Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-401

22 húí. országos ölés 1912 ., 1903 :

1. törvényczikkel czikkelyeztetett be törvénytárunkba, még pedig ötévi időtartamra. Az 1908 : XIX. törvényczikk által az ezen egyezményben foglalt pontozatok ujabb ötévi időtartamra, tehát 1913. augusztus 31-éig terjedő hatály3yal lettek törvénytárunkba beezikkelyezve. A jelen törvényjavaslat czélja az, hogy az ezen nemzetközi unió által létesített egyezménynek hatálya 1913. szeptember 1-étől számított ujabb öt évre meghosszabbíttassák. Mindazok az igények, feltételek és remények, amelyek az 1902-iki egyezményhez fűződtek, (Halljuk ! Halljuk !) az elmúlt tiz év alatt valóra váltak és helyesnek bizonyultak, mert a ezukoregyezmény által azok az ellentétek, amelyek a mezőgazdasági és az ipari érdekek között különösen a termelésnél, valamint a kivitelnél alkalmazott prémiumok létesítése által felidéztettek és az a bizalmatlanság, amely a gazdaközönség részéről az ipari érdekeltekkel szemben fennállott, teljesen megszűntek. Kétségtelenül beigazolást nyert az elmúlt tiz esztendő alatt, hogy az unióban lefektetett elvek mindazon országokra nézve, amelyek a czukorterméléssel foglalkoznak, helyeseknek és jóknak bizonyultak. A beterjesztett törvényjavaslat is kiemeli indokolásában a ezukortermelés terén Magyarországon észlelhető nagy fellendülést és kétségtelen, hogy a statisztikai adatok alapján is bebizonyítható, hogy a magyarországi ezukortermelés, valamint ezzel párhuzamosan a ezukorfogyasztás is tiz esztendő alatt megkétszereződött. Az elmúlt két esztendőben a czukortermeléssel foglalkozó országokban meglehetős visszaesés mutatkozott, mert igen rossz termések voltak. Egyedül Oroszország volt azon szerencsés helyzetben, hogy az elmúlt két év rendkívül nagy termései folytán óriási czukorkészletekkel s felesleggel rendelkezett. Bizonyos aggodalom töltötte el tehát az egyezményben levő államokat, hogy vájjon sikerül-e azt most meghosszabbítani, és azon áldásos eredményt, amelyet az egyezmény a világpiaezon a ezukorárak fejlődése terén előidézett, fentartani. Ekkor előállott az, hogy Oroszország, amely az egyezmény értelmében csupán évi kétszázezer tonnányi készletet bocsáthatott volna a világpiacz rendelkezésére, az 1912. évben Brüsszelben folytatott tárgyalások alkalmával hajlandónak mutatkozott az egyezménynek ujabb öt esztendőre való meghosszabbításához hozzájárulni azon esetben, ha némi engedményt sikerül neki elérni. Ezen engedményt az egyezmény megadta neki azáltal, hogy a bekövetkezendő ujabb öt-, illetőleg hatévi időtartam alatt a már megállapított mennyiségen felül ujabb 250.000 tonna czukorkészletet bocsáthat a világpiacz rendelkezésére. Ezáltal azonban az, ami engedménynek látszik, tulaj donképen nem engedmény, hanem egy közgazdasági szempontból helyesen felállított elv, hogy t. i. a rossz termés folytán beállott ezukordrágaság a világpiaezon. korlátoztassék. Az egyezmény ezen engedményt Oroszországnak megadta olykép, hogy a 250.000 unius 22-én, szombaton. tonna feleslegből az első esztendőben 150.000 tonnát, a következő két évben pedig 50—50 ezer tonna felesleget bocsáthasson a világpiacz rendelkezésére. Ezen engedmény által elérte azt, hogy a világpiaezon a ezukordrágaság nem emelkedett, hanem az ár szabályoztatott. Ilyen körülmények között, midőn Magyarország, mely az elmúlt tiz esztendő alatt a ezukortermelésben kétszeresére emelte termelési képeS' ségét, másrészről pedig, midőn, ha összehasonlítjuk Magyarország czukortermelését a többi nyugati államokban levő ezukortermelés magas kultúrájával, azt látjuk, hogy a többi nyugati államokban a ezukortermelés elérte már azt a határt, amennyit produkálni egyáltalában képesek és csupán a minőség tekintetében tehetnek még előhaladást, míg nálunk Magyarországon még mindig előttünk áll fokozható eredmény és a fejlődés lehetősége, mondom, ilyen körülmények között, mivel ez a ezukoregyezmény ennek az előnynek és a belművelés fejlesztésének előmozdítására alkalmas, a közgazdasági bizottság nevében van szerencsém a beterjesztett törvényjavaslatot általánosságban elfogadásra ajánlani. (Általános helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Senkii) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a tárgyalás alatt levő javaslatot általánosságban a részletes vita alapjául % (Igen!) A törvényjavaslat általánosságban egyhangúlag elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és szövegét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök .* Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori felolvasása és megszavazása a hétfői ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik a napirend második tárgya : Az ásványolaj félékre vonatkozó állami kizárólagos bányászati jogoknak Máramaros vármegye Izavölgyének egy részében az 1911. évi VI. t.-cz. 4. §-a alapján a Magyar Kárpáti petróleumrészvénytársaságra történt átruházásáról szóló jelentés (Írom. 529, 559) tárgyalása. A pénzügyi bizottság előadóját illeti a szó. Hegedüs Lóránt előadó: T. ház! A mostani országgyűlésnek egyik legjelentékenyebb közgazdasági alkotása az 1911 : VI. t.-czikk, amely végre lehetővé tette, hogy Magyarországon a jietróleumkérdéssel komolyan lehessen foglalkozni. Mondanom sem kell, hogy milyen rendkívüli jelentősége volna, ha azok a kőolaj források, amelyeket a Kárpátok külső medenczéjében, Galicziában és Bomániában megtaláltak, ha azok nálunk is felfedezhetők volnának. Ezen elsőrendű nyersanyag és fogyasztási czikk birtoklása egész közgazdasági életünkre és szerény véleményem szerint még vám-