ki és mondhatnám, hogy ha nem volnának kirendeltségek, a földmivelésügyi ministerium teljesen megállna, mert nem tudnám ezeket a mégis nagyobb konczepczióju kérdéseket kivel megoldani. Én már elhatároztam, hogy amennyire tehetem, — bennem semmiféle hatalmi vágy és czentralisztikus irány nem él — megpróbálom a földmivelésügyi igazgatást cleczentralizálni (Helyeslés.) és ebből a szempontból a kirendeltségeket — ha nem én, hát az utódom — transzformálni földmivelési igazgatóságokká. (Helyeslés.) Ennek megfelelően a kirendeltségeket máris hárommal szaporítottam olyformán, hogy a marosvásárhelyit kettéosztom Erdély részére marosvásárhelyi és kolozsvári kirendeltségekre, azonkívül uj kirendeltség lesz Nagyváradon és Temesváron, megfelelő emberekkel és dotáczióval ellátva. Idővel, ha maradok, egy-két év múlva, az egész országot telerakom ilyen kirendeltségekkel, mert így lesz egy középfokú gazdasági hatóság, amely hivatva lesz több megyére kiterjedőleg az illető vidék gazdasági ügyeinek ellátására. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Másképen ugyanis okos földmivelésügyi igazgatást elképzelni nem is tudok, mert ma már a czentralizáczió annyira ment, hogy a ministeriumban éjjel-nappal kell dolgozni. Hiszen pl. még a facsemeték kiosztásának munkálatait is központilag végzik! Szó esett a műtrágyagyárak kérdéséről is. (Mozgás.) Én Magyarországon a műtrágya használatát felette csekélynek tartom. Ami kevés műtrágyát használnak, az is igen drága és emellett igen sok hamisítványt hoznak be, különösen Gralicziából. (Ugy van!) Emellett nagy hiba, hogy a gazdasági egyesületi titkárok némelyike a műtrágyagyárak ügynöke lévén, ráakasztja arra a vidékre azt a műtrágyát, amely neki konveniál, tekintet nélkül arra, hogy az ottani földnek megfelelő-e az a műtrágya vagy nem. Én e téren erébyes intézkedéseket óhajtok tenni és bár ellensége vagyok minden állami vállalkozásnak, azt tartom, hogy itt az államnak, ha nem is az a kötelessége, hogy vállalkozzon, de legalább az, hogy vállalatok létesítését előmozdítja. (Helyeslés.) Ehhez pedig a földmivelési ministernek elég eszköz áll a rendelkezésére. Mielőtt azonban a műtrágyagyárak fejlesztéséhez fognánk, azon kell lennünk, — és ez talán kis dolognak látszik, valójában azonban nagy horderővel bir — hogy a gazdasági trágyatelepek kérdését rendezzük. Mert addig, amíg minden faluban nincsenek meg a megfelelő irágyatelepck, hiába szaporítjuk a műtrágyagyárakat, miihókra menő műtrágya megy veszendőbe ép a trágyatelepek rendezetlensége miatt, E téren különben a kirendeltségekkel karöltve helyes intézkedések tétettek a telepek rendezésére és az a tervünk, hogy minden faluban csinálunk mintatelepet és amennyiben az emberekben megvan a hajlandóság a jónak utánzására, reményem van arra, hogy eredményeket is fogunk elérni. (Helyeslés.) Most áttérek egész röviden a birtokpolitikai kérdésekre. (Halljuk! Halljuk!) A t. előadó ur, aki igen bölcsen és helyesen vezeti azt az intézményt, amely rá van bízva, már vázolta azt a birtokpolitikát, amelyet a kormány követni óhajt. Nekem az az álláspontom, hogy minden birtoknak megvan a maga létjogosultsága és hivatása; a fődolog, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően a birtokok helyesen legyenek elosztva és ne legyen az egydk helyen túlságos sok nagybirtok, a másik helyen pedig túlságosan sok kisbirtok. Az állam épen az e téren észlelt visszásságok korrekeziója czéljából létesítette az altruista bankot, amely meglehetősen nehéz viszonyok között kezdte meg működését, de ennek ellenére egy üdvös feladatot már elvégzett. Ez pedig nem más, mint az, hogy a nagyváradi püspöki, a székesfehérvári káptalani és más egyéb birtokon lehetővé tette, hogy akinek nincs elegendő tőkéje birtok szerzésére, bérletet kapjon és e.z által jusson exisztencziához. így történt, hogy ahol eddig csak egy gazdatiszt és 50—60 gazdasági cseléd tudott exisztencziát kapni, ott most 600—800—1000 kisbérlő él. (Élénk helyeslés.) Es ennek fontosságát nem lehet elégszer hangoztatni, mert ilyen irányú tevékenységre eddig Magyarországon hajlandóság nem volt. Magyarországon mindenki, akármilyen kis tőkével rendelkezett is, azonnal meg akarta venni a földet és idegenkedett és fázott a föld bérletétől. (Ugy van! Ugy van!) Pedig sokkal okosabb dolog, ha valaki kis tőkével, de megfelelő instrukczióval bérletben gazdálkodik, mint ha valaki kis tőkével földet vásárol és nem megfelelő instrukczióval rossz szolgálatot tesz az országnak. (Ugy van! Ugy van!) Nem untatom a t. házat a rendelkezésemre álló statisztikával, (Halljuk! Halljuk!) de még