Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.
Ülésnapok - 1910-372
372. országos ülés 1912 májas 7-én, kedden. áOl létezik ebben az országban és nagykorúsággal bir. Ez a csoport hirdeti azt is, hogy ilyen nagy néptömegek erejével a mostani osztályuralmat meg kell dönteni és azoknak kezéből, akik azt most gyakorolják, ki kell venni nagy és a tömegre bizni. A másik csoport a választójogot egyenlően, általánosan, községenkint és titkosan ki akarja terjeszteni, de bizonyos feltételek és korlátozások között. Már itt magánál a Justh-pártnál is, amely leginkább harczol az általános, egyenlő, titkos, községenkénti választói jogért, azt láttam, hogy amikor a mostam 1,300.000 főnyi választói létszámot fel akarja emelni 2,400.000 körül, ez már nem az a választójog, amelyet az első csoportban emiitettek kivannak és követelnek, hanem olyan választójogi törekvés, hogy a magyar állam egységének és jövőjének biztositása mellett, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) a választójog bizonyos határig kiterjesztessék általánosan, egyenlően, községenként és titkosan, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Akik ezt a választójogot hirdetik, abban a meggyőződésben élnek, hogy ez a választói jog a leginkább czélravezető ; ezzel a jogos követeléseket ki lehet elégíteni és ennek alapján a társadalmi eUentéteket lassan, idővel el lehet tüntetni és a nemzet kölönböző rétegei között az egyetértést, a közös munkálkodást ezzel képesek leszünk elősegiteni és megteremteni. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Harmadik csoportnak észlelek olyanokat, akik a választójog kiterjesztését szintén akarják ugyan, de már nagyon korlátolt mértékben és különös hangoztatásával az intelligenczia vagy — mondjuk egyszerűen — az urak törvényben biztosított jogainak, hogy az ő vezetési joguk megmaradhasson, még pedig titkosság nélkül. Van egy negyedik csoport a választójog kérdésében, amely a választójogot, ha tőle függne, egyáltalában ki nem terjesztené, sőt talán a mostani kereteket is megszorítaná. Az elsőnek mondott csoport választójoga szerény véleményem szerint épugy nem vezetne czélra, mint ahogy a mostani választójog meg nem állhat, mert azt tapasztaltam és azt hallottam, hogy akik mindenféle korlát és határ nélkül akarják kiterjeszteni a választójogot, azoknak az a czéljuk, hogy a hatalmat teljesen a kezükbe véve, kiszorítsák a hatalomból azokat, akik eddig benn ültek. Akik nyíltan azt hirdetik, hogy ki kell innen nemcsak szorítani, hanem ki kell dobni azokat, akik eddig nem engedték érvényesülni a nép másik rétegeit, azoknak álláspontját szintén nem tartom megengedhetőnek és helyesnek, mert ha nem igazságos és nem jogos állajsot az, hogy ma ebben az országgyűlésben nincs képviselve a magyar nemzet vagy az egész ország társadalmi rétegeinek minden osztálya és ha helytelen az, hogy nagy társadalmi rétegek és osztályok felett az ő megkérdezésük nélkül hoz a képviselőház törvényeket és intézkedéseket, helytelennek és igazságtalannak tartanám, azt is, ha egy másik áramlat ugyancsak a másik áramlatot M akarná ZÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XVI. KÖTET. innen szorítani és ő akarna erről törvényeket hozni, ennek megkérdezése nélkül. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A másodiknak jelzett irány nézetem szerint a leghelyesebb és a legczélravezetőbb : kiterjeszteni a választói jogot a lehetőség határai között egyenlően, általánosan és megtartani a szavazást községenként és titkosan. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ezzel, t. képviselőház, elérnénk azt, hogy a társadalom minden rétegének módjában lenne a képviselőházban az őt megillető helyet elfoglalni és itt az ügyek megismerésével, az ügyek intézésére való befolyásával minden társadalmi réteg megtalálná az ő kielégitését, minden társadalmi és gazdasági kérdésben megtalálnék az ahhoz értő szakembereket, akik a törvényhozásban hozzá tudnának a kérdésekhez szólni, nem érezni senki magát elnyomottnak, jogfosztottnak és kiuzsorázottnak. Ha ezzel a választói jog, a kiterjesztésnél a lehető legszélesebb határokig elmenve és azt a választást egyenlővé téve, mindenféle külön előjogok nélkül és titkosan leszavaztatva a választókat, igy megalkottatnék, én legalább azt hiszem, hogy ezen a réven az a sokat hangoztatott egyetértés és a különböző társadalmi rétegek egymást megértése ezen az alapon bizonyára meg fogna valósulni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház! A harmadiknak jelzett irányra az a szerény megjegyzésem, hogy a választójognak csak igen kis mértékben való kiterjesztése ugyanazon állapotokat idézné elő és tartaná fenn, amelyek jelenleg fennállanak és ezen állapotok hovatovább odavezetnének, hogy a különböző osztályok között nem a megértés, hanem az ellentések kiélesitése és az osztálygyülölet kapna lábra. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ami pedig az intelligencziának valami módon, törvényes utón biztositott jogait illeti, e részben csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy ennek a szükségét fenforogni nem látom. Az intelligencziának az ő tudásában rejlő előnye és fölénye mindig megvan a tudatlan néprétegek fölött. Az meg is fog maradni. Senki sem mondhatja azt, hogy a magyar nép még a legalsóbb rétegekben is az intelligencziával hadilábon állana és ne tisztelné kellőkép az intelligenczia tudását. Ha az az intelligenczia az ő magasabb tudásával és társadalmi állásával járó kötelezettségének a nép irányában megfelel, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) hogyha ezen kötelezettségéből kifolyólag foglalkozik a nép dolgaival, akkor az a nép mindig jó indulattal fog iránta viseltetni, az a nép sohasem fog ellene fordulni és nem fogja őt leszorítani akarni a közügyek mezejéről. (Igaz ! Ugy. van ! a szélsőbaloldalon.) Ha pedig — amit én egyáltalában föl nem tételezhetek, kizártnak is tartok, legalább szeretném annak tartani — az intelligenczia az ő műveltségével, tudásával járó kötelezettségét, állásából folyó kötelezettségét a néppel szemben nem teljesiti, elhanyagolja, ha nem foglalkozik azzal a néppel ugy, a mint az 26
