Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.
Ülésnapok - 1910-365
90 365. országos ülés Í912 április 13-án, szombaton. a maga szavazatát lényeges kérdések tekintetében. Ennélfogva van szerencsém a következő tiszteletteljes indítványt előterjeszteni : Indítványozom, hogy az Egry Béla által beadott jegyzőkönyvi pótlásokra nézve a szavazás külön-külön tétessék fel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Szojka Kálmán jegyző: Kun Béla! Kun Béla: T. ház! Én magam is szeretnék abba a helyzetbe jönni, hogy az általam beadott pótlásokra szavazhassak, azonban az igen t. elnök urnak az az intézkedése, mely a kérdés föltevésére vonatkozik, engem ezen jogomtól, mely a házszabályokban gyökerezik, megfoszt. De nemcsak engem, hanem több képviselőtársamat is, a kiknek pedig a házszabályokban gyökerező fellebbezhetetlen joguk van, hogy minden kérdésben igen-nel, vagy nem-mel szavazhassanak, ugy, amint azt a meggyőződésük és lelkiismeretük sugallja. Az általunk beadott módosítások nincsenek ellentétben magával a jegyzőkönyvvel; általánosságban elfogadom a jegyzőkönyvet én is, azonban a tegnap történt dolgok megfelelő tényállásának hű tükrözése szempontjából szükségesnek tartom, hogy azok a pótlások bevétessenek a jegyzőkönyvbe, a melyeket én és Egry Béla benyújtottunk. Az elnök ur intézkedése, a midőn megfoszt bennnüket a házszabályban gyökerező azon jogunktól, hogy szavazhassunk igennel vagy nemmel a benyújtott pótlásokra vonatkozólag, egyúttal a tényállásnak igazi visszatükrözését a jegyzőkönyvben megakadályozza, a mennyiben a módosításokat benyújtó beszédemben felsorolt adatokon kívül arról értesültem azóta, hogy Justh János és Barabás Béla képviselőtársaim is a tegnapi szavazás alkalmával nem-mel szavaztak, mégis a távollevők névjegyzékébe vétettek fel. Ebből nyilvánvaló, hogy a tegnapi szavazás érvénytelen, a házszabályokkal ellenkező, gtalan (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és ezt csakis ugy lehet helyesbíteni és a házszabályok szentségét csakis ugy lehet megőrizni, ha a képviselőház, hozzájárulva Egry Béla t. képviselőtársam módosításához, kimondja, hogy uj szavazást fog tartani arra nézve, megadassék-e Lovászy Mártonnak a szabadság vagy nem. De továbbmenve, megtörténhetik az is, hogy általánosságban a többség nem fogadja el a jegyzőkönyvet. Mi fog történni akkor ? Az is megtörténhetik, hogy a módosításokat sem fogadja el. Tehát sem általánosságban nem fogadja el, sem a módosításokat nem fogadja el. Akkor, azt hiszem, riiás nem állhat elő, mint az, hogy a jegyzőkönyvet vissza kell adni a jegyzőnek újra megszerkesztés végett. Különben az igen tisztelt elnök ur is a múltkor, a mikor felvetődött ez a kérdés, annak a nézetének adott kifejezést, hogy ebben az esetben vissza kell adni a jegyzőkönyvet a jegyzőknek ujabb megszerkesztés végett. Mivel tehát akkor, ha a jegyzőkönyvet visszaadjuk a jegyzőknek, a képviselőház tárgyalásait és tanácskozásait továbbfolytatni nem lehet, mi fog történni továbbmenőleg ? Felfüggesztik az ülést arra az időre és itt fogjuk várni tanácskozástalanul, a míg az igen tisztelt jegyző urak az uj jegyzőkönyvet el fogják készíteni, vagy pedig másnapra halasztják a jegyzőkönyv elkészítését és bemutatását ? Bőszen akkor a t. munkapárt abba a lehetetlen helyzetbe jutna, hogy másnapig itt kellene várakoznia, mert hiszen Tisza István tisztelt képviselőtársunk a múltkor kijelentette, hogy mindaddig, míg a jegyzőkönyv hitelesítve nincs, történjék akármi, ők innen nem vonulnak ki, hanem megvárják azt végesvégig. Hogy ez a képtelen khaosz elő ne álljon, azt nagyon egyszerűen el lehet intézni, ugy, ha a t. elnök ur a házszabályok eddigi alkalmazásának és gyakorlatbavételének megfelelően, a módosításokat külön-külön teszi fel szavazásra. A t. elnök ur azt mondotta a múltkor, mikor a mi véleményünket czáfolta, hogy mi kicsinyes eszközökkel küzdünk, tehát ő is olyan kicsinyes eszközökkel küzd, mint a milyen kicsinyes eszköz az is, hogy- nem teszi fel a módosításokat különkülön szavazásra, hanem egyetemlegesen, együttesen akarja azokat elvettetni a jegyzőkönyvnek általánosságban való megszavazásával. Hogy mi kicsinyes eszközökkel küzdenénk, az ellen tiltakozom, mert lehet, hogy látszólag kicsinyes az az eszköz, a melyet a jegyzőkönyv hitelesítésénél igénybeveszünk, de voltaképen egy nagy nemzeti czélért, a véderőj avaslatok megbuktatásáért és az általános, egyenlő, titkos választói jog megvalósításáért harczolunk. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) B. Podmaniczky Endre: Ez nem a kérdés feltevése. Kun Béla : Mivel pedig azt a t. elnök ur is elismerte, hogy ő kicsinyes eszközökkel küzd, azt nem czáfolom meg, magam is elismerem, hogy az az eszköz, a melyet alkalmazásba vett, velünk szemben a jegyzőkönyv hitelesítésénél, az elnök ur szavainak megfelelőleg tényleg kicsinyes eszköz. Farkas Pál: Fejezd be! Halljuk Csermákot! (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Kun Béla : De továbbmenve, azt lehet mondani, hogy az elnök ur azért nem teszi fel a kérdést igy a szavazásnál és azért akarja bátran a ház elé bocsátani a döntést, hogy a jegyzőkönyv általánosságban szavaztassák meg, vagy pedig ne szavaztassák meg, mert jól tudja, hogy nem fog az az eset bekövetkezni, hogy a többség nem fogadja el a jegyzőkönyvet általánosságban, hanem igenis el fogja fogadni. Bocsánatot kérek, ezt az elnök mint elnök nem tudhatja ; ezt egyénileg lehet tudnia, de az elnöki állás pártatlanságának, ethikai fensőbbségének szempontjából neki ezt nem szabad tudnia. Az elnök nem tudhatja, hogy a többség miképen fog szavazni, ha pedig nem tudja és a t. elnök ur azt akarja a házszabályoknak megfelelőleg elérni, hogy mielőbb túlessünk ezen a kérdésen, erre nézve is szerény véleményem szerint más mód nincsen, mint az, hogy a pótlásokra külön-külön kérdeztessék meg a ház akarata,