Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-419

4í9. országos ülés 1912 deczember 5-én, csütörtökön. '* 269 A közigazgatási bizottság előadója kíván jelen­tést tenni. Rakovszky Iván előadó : T. ház ! Van sze­rencsém a közigazgatási bizottságnak és a véderő­bizottságnak a képviselőházi őrség felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyában kelt jelentéseit bemutatni (írom. 591, 662), kérve, hogy azok kinyomassanak, szétosztassanak és az osztályok mellőzésével tárgyalásra kitüzessenek. Elnök: A benyújtott jelentések Id fognak nyomatni, a ház tagjai között szét fognak osztatni és azoknak az osztályok mellőzésével leendő tár­gyalására nézve annak idején fogok a t. háznak előterjesztést tenni. Következik a napirend, melynek első tárgya a hadi szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat har­madszori olvasása (írom. 631, 656). Szinyei- Merse Félix jegyző (olvassa a törvény­javaslatot). Elnök : Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a hadi szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatot harmadik olvasásában, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a törvényjavas­latot harmadik olvasásában elfogadja, ennél­fogva az a képviselőház által letárgyaltatván, alkotmányos tárgyalás és hozzájárulás czéljából a főrendiházhoz küldetik át. Következik a napirend második pontja, a lovak és járművek szolgáltatásáról szóló törvény­javaslat harmadik olvasása (írom. 636, 655). Szinyei- Merse Félix jegyző (olvassa a törvény­javaslatot). Elnök : Következik a szavazás. Kérdeni a t. házat, elfogadja-e a lovak és járművek szolgálta­tásáról szóló törvényjavaslatot harmadik olvasá­ban ? (Igen I) A ház a törvényjavaslatot elfogadja. Ezzel a törvényjavaslattal végleg letárgyal­tatván, alkotmányos tárgyalás és hozzájárulás czéljából a főrendiházhoz átküldetik. Következik az 1913. évre kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása (írom. 608, 620). Szinyei- Merse Félix jegyző (olvassa a törvény­javaslatot.) Elnök : Következik a szavazás. Kérdem a t. háztól, elfogadja-e az 1913. évre kiállítandó ujon­czok megajánlásáról szóló törvényjavaslatot har­madszori olvasásban ? (Igen !) Elfogadtatik. Ezzel a törvényjavaslat végleg letárgyaltatván, alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás czéljából a főrendiházhoz átküldetik. Következik az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló tör­vényjavaslat harmadszori olvasása (írom. 586, 635). Szinyei- Merse Félix jegyző (olvassa a tör­vényjavaslatot). Elnök : Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: elfogadja-e az állami alkal­mazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló törvényjavaslatot, harmadik olva­sásban ? (Felkiáltások : Elfogadjuk !) Elfogadtatik. Ennek folytán a törvényjavaslat letárgyaltatván, alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás czéljából a főrendiházhoz küldetik át. (Éljenzés.) Következik a költségvetés tárgyalásának foly­tatása. A részletes tárgyalást a kereskedelemügyi tározánál (írom. 598) hagytuk félbe. Az előadó urnak van egy ténybeli helyre­igazítása. (Halljuk! Halljuk!) Heltai Ferencz előadó: T. ház ! A ház szives engedelmével egy, a tegnapelőtti ülésen tartott beszédembe becsúszott ténybeli tévedést kívánok helyreigazítani. Előadásom végén, 2 óra felé, a következőket mondtam (olvassa) : »Merem állítani, hogy a m. kir. államvasutak igazgatósága az utóbbi talpfaszállitás kiírásánál, amikor nagyobb szükségletre hirdetett pályázatot, mint amekkora tényleg volt, mester­ségesen megdrágította az árakat.<< Ez nem felel meg a tényeknek. A tény az, hogy a m. kir. állam­vasutak igazgatósága nem nagyobb mennyiségre hirdetett pályázatot, hanem az 1913. évre nagyobb mennyiséget szerzett be, mint amennyire pályá­tatot irt ki. Ezt kívántam a ház engedelmével helyre­igazítani. (Helyeslés) Elnök : Ki következik ? Szinyei-Merse Félix jegyző: Cserny Károly ! Cserny Károly: T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) A kereskedelemügyi tárcza költségvetésének álta­lános vitája alkalmából (Halljuk ! Halljuk !) legyen szabad az ipar fejlesztésére vonatkozó néhány mozzanatról megemlékeznem, és ámbár felszóla­lásom tulaj donképeni tárgya a kisipar, mindazon­által, minthogy annak idején szerencsém vagy sze­rencsétlenségem volt a kereskedelemügyi minis­terium iparfejlesztő osztályában is szolgálatot tehetni, (Halljuk! Halljuk!) a nagyipar állami támogatásáról is óhajtanék néhány szót szólni. (Halljuk! Halljuk!) (Az elnöki széket Jankovich Béla alelnök fog­lalja él.) Tudjuk, hogy többrendbeli törvény intézkedik a gyáripar állami támogatásáról. Az illető vállal­kozó, aki gyárakat alapit, mindenekelőtt adómentességet kap, azonkívül gyakran nagy tőkeösszeget kezéhez, vagy pedig évenként vissza­térő szubvenczióban részesül. Kap állami meg­rendeléseket, a községektől ingyen telkeket és az államkormánytól gépeket és egyéb hozzájáruláso­kat. Kétségtelen, hogy a közteherviselés és a jog­egyenlőség elvével mindez csak akkor egyeztethető össze, ha az a czélzat, amely a törvényhozást és a kormányzatot ezen kedvezmények megadásánál vezette, teljes mértékben eléretik. Sajnosán kell azonban konstatálnom, hogy ezt a czélzatot az eseteknek ha nem is igen nagy, de mégis tetemes részében nem érik el. (Ugy van !) A vállalkozók jelentkeznek, igénybe veszik ezeket a kedvezményeket, azután ipartelepük ellenőrzés alá helyeztetik, (Halljuk! Halljuk!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom