Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-381

381. országos ülés 1912 május 2i-én, pénteken. 301 Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy ne tessék folytonos közbekiáltásokkal za­varni a szónokot! r Utoljára utasítom rendre a képviselő urat. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Méltóztassék folytatni! Antal Géza (olvassa): »Mi ezt egyáltalán nem tervezzük.« (Folytonos zaj a jobb- és bal­oldalon.) Farkas Pá!: Itt halottakról beszélnek és ott nevetnek! Justh Gyula: Hát neki szabad közbeszólni? (Folytonos nagy zaj.) Elnök (csenget): Nem hallottam a közbe­szólást. Majd elintézzük ezt azután. (Folytonos zaj. Halljak! Halljuk!) Kérem, tessék foly­tatni ! Álltai Géza (olvassa) : »Az az obligó, ame­lyet elvállaltunk és amelyet tudatosan vállaltunk el és amelynek teljesítéséről és szükségességéről meg vagyunk győződve, ez reánk nézve ezután is teljes érvényében fennáll.« (Élénk he­lyeslés a jobboldalon. Olvassa.) »Osak annyiban változik a helyzet, hogy mi nyugodt parlamenti helyzetet kívánunk e nagyfontosságú kérdés nyugodt megoldására (Mozgás a szélsőbaloldalon.) és tiltakozunk az ellen, hogy valaki a kést a torkunkra téve olyan követeléseket támaszszon, amelyek meg­valósítása meggyőződésünk, lelkiismeretes meg­győződésünk szerint káros és az országra nézve veszedelmese (Helyeslés jobbról és a középen). Mélyen tisztelt ház! (Zaj és felkiáltások a szélsobalóldalon: Mi volt a javaslat lényege. Elnök csenget). A ministerelnök ezen kijelentése után utczai tüntetést rendezni az általános választói jog érdekében felesleges; (Derültség és zaj a szélsobalóldalon. Helyeslés jobbfelöl.) annál is inkább, mert nemcsak a tárgyi momentumok voltak meg arra, hogj r nyugodtan bevárják azt a néhány hónapot, amely ennek a törvény­javaslatnak elkészítésére szükséges, de meg­voltak a személyi momentumok is, hogy egész bizalommal kisérjék annak a ministerelnöknek nyilatkozatát, aki, mikor a ministerelnökséget elfoglalta, minden oldalról, mint a demokratikus választói jog megvalósítója ünnepeltetett. (Élénk helyeslés és taps jobbról és a középen.) Eitner Zsigmond: Ebben igaza van, de mi­ért terrorizálták? Antal Géza: A szoczialistáknak nincs sze­mélyi okuk kételkedni ennek a pártnak készsé­gében (Derültség és zaj a szélsobalóldalon.) és eltökéltségében arra, hogy a miniszterelnököt ennek a programmnak megvalósításában kövesse, mert nem ez a párt volt az, amely a szoczialis­tákat hazátlan bitangoknak, Jakaboknak ne­vezte. (Élénk helyeslés és taps jobboldalon és a középen.) Eitner Zsigmond: Az a párt csak a véderő­javaslatot akarta keresztülerőszakolni! Antal Géza: T. ház! így állván a dolog, mivel én a tegnapi véres utczai zavargássá fa­jult tüntetésnek sem tárgyi, sem személyi okait nem látom . . . (Zaj a szélsobalóldalon.) Justh János közbeszól. (Nagy zaj.) Elnök: (csenget.) Justh János képviselő urat másodszor is rendreutasítom! Antal Géza: Keresem azt az okot, amely a szocziálista pártvezetőséget arra indította, hogy mégis kivezényelje a munkásságot erre a szomorú eseménnyé fajult véres utczai tünte­tésre és őszintén szólva, nem találom, mert itt legfeljebb csak egy nagy taktikai botlásról lehet szó azoknak az embereknek részéről, akik ezt a tüntetést rendezték és akiknek vezetői kö­zül tegnap is néhányan itt a házban, a folyosó­nak egyik oldalán kedélyesen üldögéltek addig, mig az általuk félrevezetett szegény nép odakint vérzett. (Ugy van! TJgy van! Taps a jobb­oldalon és a középen. Nagy zaj a szélsobalól­dalon. ) Kun Béla (közbeszól). Elnök: Kun Béla képviselő urat rendre­utasítom. (Nagy zaj.) Csuha István (közbeszól). Elnök: Csuha István képviselő urat rendre­utasitom. (Nagy zaj.) Antal Géza: Az az első kérdésem tehát, mi volt mindennek oka, és előidézője a tegnapi vé­res zavargásnak. Ehhez azonban csatlakozik egy másik kérésem és kérdésem. Fájdalom, a párt­viszonyok elfajulása magával hozza azt, hogy egyes sajtóorgánumok az eseményeket nem tün­tetik fel oly hűen... Szmrecsányi György: Az már igaz! Antal Géza: Oly elfogulatlanul, oly részre­hajlás nélkül, (Igaz! TJyg van! Felkiáltások a szélsobalóldalon: A »Pesti Hirlap!'« A Buda­pesti Hirlap!« Zaj. Elnök csenget) mint ahogyan azt az igazság érdekében feltüntetni kellene. T. ház! Fontos dolog azt tudni, hogy itt rendőri brutalitásokkal állunk- e szemben, amint azt egyes lapok mondják, vagy pedig egy féktelenné lett mob zavargásaival, amelyet más­képen korlátozni nem lehetett, mint ezeknek a szélső eszközöknek segítségül vételével. Ábrahám Dezső: Tíz éves gyermekek men­tek rabolni! (Felkiáltások jobbfelöl: Igenis raboltak!) Kun Béla: Iskolás gyerekéket kaszaboltak • Ez nem rendőri brutalitás ? Csuzy Pál: Kérdezze meg Polónyi Dezsőt! Elnök: Csendet kérek! Csuzy képviselő urat rendre utasítom! (Derültség a baloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Antal Géza: T. ház! Azt mondtam, hogy a féktelenné lett mob, mert daczára annak a körlevélnek vagy röpiratnak, amelyet az est óráiban osztogatott szét a pártvezetőség, zavar­gásokat teljesen lecsöndesitenie nem sikerült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom