Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-372

204 372. országos ülés 1912 május 7-én, kedden. T. képviselőház ! Mondhatom, ezen a téren igen sok tennivaló van. A kisbirtokosság az abszolutisztikus uralom alatt is, de az alkotmányos élet helyreállta óta, 1867-től fogva is annyiféle megröviditésben részesült a nagyobbak és a kormányhatalom részéről, hogy ezt okvetlenül orvosolni kell és az igazság szellemében meg kell változtatni. Az a regále-kártalanitási összeg, amiről az előbb tettem említést, a legégbekiáltóbb igazságtalanság ; ezt még a legmagasabb birói fórumunk is elismerte. Huszonkét esztendő óta élvezik ezt a politikai községek és ezek között természetesen a nagybirtokosok. A nagybirtokos az ő korcsmája után megkapja kártalanítási kötvényeinek kamatját, a kisbirtokosság kamatjövedelmében pedig szintén osztozkodik, mint politikai községi tag, osztozkodik 20—30, 40—60% erejéig. Herczegh Sándor: ügy van! Gueth Gyula : Képtelenség ! Szabó István (nagyatádi) : Tessék foglalkozni ezekkel a dolgokkal és tessék meggyőződni ezeknek valóságáról. Ez így van. A Curia erre Ítéletet hozott három ízben. A Curia kimondotta, hogy ezek a regále-kártalanitási összegek nem a politikai községeké, hanem az úrbéres községeké. En ezt ebben a képviselőházban többször szóvá is tettem, önálló indítványt is adtam be e tárgyban, aki kételkedik benne, vizsgálja meg ezeket a dolgokat és meg fog győződni ezek valódiságáról. Azt is képtelenségnek mondhatja t. képviselőtársam, hogy úrbéri községvagyonok, mondjuk, az összes vagyonok, telekkönyveztettek a politikai község javára. Gueth Gyula : Ezt kiigazítják ! Szabó István (nagyatádi) : Bocsánatot kérek, kiigazítják az erdőt, a legelőt, mert arra már egyáltalában nincsen jogczim, hogy valaki azt mondhassa, hogy az a politikai községé. Azt kiigazítják, de vannak más birtokok is, vannak a közbirtokosságnak régebbi, kisebb és nagyobb birtokai is, vannak az úrbéres községeknek adományozott, pénzen szerzett vagy szolgálatért roboton szerzett birtokai is, amelyek ma szintén a politikai községéké. Kimutatható az úrbéri szerződésekből, hogy az uraság szerződésileg, ellenszolgáltatásért adta ezt vagy azt a birtokot az akkori jobbágyságnak és ma az a politikai község használatában van és az az aradalom is használja azt, a melytől annak idején szolgálat fejében megvették. Tessék megvizsgálni ezeket • az állapotokat. Azt hiszem a jövőben a képviselőháznak amúgy is foglalkoznia kell ezekkel a kérdésekkel, mert amint az előbb is mondottam, mi nem azért jöttünk ide, hogy rontsunk, vagy nem tudom kinek is károkat okozzunk, vagy valakit innen kiszorítsunk. Remélem, hogy a jövő képviselőházba olyan számmal fogmik bejönni, hogy minket itt csak ugy lenézni, semmibe venni tovább nem lehet majd és ezeket az igazságos követeléseinket, ha a jelenlegi többség és kormány nem igyekszik is most orvosolni, majd orvosolni fogja a jövő népparlament. Gueth Gyula: Az lesz az igazi osztályparlament ! Szabó István (nagyatádi): Gueth képviselőtársam előbb talán nem volt itt, midőn én a választói jog többféle árnyalatát fejtegettem és kifejeztem azt is, hogy melyik árnyalatnak a hive vagyok és hogy mi az egyik osztályparlamentet épen ugy elitéljük, mint a másikat. Kifejtettem, hogy nem az a czélunk, hogy osztályparlamentet létesitsünk, hanem az, hogy az osztályparlament helyébe a népparlamentet tegyük. (Mozgás a jobboldalon.) Ez ellen hiába minden tiltakozás ; hiábavaló annak az áramlatnak erőlködése, amely a szavazati j ogot sohasem szélesitené ki, hanem ellenkezőleg, azt inkább megszorítani akarná, ha volna hozzá ereje, de ennek lejárt az ideje. (Felkiáltások a jobboldalon : Senki sem akarja ! Mindenki ki akarja terjeszteni !) Hát kérdezze meg mindenki a saját lelkiismeretét, hogy hive-e a választói jog kiterjesztésének. (Mozgás a jobboldalon.) Br. Duka Géza: Hát a zsellérekkel mi lesz ? Szabó István (nagyatádi) : Bocsánatot kérek, nem vagyok minden kisgazdának a véleményéhez kötve ; nem fogok olyan önző politikát folytatni, aminőt eddig sokan folytattak, akik csak azt akarták, hogy nekik legyen előnyük, de azzal nem törődtek, hogy a másikra nézve előnyös-e a helyzet; én azt akarom, hogy ha nekem van jogom, legyen a másiknak is ugyanolyan joga, aminő nekem. Azt tartom tehát, hogy azzal a visszatuasitó politikával ezen a téren az ország érdekében helyes lesz felhagyni, mert azon áramlatok elől, amelyek más államokban érvényesülnek, ahol a népjogok szélesebb kiterjesztését látjuk, azon jogos törekvések elől Magyarországon elzárkózni már nem lehet. Nem is volna helyes és okos politika azok elől elzárkózni, mert azok az eszmék, amelyek utat törtek már egyebütt, utat fognak törni Magyarországon is és mi sokkal okosabban és helyesebben tesszük és sokkal nagyobb szolgálatot teszünk az országnak és a nemzetnek, ha nem várjuk be az éles összeütközéseket, hanem elejét véve a dolgoknak, okosan és helyesen megcsináljuk a választói jogot. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. Mozgás jóbbfélöl. Elnök csenget.) Mindezekhez még annyit vagyok bátor hozzáfűzni, hogy épen ugy, amint más áramlatokról, amelyek hazájukban, ahol először feltünedeztek, rombolást és pusztitást idéztek elő. azt tapasztaltuk, hogy mire hozzánk értek, rendszerint lecsillapodtak és romboló hatásukat nálunk máT nem érvényesítették, épen ugy, ha mi a választói jogot okosan és a jogok figyelembevételével meg akarj uk csinálni, elkerüljük azokat a károkat és pusztításokat, amelyeket okozhat ezen jogos követelés visszaszorítása. Azt hiszem, ez lesz a jövő politikájának tengelye is, sőt ez már a jelen politikájának is tengelye