Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-418

Í18. országos ülés 1912 azokban a községekben, amelyeken átvonul, A törvényjavaslat biztosítani kívánja, hogy ilyen alkalmakkor a betegek megfelelő ápolásban részesittessenek. Az ápolási dijakat természetesen a hadügyi költségekből meg fogják tériteni. A hadi szolgáltatások kezdetének időpontját a honvédelmi minister rendeli el. Rendes időben annak mérvét is a honvédelmi minister határozza meg, de kimondja a törvény, hogy sürgős szükség esetében a katonai hatóság egyenesen a közigazgatási hatóságokat utasíthatja, sőt kimondja azt, hogy végszükség esetében a katonai hatóság az arra kötelezetteket is igénybe veheti. Ez szintén olyan rendelkezés, amely a mutatkozó fokozatos szükség mérvéhez alkalmazkodik, amennyiben kimondja azt, hogy amennyiben lehetséges, a közigazgatási hatóságok legyenek igénybe vehetők, ha azonban ez másként nem megy, akkor jogot kell adni a katonai hatóságnak, hogy a közvetetlenül kötelezettektől vegye e szolgálatokat igénybe. A község akár az arra kötelezettek utján, akár j>edig vállalkozó utján teljesítheti ezen hadi kötelezettségeket, ami a nagyobb községek szempontjából annyiban bir fontossággal, hogy módot ad nekik, hogy vállalkozókkal szerződhessenek s ezáltal megkímélhetik polgáraikat attól, hogy a munka teljesítésére külön munkásokat szerződtessenek. Kimondja továbbá a törvény, hogy a község a hadi szolgáltatások kivetésénél és behajtásánál segédkezni köteles ; egyúttal kimondja azt is, hogy a hadi szolgáltatások behajtása kényszereszközök utján is keresztülvihető. Epén emiatt, mert ez ki van mondva, hiányzik a törvényből a büntető szankczió, mert nem várhatni arra, hogy valakit büntetni kelljen, hanem, ha valaki nem akar engedelmeskedni — és ez épen a háború természetrajzából következik — kényszereszközökkel kell arra kényszeríteni, hogy kötelességét teljesítse. Kimondja még a törvény, hogy a térítések és kártérítések készpénzben eszközöltessenek, amenynyiben pedig ez technikai okokból nem lehetséges, »nyugtatványt« adnak az illetőnek, amely hat hónapon belül okvetlenül kell, hogy beváltassék. Azon bizottság szervezete, amely a kárigényeket megállapítja, ugy van kontemplálva, t. ház, hogy elnöke a főszolgabíró, és ez nevezi ki a becsüsöket. A községi elöljáróságnak egy tagja benne van, valamint a katonai hatóságnak egynéhány tagja, ami számszerűen nincs meghatározva, de nem is szükséges, mert ez csak egy felsőfokú bizottság, amely a tényállást állapítja meg és a vármegyei, illetőleg városi közigazgatási bizottság véleménye kapcsán felterjeszti a bizottság jelentését a honvédelmi ministeriumhoz. Itt aztán van egy bizottság, amely véglegesen van hivatva dönteni, amely áll a közös hadügyministerium két képviselőjéből, a honvédelmi ministerium, a belügyministerium és a pénzügyministerium két-két képviselőjéből. Az igazságügyi bizottság itt még hozzátoldta, hogy amennyiben oly igények megállapításáról volna szó, amelyek a deczember 4-én, szerdán. 251 földmivelésügyi, a kereskedelmi vagy más ministeriumnak az érdekkörét érintenék, az illető érdekelt ministeriumok ugyancsak két-két képviselővel foglaljanak helyet a bizottságban. (Helyeslés.) Az ilyen térítések természetesen a hadi költségek terhére mennek, és így költségvetési szabályozást nem igényelnek. A hátramaradottak segélyezése pedig a hadmentességi dijalapból lesz fedezve. Kimondja végül a törvény, hogy mindazon beadványok, amelyek e törvény alapján ezen hatóságokhoz beadatnak, bélyegmentesek és végül a törvény végrehajtásával a honvédelmi ministert bízza meg. Midőn ezekben röviden voltam bátor előterjeszteni a törvényjavaslat intézkedéseit, kitérve annak minden egyes részletére, nem tagadhatom, hogy sok oly rendelkezés foglaltatik e javaslatban... (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Simon Elemér előadó: ... amelyek mélyen belevágnak az egyéni jogokba és tagadhatatlanul súlyos kötelezettségeket rónak ránk. De amikor a haza veszélyben forog, akkor el kell némulni minden skrupulusnak és át kell hatva lenni mindenkinek azon érzéstől, hogy háború esetén, midőn a haza veszélyben van, nemcsak minden vagyonunkat, de utolsó csepp vérünket is fel kell áldoznunk a haza oltárán, szem előtt tartva a régi rómaiaknak azon örök mondását, hogy : Salus reipublicae suprema lex esto ! (Élénk helyeslés és taps.) Elnök : A honvédelmi minister ur kivan szólani. B. Hazai Samu honvédelmi minister: T. képviselőház ! Méltóztassanak megengedni, hogy a t. előadó urnak egyébként kimerítő fejtegetéseit néhány konkrét adattal egészítsem ki. (Halljuk,! Halljuk!) T. képviselőház ! Egy szellemes katonai iró azt mondta, hogy a békehadsereg csak embriója a hadrakelt seregnek, vagyis az ország testében szélesen elterülő oly elem, amely csak a mozgósítás művelete révén növi ki magát hatóképességgel felruházott organizmussá. Hogy ez az organizmus aránytalanul nagyobb szükségleteket és más természetű szükségleteket vesz igénybe, mint a béke-hadsereg, az természetes és nyilvánvaló lesz akkor, ha tekintetbe veszszük azt, hogy a hadrakelt sereg négyszer, ötször, sőt hatszor akkora, mint a békehadsereg és két, sőt három millió embert is foglal magában és hogyha tekintetbe vesszük azt, hogy ennek a hadseregnek tevékenysége a legfontosabb és legnehezebb az emberi életben, mert abból áll, hogy a hazát megmentendő, az ellenséget letörje. A hadrakelt sereg szükségletei — ha klasszifikálni akarunk — kiterjednek olyanokra, amelyek a szerves lények fentartását czélozzák, mint pl. az élelmezés, ruházat, felszerelés és az egészségügyi intézkedések ; kiterjednek azután az u. n. hadianyagokra, amelyekre a hadseregnek az ellenség 1 leküzdése czéljából van szüksége, mint pl. lőszer, 32*