Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.
Ülésnapok - 1910-420
íÉO. országos ülés 1912 deczember 6-án, pénteken. 313 községet. Ha ezt a számot méltóztatik összevetni azzal, hogy az országban, ha jól emlékszem (Felkiáltások: 15.000 -község van!) 4400 stabilhivatal van, a községek száma pedig sok ezret tesz ki, (Félkiáltások: Tizenötezret!) mondjuk, tizenötezret, akkor talán méltóztatnak megengedni, hogy ez nem áll arányban az ország községeinek számával. Ausztriában 3405 faluzó levélhordó érint 34.243 helységet. Tessék tehát egybevetni, hogy miként teljesiti az osztrák posta az ország mezőgazdasági lakosságának kiszolgálását és miként teljesiti a magyar posta. Én tudom azt. t. ház, amire Antal Gréza t. képviselőtársam utalt, hogy Magyarországon egészen más a nép tagozata községek és helységek szerint; hogy más az alfabéták és az analfabéták száma; hogy más a kereskedelmi és az ipari fejlettség. De nem kötelességem-e nekem ebből a székből is utalni arra, hogy, igenis, a magyar postának az eddiginél nagyobb mértékben és az eddiginél jobban kell teljesítenie elsősorban az ország mezőgazdasági lakossága iránt tartozó kötelességét. (TJgy van!) És nekem, nem mint a pénzügyi bizottság előadójának, de mint a ház tagjának, kötelességem arra is utalni, hogy az az állandó romlási tendenczia, amely a magyar posta feleslegeiben évről-évre mutatkozik, (Mozgás. Halljuk! Halljuk!) ez a legnagyobb mértékben fenyegeti a mi pénzügyeinket. Mert ennek a háznak elsősorban gondja kell hogy legyen a pénzügyi helyzet egyensúlyának fentartására, s a posta üzemi koefficiensének megromlása ezt a pénzügyi helyzetet, nevezetesen pedig azt, hogy maga a posta nagyobb mértékben dotáltassék, hogy lehetővé tétessék feladatainak intenzivebb gyakorlása: ezt teszi elsősorban a posta üzemi koefficiensének megromlását lehetetlenné. T. képviselőtársam hivatkozott a berni postahivatal statisztikájára, amely ebben a tekintetben sem egyezik meg az én adataimmal. Kern egyezik meg, mert én a magam adatait az illető államoknak zárszámadásaiból vagy évi jelentéseiből vettem, részben beállítva és részben kihasítva azokat az adatokat, amelyek az összehasonlítás szempontjából beállitandók vagy kihasitandók voltak. Engedje meg most a t. ház, hogy, itt egy általános reflexiót tegyek a postára. Áll ez, az amerikai és az angol postát kivéve, minden egyes állam postájára. A posta az egész világon, ezen két megnevezett állam kivételével, élősdi és viszont, mint az az élősdiek természetrajzában előfordulni szokott: a postán is egész sereg élősdi élősködik. (Mozgás.) Élősdi a posta olyan értelemben, hogy nem fizet a vasutaknak a postai szállításokért jóformán semmit. Magyarországban is, Ausztriában is, a német birodalomban is a vasutak kötelezve KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XVII. KÖTET. vannak az engedélyokmányokban bizonyos ingyenes postai szállítások teljesítésére. Hogyha én ezt a kötelezettséget, pénzben kifejezve, beállítom a magyar postának számadásaiba, akkor a postának nemcsak hogy feleslege nem marad, a rendes kezelésben sem, hanem a posta a rendes kezelésben is ráfizet a bevételekre. Ezt három élősdi idézi elő. Az egyik a távíró, a másik a telefon, a harmadik pedig a portómentes levelezés. Hogy a táviró deficzittel jár, azt mi saját háztartásunkból is tudjuk, mert míg a távírónak külön igazgatása létezett, annak mérlege esztendőről-esztendőre deficzittel zárult, és Baross Gábor ministert annak idején ezen deficzit számszerű eliminálása vezette abban a törekvésében, hogy elsősorban is a posta- és a táviróigazgatőság egyesittessék. T. képviselőtársam arra is hivatkozott, hogy Anglia az egyetlen állam, amelynek postaigazgatása jobb üzemi coefficienssel dolgozik, mint a mienk. Megjegyzendő azonban, hogy Angliában a postaigazgatás — itt vannak a folyó évi költségvetések és itt van a múlt esztendei zárszámadás — igen nagy jövedelmekkel dolgozik, daczára annak, hogy teljes mértékben megfizeti a vasutak szolgáltatását. Ezt a jövedelmet arra a mértékre — bár nem volt egészen helyes t. képviselőtársam idézete — a távíró és elsősorban a telefon rontja le. Az angol postaigazgatás itt részletes számításokat eszközöl a tekintetben, hogy vájjon milyen mértékű a telefon dificzitje. Alkalmat erre az szolgáltatott, hogy Anglia tavaly megváltotta a rfemzeti telefonrészvénytársaságot, és a folyó évi költségvetésbe már annak számait is beillesztette. Ezen kimutatások szerint az angol postai intézményben a telefon kezelése majdnem egy millió font, tehát 24 millió korona defiezitet idéz elő. Mi is el lehetünk készülve arra, hogy a magyar telefonintézmény kiterjesztése rontani fogja a posta üzemi koefficziensét, (Ugy van!) és ezért bizony kár, bogy ugy sürgetik a kereskedelemügyi minister urat a vidéki telefonhálózatok kiterjesztésére; abban megfelelő mértéket kell tartania, ha nem akarja nagyon megrontani a postai intézmény üzemi koefficziensét. Es, t. ház, (Halljuk!) akárminő fejtegetéseket adunk is elő a postáról, a távíróról és a vasútról, a helyes igazgatás mértéke mindig az üzemi koefficziens marad, mert más mértékünk nincs, az üzemi koefficziens pedig a postánál évről-évre romlik, ha azt bármely más állammal, akár az osztrákkal hasonlítjuk is össze. Pedig az osztrák postai intézménynek is megvan az a hibája, hogy sokkal nagyobb személyzetet alkalmaz, mint aminőre szüksége van, épen ugy, mint mi, valamint az a hibája is megvan, ép ugy, mint minekünk, hogy sokkal drágább személyzetet alkalmaz. (TJgy van!) Az 1910. évi költségvetés tárgyalása alkalmával a pénzügyi bizottságban nagyon behatóan 40
