Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-419

ÍÍ9. országos ülés 1912 d az ország területi kiterjedéséből, nem állapitható meg az ország népességéből, mert sokkal fontosabb statisztikai tényezők azok, amelyek egy országnak a posta iránt támasztott szükségletére fényt derítenek. (Igaz! Ugy van!) így, hogy egyebet ne említsek, az analfabéták száma egy országban; mert hiszen nyilvánvaló, hogy az analfabéták igen ritka esetben használják a postát, hacsak mással nem iratnak. Azután a kereskedelemnek és az iparnak fejlettsége egy országban, stb. Ezek mind fogtosabb tényezők, mint az, hogy egy országnak területe és lakosságának számaránya mekkora. (Igaz ! Ugy van ! Helyeslés.) Amit mutat az is, hogy tulajdonképen a legpregnánsabb statisztikai adat az évi postaforgalomnak feltüntetése, amely egyúttal az illető országnak kulturális állapotára nézve is nagyon megszívlelendő világot vet, t. i. az, hogy egy évben mennyi postai levél, csomag stb. fordult meg a posta kezén. Mondom tehát, t. ház, felesleges volt ezt a rettenetes nagy fáradságot kifejteni, mert hiszen tulaj donképen czélt ezzel az ember nem ér el. Amint mondottam, az igen t. előadó urnak két főkifogása van a posta ellen. Az egyik az üzemi hányadosnak rendkívüli nagy volta és ezzel kapcsolatban természetesen a posta jövedelmeinek kicsiny volta, a másik pedig a személyzet szaporítása. Ugy gondolom, hogy a t. előadó ur főleg ezt a kettőt kifogásolja. Heltai Ferencz előadó: Nem, nem! (Élénk derültség.) Antal Géza : Én az előadói beszéd után vagyok kénytelen indulni s ebben az előadói beszédben tényleg ez van. (Halljuk ! Halljuk !) Ami az üzemi'hányadost illeti, t. ház, erre vonatkozólag leszek bátor néhány statisztikai adatot felhozni, amelyekből kitetszik, hogy az az üzemi hányados a mi postánknál nem olyan rettenetesen rossz. (Halljuk ! Halljuk !) Németországban a kiadások a bevételeknek 903%-át, Francziaországban 90'2%-át, Svájczban pedig 94'1%-át teszik; Ausztriában több a kiadás, mint a bevétel, amennyiben az 10k2 %-ra rug. Heltai Ferencz előadó: Igen, a rendkívüli kiadásokkal! (Mozgás és felkiáltások : Halljuk! Lehet majd felelni !) Antal Géza: Magyarországban a kiadások a bevételek 77'3%-át teszik, ugy hogy csak Anglia áll e tekintetben kedvezőbben, amennyiben ott a kiadások a bevételeknek 75'7%át képviselik. Amint látja tehát a t. ház, kiadásaink és bevételeink aránya tekintetében körülbelül Angolországgal vagyunk egy színvonalon. Még pregnánsabban tünteti fel a helyzetet az az üzleti felesleg, amelyet a posta mint ilyen az állampénztárnak beszolgáltat.Méltóztassék megengedni, hogy erre nézve is felhozzak néhány statisztikai adatot. (Halljuk 1 Halljuk !) Svájczban az üzleti felesleg 5-76%, Németországban 9-68%, Francziaországban 9-75%, Szerbiában 17-59%, Olaszországban 18-25%, Magyarczeinber 5-én, csütörtökön. 279 országon 22-44%, Angolországban 24-21%. Ismét látni méltóztatnak tehát, hogy — ami nagyon természetes is — csak Angolország van e tekintetben a magyar postánál kedvezőbb helyzetben. Ami a másik főkifogást, t. i. a személyszaporitás kérdését illeti, méltóztassék megengedni, t. ház, hogy egy, magában az indokolásban is látható körülményre hívjam fel a t. ház figyelmét, nevezetesen arra, hogy ez a személyszaporitás igen jelentékeny mértékben csak optikai csalódás, mert eddig is megvolt az a személyzet, csakhogy napidijasokból állott. Már pedig azt méltóztatnak belátni, hogy olyan kincseket, aminők a postánál megfordulnak, napidijasokra bizni, (Igaz! Ugy van !) igazán olyan takarékosság volna, amelylyel határozottan az intézmény érdeke ellen vétenénk. (Ugy van! Ugy van!) Ha tehát most e tekintetben változás áll be és a napidijasok tisztviselőkké léptettetnek elő, ezt ugy a posta intézményének szempontjából, mint általános szocziális szempontból is mindenesetre csak örömmel üdvözölhetjük. (Élénk helyeslés.) Hogyan áll e tekintetben a helyzet ? 1900-ban az államilag rendszeresített személyzet 8516 főre rúgott, napidíjas volt 2205, összesen volt tehát 10.721 főnyi személyzet. 1909-ben államilag rendszeresített személyzet volt 12.004, napidíjas 4895, összesen tehát 16.899. Ha összehasonlítjuk a személyzet szaporítását a forgalom szaporulatával, akkor a következő képet kapjuk. (Halljuk !) A forgalom 1900-tól 1909-ig 78-12%-kal, a személyzet jsedig 57-62%-kal emelkedett, tehát nyilvánvaló, hogy a személyzet emelkedése mögötte maradt a forgalom emelkedésének, vagyis a személyzet aránylag hasonlíthatatlanul 'nagyobb forgalmat bonyolít le ezzel a felemelt számmal is, mint aminőt 1900-ban lebonyolított. (Helyeslés.) Hogy ez tényleg igy van, azt mutatja ennek a személyzetnek a mvuikaideje is, amennyiben a tiszti személyzet munkaideje naponta 9—10 óra, a szolgai és altiszti személyzet munkaideje pedig naponta átlag 10—14 óra, ami alól kivétel tisztán csak a távirdánál és a telefonnál alkalmazott személyzetnél van, itt, amennyiben természetesen a fizikai kimerültség ofyan, hogy azt a szolgálatot 6—7 órai munka után pontosan elvégezni egyszerűen lehetetlenség. (Igaz ! Ugy van !) De nemcsak ez a munkaidő, hanem az általuk feldolgozott anyag is mutatja azt, hogy a magyar posta összes tisztviselői és alkalmazottai igazán nagy munkát és nagyobb megbecsülésre méltó munkát végeznek. (Igaz I Ugy van!) Talán egy kicsit szárazak a statisztikai adatok, (Halljuk! Halltuk!) de méltóztassék megengedni, — mert hiszen ez világit be legjobban ebbe az intézménybe — hogy felhozzam azt, mennyi volt a darabszámban kifejezett évi fogalomból az egy-egy alkalmazottra eső darab és pedig a különböző államokban. (Olvassa) : Norvégiában feldolgozott egy személy 13.164 darabot, Oroszországban 14.834, Romániában 16.341, Németországban 19.109, Japánban 19.165, Dániában 19.542. Ausztriában