Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.
Ülésnapok - 1910-380
286 380. országos ülés 1912 májas 23-án, csütörtökön. T. képviselőház! Hogy mennyire nem volt meg az előzménye az elnökválasztásnak, hogy mennyire nem volt elintézve a lemondó elnök ur lemondása, arra nézve egyszerűen utalok azokra a javaslatokra, amelyeket az igen t. ministerelnök nr tett beszédében és amelyekre vonatkozólag a ház mind e pillanatig nem intézkedett. Maga az igen t. ministerelnök ur hozta javaslatba azt, hogy a ház vegye tudomásul a lemondó elnök lemondását, fejezze ki a felett sajnálkozását és köszönje meg neki azt a buzgó, lelkiismeretes tevékenységet, amelyet a ház tanácskozásainak vezetésében tanúsított. Ezzel szemben konstatálom azt, hogy a képviselőház mind e pillanatig sem tudomásul nem vette a lemondó elnök ur lemondását, sem sajnálkozását ki nem fejezte, sem köszönetet nem mondott neki, sem pedig mindezeknek az ellenkezőjét nem nyilvánitotta. (Ugy van! a haloldalon.) De legfőképen nem érvényes az elnökválasztás azért, mert a tanácskozási időn kivül jött létre. A képviselőház tanácskozásai helyhez és időhöz vannak kötve. Olyan lényeges körülmények ezek, amelyek világszerte elismert felfogás szerint lényeges attribútumai a képviselőház tanácskozásainak s azok figyelmen kivül hagyása egyszerűen kiforgatja és hatályon kivül helyezi a képviselőház tanácskozásainak érvényét. Justh Gyula: Öt halott, hatvannyolcz sebesült ! Apró gyerekeket vagdosnak össze! B. Podmaniczky Endre: Maguk csinálják! (Nagy zaj.) Bakonyi Samu: Ez rágalom! Hogy meri ezt mondani? (Nagy saj. Felkiáltások a baloldalon : Utasítsa rendre ! Ilyet nem tűrhetünk el!) Polónyi Géza: Fel kell függeszteni az ülést! (Zaj a ház minden oldalán.) Elnök: A képviselő ur beszéde alatt nem szakithatom meg a beszéd menetét. Erre az inczidensre a beszéd végén vissza fogok térni. Justh János: ISTem lehet rendreutasítani ? Polónyi Géza: Tessék jelentést kérni a főkapitánytól! így nem lehet tárgyalni! Fel kell függeszteni az ülést! (Nagy zaj.) Elnök: Kérem Polónyi Géza képviselő urat, legyen csendben, különben kénytelen leszek a mentelmi bizottsághoz utasítani. (Zaj.) Justh János: Hozassák be ide a katonaságot, aztán megvan! (Zaj.) Lovászy Márton: Nagyon kérem az igen t. elnök urat, szíveskedjék csendet teremteni, mert igy képtelen vagyok beszédemet elmondani. Elnök: (csenget.) Csendet kérek a ház minden oldalán. Lovászy Márton: Elismerem t. ház, hogy a képviselőház maga szabja meg a helyet és az időt, amelynek keretében tanácskozásait folytatja, de amig ezt a határozatát meg nem változtatja, addig a tanácskozás, ós a határozathozatal szorosan ahhoz a helyhez és időhöz van kötve, amelyet a képviselőház magának megszabott. Igazán nem tudom, hogy jellemezzem ezzel szemben azt a kifogást, amelyet az elnök úrtól hallottam, aki disztingvál tanácskozás és intézkedés között, holott azt hiszem közfelfogás szerint a képviselőház egész működése a tanácskozásban merül ki, amelybe természetesen benfoglaltattak a határozathozatalok is és tiszta lehetetlenség olyan disztinkeziót tenni, hogy a tanácskozásra kitűzött időn belül csupán a beszédeket lehetne elmondani, mig a határozatokat a tanácskozásra kitűzött időn kivül is meg lehetne hozni. Tehát mikor a tanácskozás ezen lényeges attribútuma meg van sértve, akkor ezáltal a házszabályok, de a logika és a józan ész törvényein is olyan erős sérelem esett, amely számunkra kénytelenséggé teszi, hogy ennek az elnökválasztásnak érvényességét, törvényességét és házszabályszerüségét el ne ismerjük. A t. többség ezekre az intézkedésekre és erre az akczióra okul vagy ürügyül a többség jogának érvényesítését hozza fel, de mi már többször rámutattunk arra és rá kell mutatnunk most is, mert az itt a perdöntő körülmény, hogy mire alapítja a többség ezt a jogát? Arra, hogy a választások alkalmával a lakosságnak 2, mond két százaléka, a választóközönségnek pedig 30 százaléka szavazatát sikerült megszerezniük. Én elismerem, hogy ez megadja a formai jogot arra, hogy a többség itt határozatokat hozzon, de ezzel a formai joggal itt szembeáll egy másik formai jog, az, amely a mi rendelkezésünkre áll és amely a házszabályok rendelkezésein alapszik. Nagyon alacsonyrendű felfogásnak kell azt tartanom, amely a házszabályokban pusztán egy rendőri szabályzatot lát. A magyar közvélemény, a magyar közélet felfogása szerint a házszabályoknak ennél sokkal magasabbrendű hivatása és rendeltetése van. A házszabályok egyik legfőbb rendeltetése az, hogy szabályozzák a parlamentben egymással szemben álló egyaránt fontos két tényezőnek, a többségnek és kisebbségnek jogviszonyát. Bocsánatot kérek, ezt a jogviszonyt egyoldalulag megbontani semmiféle többség jogosítva nincs. Farkas Zoltán: De a kisebbség még ugy sincs jogosítva! Lovászy Márton: Semmiféle többség nincsen jogosítva arra az eljárásra, hogy igénybe vegye a házszabályok azon rendelkezéseit, amelyek reánézve kedvezőek és egyszerűen elhárítsa az útból a házszabályoknak azokat a rendelkezéseit, amelyek reánézve kedvezőtlenek. (Ugy van! a széls'óbaloldalon.) De, t. képviselőház, ami sajátos viszonyaink között a házszabályoknak még ennél is fontosabb hivatása az, hogy a nemzetnek megtámadott jogait egy esetleges szolgalelkü többség ellen megvédelmezze. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ábrahám Dezső: Fájdalom, nemcsak esetleges ! (Mozgás és zaj a jobboldalon.)
