Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-361

^ .)Bi. országos ülés 1912 április 1-én, hétfőn. Megvallom, nem csalódtam abban, a mi itt történt. Előre láttam. Meg voltam győződve, magam is mondottam nem egyszer ezen krízis során, hogy nem bizom benne, hogy a többség megállja helyét, kitartván mindvégig álláspontja mellett. De a midőn e téren nem csalódtam, őszintén megvallom, mély fájdalommal állapitom meg, hogy csalódtam Andrássy Gyulában. Jól tudja mindenki, tudjuk mindnyájan és tudja az egész ország, hogy gróf Andrássy Gyulának ezen rezolucziós kérdés felvetésében, kihegyezésében, kiélezésében, egész a súlyos válságig, a krízisig való vitelében igen erős része van. Ismerjük szerepét. Tudjuk, hogy ő azzal az erkölcsi sulylyal, a melylyel bir, azzal a tekintélylyel, a melylyel rendelkezik, belefeküdt a kérdésbe és vitte a t. kormányt és a t. többséget ezen rezoluczió mellett. Hogy ma azután Andrássy Gyula mond egy olyan beszédet, tesz olyan nyilatkozatot, a minőt imént hallottunk, megvallom, e tekintetben Andrássy Gyulában, a kit a nemzeti ellentállás alkalmával, mint a legkeményebb legényt tanultam megismerni, csalódtam. Mélységesen sajnálom, hogy gróf Andrássy Gyula beadta derekát, mert ezt nem hittem róla. Azt mondja gróf Andrássy Gyula, hogy a nemzet jogaiból feladni semmit sem szabad. Azt mondja és hangsúlyozza ezt, hogy a t. többség — és ezt helyeslőleg veszi tudomásul — ragaszkodik a maga eddig elfoglalt elvi álláspontjához. Lovászy Márton : Szépen ragaszkodik ! Gr. Batthyány Tivadar: Nem olvastam még tegnapi határozatuknak hivatalos szövegét, azonban gróf Andrássy Gyula nyilatkozata, valamint a ministerelnök ur nyilatkozata, a ki azt mondja hogy meggyőződésüket nem változtatták meg, elég nekem annak megállapitására, hogy tehát az igen tisztelt többség elvileg megáll a maga álláspontján, a melyet a rezoluczióban, gondolom, márczius 7-én foglalt el, azonban a ministerelnök ur maga ellen jegyez egy legfelsőbb királyi kéziratot, a mely ez9n álláspontot a maga egészében teljesen leczáfolja, (ügy van! a szélsőbaloldalon,.) és az igen tisztelt többség hajlandó a ministerelnök urat ezek után is támogatni egy olyan kérdés képviseletében, a melyet sem a többség, sem a kormány meggyőződésből nem feszeget. (TJgy van ! a szélsőbaloldalon. Mozgás jóbbfelől.) Egy hang (a szélsőbaloldalon) : TJgy mint eddig, mert sohasem volt meggyőződése ! (Zaj a jobboldalon.) Gr. Batthyány Tivadar: Azt mondja gróf Andrássy Gyula, hogy azért ragaszkodik és ragaszkodni kell a nemzet jogaihoz; azokból feladni semmit sem szabad, de hozzáteszi azt is, hogy a mely kormány mással jönne, mint azzal a bizonyos rezoluczióval, az ellen állást kellene foglalnia. (Mozgás és derültség a szélsőbaloldalon.) Ugyan mondja meg nekem gróf Andrássy Gyula, hogy hát mivel jön ez a kormány ? Jön-e a rezoluczióval, vagy jön a királyi leirattal ? Ha a rezoluczióval jönne, akkor nem ellenjegyezhette volna a ministerelnök ur az ellenkező királyi leiratot, ha pedig megáll a t. többség — a mit ő hangsúlyozott — a rezoluczió mellett, akkor, ugyebár, nem kaphatott volna újra megbizást a kormány ? (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Azt kérdem tehát, micsoda különbséget tesz gróf Andrássy Gyula a mostani és egy másik kormány között, a mely más állásponttal fog jönni ? Ez a kormány határozottan a királyi leirat programmjával jött ide. Ennek a kormánynak gróf Andrássy Gyula passirscheint ad, egy másik kormánynak azonban, a mely ezzel vagy hasonlóval, vagyis a rezolucziótól eltérő állásponttal jönne, a legerősebb ellenállást és ellenzést helyezi kilátásba. Lovászy Márton : Attól nem ijed meg senki ! Gr." Batthyány Tivadar: Bocsánatot kérek, ezt az álláspontot gróf Andrássy Gyula részéről a legkevésbbé sem vagyok képes megérteni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) De felvetem most azt a kérdést, noha Ígérem a t. háznak, hogy mi meg fogjuk akadályozni azt, hogy ez a ház abba a kellemetlen helyzetbe jusson, tehát feltéve, de meg nem engedve, hogy eljutnánk a véderő]avaslat 43._§-ának tárgyalásához, mit fog akkor gróf Andrássy Gyula mondani ? Megint el fogja nézni ennek a kormánynak, hogy ezen törvény megalkotásánál ott ügy égjen mellette a királyi leirat, a mely ennek a szakasznak magyarázatát az egész ház felfogásával szemben adja meg, vagy fel fogja vetni a 43. §. tárgyalása alkalmával gróf Andrássy Gyula újból a rezolucziót ? (Mozgás jóbbfelől. Halljuk ! Halljuk !) Egy hang (jóbbfelől): Csak addig engedjenek eljutni bennünket! Gr. Battyány Tivadar: Nem tudom, van-e itt tréfának helye, de bocsánatot kérek, azt az állásfoglalást, a melyet gróf Andrássy Gyula részéről látunk, a ki az ő erőteljes rezolucziós álláspontja után és azok után, a miket ő itt elkövetett, hogy válságba vitte a kormányt. — mert erős része van benne — hogy belevitte a t. többségi pártot abba, hogy eredeti álláspontjától eltérve, a vivmánypolitikának, a nemzeti követelések politikájának álláspontjára helyezkedjék, egy ilyen lehetetlen állásponttal igyekszik fedni a t. kormány és a többség legteljesebb visszavonulását, én megérteni nem tudom. (Fölkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez a frivol tréfa ! Szomorú tréfa I) Kénytelen vagyok kitérni most arra a kérdésre is, a melylyel a kormány a maga elhatározását mintegy bevezetni és indokolni kisérelte meg már egy félhivatalos közleménynyel, a melyet a kormányhoz közel álló sajtó tovább interpretált és a melyre a ministerelnök ur is ma szintén — természetesen kellő kautélákkal és óvatossággal — alludált. Értem azt a félhivatalosan megállapított, illetőleg közzétett tényt, hogy súlyos események, súlyos következmények állottak volna be arra az esetre, hogyha a kormány megáll a maga álláspontja mellett, vagy ha a kormány fentartja a maga lemondását, és igy más kormánynak ki-