Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.
Ülésnapok - 1910-371
371. országos ülés 1912 május 6-án, hétfőn. 191 Végeredniénykép tehát konstatálni lehet, hogy az elmúlt években e villamostársaságok a közönség érdekeinek egyáltalában nem feleltek meg és csupán a magánsjsekulácziónak szolgáltak. Szmrecsányi György: Ez igy van! Ezt tudja Sándor Pál is! Jobban mint mi! Molnár János: Csak nem akar segíteni! Huszár Károly (sárvári): Lehetne még egy pár apró-cseprő dologgal is némileg enyhiteni a bajon. Ugy például, amint külföldön van, ki kellene adni, hogy a ki leszál, az elől szálljon le, a felszállás pedig hátul történjék. Ezáltal megszűnnék az a nagy torlódás és tolongás, amely nálunk észlelhető és amely szintén sok bajnak előidézője, mert a kocsivezető nem tudja ellenőrizni, hogy jól indit-e és megindítja a kocsit, még mielőtt mindenki felszállott volna. Bécsben a kocsivezető köteles mindannyiszor leszállni, megvárni, míg a közönség felszállott és utolsónak szál ő fel. így azután nem fordulhat elő az, hogy az utolsó felszállót a kocsi a fő- és a pótkocsi közé vonszolja. Ez némi megterhelése volna ugyan a vállalatnak, mert lassítja a forgalmat, de viszont a közönség érdekeit biztosítaná. A főváros polgársága, különösen a szegényebb emberek, több izben követelték már, hogy — amint ez más városokban is van — abban az időben, amikor tömegesebb a forgalom, a mikor a gyermekek mennek iskolába, a munkások pedig a munkahelyükre sietnek, meg akkor, amikor visszatérnek, a jegyek ára valamivel mérsékeltessék. A villamostársulatok jövedelmei nem olyan alacsonyak, hogy ezt a szocziális kívánságot ki ne birnák. Mindenütt a világon meg van ez már valósítva s csak épen a budapesti villamos volna az, amely ezt az áldozatot nem birja el ? Hiszen nemrégiben olvastuk, hogy az egyik villamostársaságnál milliós differencziák merültek fel, amelyeket a társaság egyik igazgatója provízióként utaltatott ki magának olyan vállalatnak megrendelései czimén, amelylyel ő közvetlen anyagi összeköttetésben Hitelesítették: Bikádi Antal s. le. na.plóbiráló-í volt. Ha ezek a dolgok megszűnnének, akkor anyagilag is, technikailag is eleget lehet tenni a közönség ezen érdekének. (Ugy van! balfelöl.) Bátor vagyok a következő interpellácziót előterjeszteni (olvassa): Interpelláczió a belügyi és kereskedelmi minister úrhoz. Van-e tudomása a belügyminister urnak arról, hogy az utóbbi napokban szinte hihetetlen mértékben szaporodnak a fővárosban a súlyos természetű és halált okozó villamos elgázolások? Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy az utolsó négy év alatt a székesfővárosban ] 78 halálos elgázolás és 437 súlyos sebesüléssel járó villamos elgázolás történt ? Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy tegnap este a Maglódi-utczában egy városi villamoskocsi elütött egy parasztszekeret, melynek következtében négy ember életveszélyesen, négy másik súlyosan megsebesült? Miféle intézkedéseket szándékszik a belügyi és kereskedelmi kormányzat tenni, hogy ezen tömeges embergyilkolást lehetetlenné tegye ? Minő utasításokkal látta el a kormány erre vonatkozólag az államrendőri közigazgatási és a kereskedelmi kormányzat közegeit? Minő intézkedéseket kíván tenni a kormány a villamostársaságokkal szemben, hogy azok kocsijaikat mentőkészülékekkel ellássák, személyzetüket megfelelő módon kiképezzék, a kocsivezetőket a túlkimer üléstől megkíméljék, a menetsebességet csökkentsék és a kocsikon levő fékeket kifogástalan" állapotba hozzák? Végül miféle intézkedéseket szándékozik a kormány tenni, hogy a fővárosi forgalmat olyanképen bonyolítsák le, hogy az ennyi borzasztó emberáldozatba ne kerüljön ? (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a belügyi és kereskedelemügyi minister uraknak. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik cl. u. 2 óra 20 pereskor.) Niamessny Mihály s. k. ági tagok.
