Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-418

264 42$. országos ütés 1912 T. képviselőház! Én magam is sajnálattal látom ezt a barátságtalan hangulatot, amely, a középiskolai tanárokkal és általában a tanársággal szemben megnyilvánul. ?! anélkül, hogy ezt az ügyet itt el akarnám dönteni, felvetem a kérdést, hogy, vájjon ki ennek az oka, a közvélemény-e. vagy pedig azok, akik ellen ez a barátságtalan hangulat megvan 1 (Igaz 1 Ugy van!) Helyeslés.) És meg vagyok győződve, t. képviselőház, hogy ennek a barátságtalan hangulatnak egy jelentékegny tényezője épen az a diszparítás volt, amely az állami alkalmazottak nyugellátása és a tanárság nyugellátása között fennállott, aminthogy meggyőződésem az is, hogy ennek a diszparitásnak a megszüntetése hozzá fog járulni ahhoz, hogy ez a barátságtalan hangulat megszűnjék, vagy legalább is jelentős mértékben enyhüljön. (Igaz ! Ugy van !) Hogy mik az okai annak, hogy a tanitás nálunk kevésbbé eredményes, mint a külföldön, ez, t. képviselőház, olyan kérdés, amelynek taglalásába most belebocsátkozni nern akarok. Tény azonban az, hogy a tanitás eredményessége elég sok kivánni valót hagy hátra, és hogy épen én, — aki, azt hiszem, tanújelét adtam annak, hogy a kultúra érdekei iránt bizonyos érzékkel birok, (Igaz ! Ugy van!) mert hiszen az 1913-iki költségvetés az, amely a kultusztárcza budgetjét olyan mérvben emelte, mint eddig egy költségvetés sem — épen én vagyok az, akinek be kell vallanom, aggodalmaim vannak a tekintetben, hogy vájjon azok a nagy áldozatok, amelyeket azon utolsó 10—12 évben a kultúra érdekében hoztunk, megtermették-e már gyümölcseiket ? (Igaz ! ügy van !) En őszintén megvallom, hogy ha nekem erre a kérdésre ma felelnem kellene, alig tudnék kedvező feleletet adni, de minden esetre bizom abban és remélem azt, hogy a jövőben, igenis, ezek az áldozatok megtermik a maguk gyümölcseit. (Helyeslés.) Végül még csak egy kérdésre, t. i. a nem állami középiskolai tanárok nyugdíjazásának kérdésére akarok kitérni. Nagyon örülök, hogy a t. képviselő ur ezt a kérdést felvetette. Az, hogy ő kivánni méltóztatik, hogy az 1894 : XXVII. t.-czikk — amely jelenleg a nem állami középiskolai tanárok nyugdiját szabályozza — a tárgyalás alatt lévőjavaslat rendelkezéseinek megf elelőleg módosittassék, j ele annak, hogy e törvényjavaslat a tanárokra talán mégsem olyan nagyon kedvezőtlen, (Igaz! Ugy van 1 Derültség.) mert hiszen akkor a t. képviselő urnak azt kellett volna kérnie, hogy a nem állami tanárokra ez a nagyon káros, a magyar tanárság sorsára nézve veszedelmes javaslat ne terjesztessék ki ! (Igaz ! ügy van ! Élénk helyeslés.) .-•.•• Én azonban meg vagyok győződve arról, hogy ez a javaslat igenis igen előnyös a tanári karra nézve, (Élénk, helyeslés.) és azért nagyon örülök, hogy a kultuszminister úrral egyetértőleg abban a helyzetben vagyok, hogy kijelenthessem, hogy igenis, a nem állami középiskolai tanárok nyugdijának ezen törvényjavaslat értelmében való rendezését czélzó törvényjavaslat készül és az deczember í-en, szerdán. legközelebb a ház elé fog terjesztetni. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Ezek után tisztelettel kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot változatlanul elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök : Az előadó ur nem kívánván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául ? (Igen !) A képviselőház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Következik a részletes tárgyalás és pedig először a czim. Szinyei- Merse Félix jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1.—12. szakaszait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 13. szakaszt), Elnök : Az előadó ur kíván szólni. Sándor János előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Minthogy az állami polgári iskolai tanitó- és tanitónőkópző intézeteknél alkalmazott tanároknál is előfordulhat, hogy helyettesi minőségben alkalmaztatnak, a 13. §-hoz a következő módosítást indítványozom : (Halljuk! Halljuk !) A 13. §. hetedik bekezdésében a »valamint« szó után felveendők lennének az »az állami polgári iskolai tanitó- és tanítónőképző intézeteknek* szavak.. (Élénk helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Miután senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Miután az előadó ur által beterjesztett indítvány nem változtatása, hanem csak kiegészítése a szövegnek, az a szövegtől függetlenül teendő el szavazásra. Maga a szöveg megtámadva nem lévén, gondolom, kijelenthetem, hogy a ház a szöveget elfogadja, (Helyeslés.) Most felteszem a kérdést az előadó ur által benyújtott, a szöveget kiegészítő módosításra. Kérdem a t. házat, elfogadja-e az előadó ur által ajánlott módositást, igen vagy nem ? (Igen!) A módosítás elfogadtatott. Következik a 14. §, Szinyei- Merse Félix jegyző (olvassa a törvényjavaslat 14—30. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 31. %-t.) Nagy Ferencz ! Nagy Ferencz: T. ház! Bátor vagyok a 31. §-hoz a következő módositványt beterjeszteni és ajánlom annak elfogadását (olvassa) : »A. 4. bekezdésben hagyassék ki a gondolatjelek közötti rész, amely azt mondja : »illetőleg, ha tudományegyetemi, vagy műegyetemi nyüvános rendes tanár hetvenedik«, és a bekezdés végére tétessék a következő intézkedés : »A tudományegyetem vagy műegyetemi nyilvános rendes tanárnak nyugalombahelyezését hivatalból csak akkor lehet elrendelni, ha reá nézve a fenti a) pontban megkívánt feltétel bekövetkezett, vagy ha hetvenedik életévét betöltötte.«