Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.
Ülésnapok - 1910-421
336 *3í. országos ülés Í9Í2 d< nem minden ember kertészkedik ; de az is tagadhatatlan, hogy ezen kertészkedési kedv mellett a szoros értelemben vett és par excellenee kertészettel foglalkozó és a kertészet iránt lelkesedő mezőgazdasági közönségünk alig van. Mert a kertészeti érzéknek hiányossága tapasztalható azokban a mezőgazdasági körökben, amelyek hivatva lennének épen az általam előbb hangsúlyozott fogyasztási szempontból a kertészettel foglalkozni. Fájdalom, azon gazdák között, akik magyarországiak, igen kis számmal vannak azok, a kik kertészkednek, ugy hogy a kertészet inkább külföldről bejövő s ezen kertészeti kérdéseket ismerő és azok iránt érzékkel biró emberek kezében van. (Igaz! Ugy van !) Annak pedig semmi értelme sincsen, hogy a magyar föld hasznát külföldi emberek vigyék el magukkal külföldre, akik mindig évente visszatérvén, munkásságukkal igyekezzenek a földben rejlő ezt a nagy erőt kiszipolyozni és ezzel a nemzet vagyonosodásának ügyét nem szolgálni, de erőtleniteni. A földmivelésügyi mínister ur, akinek gyakorlati érzékéről tesz tanúságot az egész költségvetés berendezése, ennek a kérdésnek a költségvetésbe való beállításánál is különösen a gyakorlati kérdések szerencsés megoldására fektette a súlyt. (Helyeslés.) A kertészeti érzék emelése, a zöldségtermelés fokozása, városok, ipartelepek környékén fekvő gyakorlóterek bérlése, ahol szemléleti utón lesz lehetséges a kertészeti ismeretek megszerzése, és gondoskodás arról, hogy a termelő és a fogyasztó mint találhatja meg egymást legczélszerübben : a földmivelésügyi kormánynak erős. az élet szükségleteit közelről látó gyakorlati érzékéről tesznek tanúságot. (Igaz ! ügy van !) A kertészet kérdése nemcsak közélelmezési, hanem azon szempontból is nagy jelentőséggel bir, mint azt a földmivelésügyi minister ur a költségvetés indokolásában is megjegyzi, hogy ez által lesz lehetséges az ingatlan-elaprózás káros hatását ellensúlyozni. Az állattenyésztés mellett a kertészet az, amely biztosithatja a kisemberek részére az elaprózott birtokokon való megélhetés lehetőségét. És itt a földmivelésügyi minister ur arra a kérdésre is kiterjeszkedik, hogy tenyészmagvak beszerzési költsége czimén mennyi pénzt visznek ki tőlünk külföldre. Magyarországon minden eszköz, föld és klima, meg van adva ahhoz, hogy ugyanazokat a mezőgazdasági magvakat, amelyeket mi drága pénzen hozunk be külföldről, mi magunk termelhessük. Milliókra mennek azok az összegek, amelyeket a külföld ily tenyészmagvakért tőlünk kap, és ha gyakorlati utón, vidékenként egyelőre, később országszerte megismerik a kisgazdák azt, hogy pepecselő munkával milyen óriási hasznot tudnak magtermelés által maguknak biztositani, és ha a földmivelésügyi minister ur ezirányu ténykedése visszhangra fog találni azok körében, akiknél ezt az érzéket fel akarja kelteni épen a helyi kisérleti telepek felállitásával, akkor sok millió korona kivándor;zember 7-én, szombatoü. lását megakadályozza és sok millió korona előteremtését teszi lehetővé azoknak körében, akik idejükkel és munkájukicai szabadon és bőven rendelkeznek, anélkül, hogy mezőgazdasági munkájuktól elvonná őket, és más irányban a termelés csökkenését idézné elő. Az ilyen irányú produktív munka okos kihasználása által uj gazdasági és financziális eredményeket leszünk képesek elérni. Farkas Zoltán : Mi lesz a műtrágyagyárakkal ? (Mozgás. Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Pap Géza előadó : T. ház ! Ez inkább a kereskedelmi tárczához tartozik. Erről most, fájdalom, nem nyilatkozhatom. Ha megengedik, ezek rövid előadása után, leszek bátor megemlékezni egy másik nagy kérdésről, amely mindazoknál, amiket elmondtam, nagyobb jelentőséggel bir, és amely/, ek kedvező megoldása nemzeti és szocziális szempontból talán a legnagyobb értékű, és ez a birtokpolitikai kérdés. (Halljuk! Halljuk!) A mi birtokpolitikánkban az ország különböző vidékein különbözők a feladataink. Vannak vidékek, ahol a főszempont a nemzeti birtokpolitika. Vannak viszont mások, ahol a szocziális érdekek játszszák a főszerepet. Az első, a nemzeti birtokpolitika, főként az országnak azon részén bir nagy fontossággal, ahol nyelvhatárok és vegyes nyelvű községek vannak. Főként ezekben a községekben kell súlyt helyezni arra, hogy minden érzékenységnek kimélésével, a nélkül, hogy bármely nemzetiségnek érzékenységét megsértenénk, igyekezzünk békés, csendes birtokpolitikával a magyar földet a magyaroknak megtartani. (Élénk helyeslés, j Vannak községeink az ország egyes részeiben, hol a meglévő kis magyarság csak tengődik. Vannak községeink, hol vegyesajku lakosság között ugyanez a jelenség mutatkozik. Ezeken a részein az országnak hasznos és okos birtokpolitikát kell követni, ugy hogy ezeknek a magyar gazdacsaládoknak lehetővé tétessék, hogy ott, ahol élnek és otthon érzik magukat (Igaz 1 Ugy van !) hol ismerik a gazdasági és helyi viszonyokat, hol nem kell uj viszonyokkal megbarátkozniuk, tegyük lehetővé, hogy birtokhoz jussanak. (Helyeslés.) Ezekben a falvakban a magyarságnak birtokvételek által való megerősitése a legelső és legégetőbb nemzeti feladatok közé tartozik. (Igaz! Ugy van !) Ezekben a községekben megvett és magyaroknak átadott birtokok nincsenek kitéve annak a veszélynek, hogy el fognak csúszni a magyar kezekből, mert ha valahol, ugy ilyen helyen várható el jogos reménynyel, hogy a magyar gazdáknak birtokban adott támogatás helyesen, okszerűen és erős kezekkel lesz kihasználva. Az ilyen magyarlakta vagy magyarral vegyes községekben megvalósitandó birtokpolitika mellett azt hiszem, ép ily nagy jelentőséggel birnak azok a kizárólag nemzetiségi községek, melyek beékelődnek az emiitett községek közé, mivel a való-