Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.
Ülésnapok - 1910-413
Z13. országos ülés 1912 nóv< a honvédelmi minister urnak az 1913-ban kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslatát, valamint a következő három honvédelmi ministeri jelentést és pedig az 1911—12. évben tényleges szolgálatban állott közös hadseregbeb és honvéd-egyévi önkéntesek tiszti vizsgájának eredményéről szóló 609. számú jelentést; az 1911—12. szolgálati év folyamán a közös hadsereg magyarországi ezredeiben és a magyar kir. honvédségnél előfordult öngyilkossági esetekről szóló 610. számú jelentést és végül a közös hadsereg magyar honosságú tisztjeinek számáról és' szolgálati beosztásáról szóló 611. számú jelentést. Kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatról és a három honvédelmi ministeri jelentésről szóló bizottsági jelentést szintén kinyomatni, a t. ház tagjai között szétosztatni és a törvényjavaslatot, valamint a három jelentést együttes tárgyalás czéljából az osztályok mellőzésével napirendre kitűzni. (Helyeslés.) Elnök : A benyújtott törvényjavaslatra és a jelentésekre vonatkozó bizottsági jelentések ki fognak nyomatni, a ház tagjai között szét fognak osztatni és tárgyalásukra vonatkozólag javaslom a t. háznak, hogy azokat az osztályok mellőzésével akként vegye tárgyalás alá, hogy az ujonczmegajánlási törvényjavaslatot az azzal kapcsolatos három jelentéssel együtt annak idején megállapítandó időben külön tárgyalja a ház, a többi jelentéseket pedig a honvédelmi költségvetés tárgyalásával kapcsolatban intézze el. (Helyeslés.) Méltóztatnak javaslatomat elfogadni ? (Igen !) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A napirend szerint következik az 1913. évi állami költségvetés tárgyalása és pedig először az általános vita (írom. 594). Az első szó az előadó urat illeti. Hegedüs Lóránt, a pénzügyi bizottság előadója: T. képviselőház ! (Halljuh ! Halljuk !) A pénzügyi bizottság komor külpolitikai helyzetben, nehéz gazdasági és határozottan megromlott hitelviszonyok között fogott az 1913. évre szóló állami költségvetés tárgyalásához. E komor háttérből rendkivüü arányaival mered elénk a magyar államháztartás, amely ez idén éri el először a 2000 milliónyi magasságot. Hogy ez mit jelent, arra nézve elég talán megjegyeznem azt, hogy a jövő évi költségvetés az ideivel szemben 220 millió K-val emelkedik, tehát annyival, amennyiből egy kisebb állam egész államháztartásának nagyobb felét fedezni képes. A pénzügyi bizottság a rá nehezedő súlyos feladatnak, teljes tudatában fogott vizsgálódásaihoz és mindenekelőtt megállapította azt, hogy a pénzügyminister urnak a költségvetés beterjesztése alkalmával mondott ama szavai teljesen beigazolódnak, t. i., hogy ez a költségvetés az állami élet minden terén enormis haladást jelent, a fejlődésnek és azt mondhatjuk, az erőfeszítésnek dokumentuma. Hiszen nem is állott volna elő ilyen nagy többlet, ha csupán az állami akalmazottakKÉFVH, NAPLÓ 1910 — 1915. XVII. KÖTET. ember 28-án, csütörtökön. 129 nak és a velük egyenlő elbírálás alá eső alkalmazottak helyzetének javítására nem fordítanánk 43 milliót, amelyből 29 millió a családi pótlékról szóló törvény végrehajtására esik. Hogy a 2000 millió részleteiben miként költetik el, azt az egyes tárczák előadói fogják a t. ház előtt kifejteni. A magam részéről csak általánosságban akarom kiemelni azt az igen megnyugtató tényt, hogy ebben a költségvetésben a rendes bevételek, amelyeknek összege 1834 millió korona, nemcsak az összes rendes kiadásokat fedezik, (amelyek 1721 millió koronára rúgnak), hanem elegendők az összes átmeneti kiadásoknak, amelyek 106 milliót képviselnek, fedezésére is. Ez mutatja azt a szilárd alapot, amelyen államháztartásunk az ilyen komor időkben is nyugszik. (Helyeslés.) Nem hallgathatom el a pénzügyi bizottságnak azt az aggodalmát és azt a figyelmeztetését a kormányhoz, hogy ebben a költségvetésben a közösügyi rendkívüli kiadások fedezésére 32,9000.000 K, tehát majdnem 33 millió korona kölcsön utján lesz fedezendő. Tudjuk, hogy a pénzügyminister ur hasonló felhatalmazást kért 1912-re és nem élt vele, ami az ő kellő gondosságát mutatja. De fel kell hívnunk a igen t. kormány figyelmét arra, hogy a magunk részéről azt hisszük, minden eszközt meg kell ragadnunk arra, hogy az összes hadügyi kiadások a rendes bevételekből legyenek fedezhetők. (Helyeslés.) Először is azért, mert a mai körülmények között nincs kizárva az, hogy ezek a rendkívüli hadügyi kiadások gyorsabb tempóban, esetleg megismétlődhetnek a hadügyi technika változásai folytán. De még egy más okból is. Nekünk látszólag azért jelentéktelen az az emelkedés, amelyet a véderőreform és a hadügyi költségek okoztak, mert azoknak legnagyobb részét a közös vámbevételek fedezik, amelyek óriási módon emelkednek, ugy hogy az idén már a 200 millió koronát érik el. De nem szabad azt hinnünk, hogy ez állandó fedezeti forrás ; meg kell gondolnunk, hogy akár bekövetkezhetik 1917-ben a védvámpolitika enyhülése, akár pedig, amit sokkal inkább tartok megfontolandónak, megfordulhat az a helyzet, hogy jelenleg passzív gazdasági mérlegünk van s ez a nagy behozatal adja meg a nagy vámbevételeket. Mivel egyszersmind fizetési mérlegünk is passzivitást mutat, ebből a passzivitásból egy ország meg nem élhet és ennélfogva az olyan fedezet, amely erre van alapítva, okvetlenül arra szorít minket, hogy helyette a rendes bevételekben keressünk fedezetet. (Helyeslés.) Ez az, a mit a kiadásokra nézve mondanom kellett. De a pénzügyi bizottságot és engem mint általános előadót sokkal jobban érdekelt és izgatott az a kérdés, hogy miből szerezzük be ezt a 2000 milliót. Egy része az állami üzemek által fedeztetik. Erről most nem kell szólnom, mert hiszen a t. ház bölcsen tudja, hogy két tárcza van, a kereskedelemügyi és a pénzügyi tárcza, amelyek több jövedelmet produkálnak, mint amennyit fogyasztanak. Ezen tárczák előadása során az állami üzemek bevételeit meg fogjuk világítani. 17
