Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-422

422. országos ülés 1912 deczetnber 9-én, hétfőn. 357 milyen óriási termést adnak a rétek és milyen óriási kincs rejlik állattenyésztési szempontból a rétek kellő gondozásában. Gondoskodtam, hogy a felvidék megfelelő olcsó szalmatermékhez jut­hasson. (Helyeslés.) A lehető legolcsóbb áron állítunk az illetők­nek nagyobb mennyiségű szalmát rendelkezésre. (Élénh helyeslés.) Azt hiszem, hogy ezen akczió­nak ugy a Felvidékre, mint általában a hegy­vidékre nagyobb kihatása lesz, ha nem is mind­járt, de pár év múlva, mert ha megfelelően alagcsövezve és trágyázva lesznek a rétek, 100— 200 százalékkal fognak nagyobb termést adni és az állattenyésztést meglehetősen fokozni fog­ják. (Igaz! Ugy van!) Méltóztatnak látni, hogy a kirendeltségek mily hasznos működést fejtenek s fejthetnek ki és mond­hatnám, hogy ha nem volnának kirendeltségek, a földmivelésügyi ministerium teljesen megállna, mert nem tudnám ezeket a mégis nagyobb konczepczióju kérdéseket kivel megoldani. Én már elhatároztam, hogy amennyire tehetem, — bennem semmiféle hatalmi vágy és czentra­lisztikus irány nem él — megpróbálom a föld­mivelésügyi igazgatást cleczentralizálni (Helyes­lés.) és ebből a szempontból a kirendeltségeket — ha nem én, hát az utódom — transzformálni földmivelési igazgatóságokká. (Helyeslés.) Ennek megfelelően a kirendeltségeket máris hárommal szaporítottam olyformán, hogy a marosvásárhelyit kettéosztom Erdély részére marosvásárhelyi és kolozsvári kirendeltségekre, azonkívül uj kirendeltség lesz Nagyváradon és Temesváron, megfelelő emberekkel és dotáczióval ellátva. Idővel, ha maradok, egy-két év múlva, az egész országot telerakom ilyen kirendeltsé­gekkel, mert így lesz egy középfokú gazdasági hatóság, amely hivatva lesz több megyére kiter­jedőleg az illető vidék gazdasági ügyeinek ellá­tására. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Másképen ugyanis okos földmivelés­ügyi igazgatást elképzelni nem is tudok, mert ma már a czentralizáczió annyira ment, hogy a ministeriumban éjjel-nappal kell dolgozni. Hiszen pl. még a facsemeték kiosztásának munkálatait is központilag végzik! Szó esett a műtrágyagyárak kérdéséről is. (Mozgás.) Én Magyarországon a műtrágya használa­tát felette csekélynek tartom. Ami kevés mű­trágyát használnak, az is igen drága és emellett igen sok hamisítványt hoznak be, különösen Gralicziából. (Ugy van!) Emellett nagy hiba, hogy a gazdasági egyesületi titkárok némelyike a műtrágyagyárak ügynöke lévén, ráakasztja arra a vidékre azt a műtrágyát, amely neki konveniál, tekintet nélkül arra, hogy az ottani földnek megfelelő-e az a műtrágya vagy nem. Én e téren erébyes intézkedéseket óhajtok tenni és bár ellensége vagyok minden állami vállalkozásnak, azt tartom, hogy itt az állam­nak, ha nem is az a kötelessége, hogy vállal­kozzon, de legalább az, hogy vállalatok létesí­tését előmozdítja. (Helyeslés.) Ehhez pedig a földmivelési ministernek elég eszköz áll a ren­delkezésére. Mielőtt azonban a műtrágyagyárak fejlesz­téséhez fognánk, azon kell lennünk, — és ez talán kis dolognak látszik, valójában azonban nagy horderővel bir — hogy a gazdasági trágya­telepek kérdését rendezzük. Mert addig, amíg minden faluban nincsenek meg a megfelelő irágyatelepck, hiába szaporítjuk a műtrágya­gyárakat, miihókra menő műtrágya megy ve­szendőbe ép a trágyatelepek rendezetlensége miatt, E téren különben a kirendeltségekkel kar­öltve helyes intézkedések tétettek a telepek rendezésére és az a tervünk, hogy minden falu­ban csinálunk mintatelepet és amennyiben az emberekben megvan a hajlandóság a jónak után­zására, reményem van arra, hogy eredményeket is fogunk elérni. (Helyeslés.) Most áttérek egész röviden a birtokpoliti­kai kérdésekre. (Halljuk! Halljuk!) A t. előadó ur, aki igen bölcsen és helye­sen vezeti azt az intézményt, amely rá van bízva, már vázolta azt a birtokpolitikát, amelyet a kormány követni óhajt. Nekem az az álláspontom, hogy minden birtoknak megvan a maga létjogosultsága és hivatása; a fődolog, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően a birtokok helyesen legyenek el­osztva és ne legyen az egydk helyen túlságos sok nagybirtok, a másik helyen pedig túlságosan sok kisbirtok. Az állam épen az e téren észlelt visszás­ságok korrekeziója czéljából létesítette az altruista bankot, amely meglehetősen nehéz viszonyok kö­zött kezdte meg működését, de ennek ellenére egy üdvös feladatot már elvégzett. Ez pedig nem más, mint az, hogy a nagyváradi püspöki, a székesfehérvári káptalani és más egyéb birto­kon lehetővé tette, hogy akinek nincs elegendő tőkéje birtok szerzésére, bérletet kapjon és e.z által jusson exisztencziához. így történt, hogy ahol eddig csak egy gazdatiszt és 50—60 gazda­sági cseléd tudott exisztencziát kapni, ott most 600—800—1000 kisbérlő él. (Élénk helyeslés.) Es ennek fontosságát nem lehet elégszer hangoztatni, mert ilyen irányú tevékenységre eddig Magyarországon hajlandóság nem volt. Magyarországon mindenki, akármilyen kis tőké­vel rendelkezett is, azonnal meg akarta venni a földet és idegenkedett és fázott a föld bérleté­től. (Ugy van! Ugy van!) Pedig sokkal oko­sabb dolog, ha valaki kis tőkével, de megfelelő instrukczióval bérletben gazdálkodik, mint ha valaki kis tőkével földet vásárol és nem meg­felelő instrukczióval rossz szolgálatot tesz az országnak. (Ugy van! Ugy van!) Nem untatom a t. házat a rendelkezésemre álló statisztikával, (Halljuk! Halljuk!) de még

Next

/
Oldalképek
Tartalom