Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.
Ülésnapok - 1910-421
421. ORSZÁGOS ÜLÉS 1912 deczember 7-én, szombaton, gr. Tisza István elnöklete alatt. Tárgyal: Elnöki előterjesztések s irományok bemutatása. — Az indítvány- s interpellácziós-könyvek felolvasása. — A. háború esetére szóló kivételes intézkedésekre, az erőhatalomnak a váltón, a kereskedelmi utalványon és a csekken alapuló jogokra való hatására, továbbá a bérlő és haszonbérlő által elvállalt adófizetési kötelezettség • teljesítésére vonatkozó törvényjavaslatok tárgyalása. — Az 1913. évi állami költségvetés részletes tárgyalása és pedig a földmivelésügyi tárcza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Lukács László, Teleszky János, Székely Ferencz, b. Hazai Samu, gr. Zichy János, Beöthy László, gr. Serényi Béla, Josipovich Géza. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 35 perczJcor.) Elnök : T. ház ! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Szász Károly jegyző ur vezeti, a javaslatok mellett felszólalókat Rudnyánszky György, a javaslatok ellen felszólalókat Mihályi Péter jegyző urak jegyzik. Jelentem a t. háznak, hogy a mai nappal következő képviselő urakra nézve szűnik meg a kizáratás : Ábrahám Dezső, Barabás Béla, Beek Lajos, Bernáth Béla, Bikádi Antal, Bosnyák Géza, Bresztyenszky Kálmán, Désy Zoltán, Fráter Lóránt, Hegyi Árpád, Holló Lajos, Horváth József, Ivánka Imre, Malatinszky György, Mezőssy Béla, Nadányi Gyula, Palugyai Móricz, Posgay Miklós, Rákosi Viktor, Szabó István (nagyatádi), Szluha Pál, Thaly Ferencz, Vertán Endre, Vertán EteleNevezett képviselő urak tehát hétfőtől fogva a ház ülésein újból részt vehetnek. Tudomásul vétetik. Bemutatom a t. háznak Torontál vármegye közönségének feliratát a telepités és parczellázás kérdéseinek törvény utján leendő szabályozása tárgyában. Zólyom vármegye közönségének feliratát a gyámi törvény reviziója és a polgári törvénykönyv megalkotása iránt. A feliratok a házszabályok 242. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Következik az inditvány- és interpelláczióskönyvek felolvasása. Rudnyánszky György jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy sem az inditvány-, sem az interpellácziós-könyvbe ujabb bejegyzés nem történt. Elnök : Tudomásul szolgál; ebben az irányban tehát intézkedés szüksége nem forog fenn. Következik a napirend és pedig annak első tárgya : a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása (írom. 633, 661). Először az általános vita.Előadó urat illeti a szó. Darvai Fülöp : T. képviselőház ! Ne méltóztassék szerénytelenségnek venni, ha tán kissé hosszabb időre kérem a t. ház figyelmét, (Halljuk I Halljuk!) hogy ezt a fontos, kivételes törvényjavaslatot, amely ma tárgyalandó, csekély erőmhöz képest megokolhassam. Előrebocsátom, hogy maga a törvényjavaslat nem egy aktuális és tényleges állapotnak szorosan vett kifolyása. A háború esetéről szóló kivételes intézkedéseket tárgyazó javaslat olyan kivételes szükségjavaslat, amelynek megteremtése állandó, eminens érdek. Eminens érdek azért, mert ha a mai modern jogelvek mellett egyáltalában azt tartjuk, hogy minden olyan kivételes törvény, amely a közszabadságok körébe vág, amely a közszabadságok körét érinti, a modern jogi haladottság mellett anachronizmus : akkor fel kell vetnem azt a kérdést, vájjon a XX. században, a czivilizáczió előrehaladása mellett nem-e ugyanilyen anachronizmus az, hogy fegyverkeznünk kell, hogy a fegyverkezést fenn kell tartanunk és hogy az állami nagy érdekeket, az állami igazi nagy feladatokat esetleg fegyver erejével is meg kell óvnunk. Ha áll ez utóbbi, hogy erre szükség van, nem szenvedhet kétséget, hogy ez általános jogi elvek szerint is statuált szükség- és kényszer jognak meg kell lenni arra nézve is. ha háború esetében, zavaros időkben fenn akarjuk tartani az ország rendjét, meg akarjuk óvni a békés polgárok minden javát és minden érdekét. (Igaz! Vgy van !) Ha ezen
