Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-368

140 368. országos ülés 1912 április 11-én, szerdán. hetne oldani ezt a kérdést. Szeretném pontosan idézni szavait (olvassa): »Gyózzük meg tehát a kormányt arról, hogy ez az abszolutisztikus in­tézkedés merőben helytelen, vagy ha nem tud­juk meggyőzni. . . Polónyi Géza: Buktassuk meg ! Szterényi József: ...buktassuk meg.« Idáig aláírom, a mit t. képviselőtársam mondott. Polónyi Géza: Helyes ! Szterényi József: Előbbi felfogásomból fo­lyik, hogy ezt a tételt aláirom. De azt mondja azután a t. képviselő ur (olvassa) : »De minden­esetre a magyar képviselőház tegyen valamit. Ez a valami állhat abból, hogy megegyezünk egy feliratnak Ö felségéhez való intézésében, amely­ben ezeknek az alkotmányellenes abszolutisztikus intézkedéseknek rögtön való, hatályon Mvül való helyezését már csak azért is kérjük, hogy köz­tütik a békés és barátságos kiegyezés legábs utón, regnikoláris deputácziók utján lehetővé váljék«. Polónyi Géza : ügy van ! Szterényi József: Én teljes mértékben hono­rálom a t. képviselő ur kiegyenlitő tendencziáját. A hang, a szellem, amely beszédének ebből a részé­ből kisugárzik, a béke hangja, a megértés hangja horvát testvéreink iránt. Közjogi szempontból azonban — és talán furcsa tőlem, hogy én, aki kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalkozom, itt most egy közjogi kérdéssel állok elő, de bocsá­natot kérek érte, hiszen erre nem lehetünk elég érzékenyek ebben az irányban — mondom, a mikor egy alkotmányos kormánynyal állunk szem­ben — ezzel-e, vagy mással, tökéletesen mindegy, mert nem a személyek, hanem a kormány, mint kormány cselekszik — akkor ismét azt a — bocsá­nat a kifejezésért — szerencsétlen felirati rendszert méltóztatik inaugurálni akarni, vagyis ismét a koronának felelősségével akarjuk fedezni a kor­mányt. Polónyi Géza: Nem, nem ! Szterényi József: Tudom, hogy a t. képviselő ur intencziója nem ez volt, de a ki beszédét hallotta, vagy olvassa, ezt a benyomást meriti abból. A koro­nával akarják ismét fedezni a kormányténykedése­ket és ismét abba a szerencsétlen irányba jutunk bele, hogy mindenért a koronát teszszük felelőssé. Polónyi Géza : Király és nem korona ! Tessék ezt egyszer már megtanulni! (Zaj és derültség.) Szterényi József: Elfogadom'aközjogikitanitást és Ígérem a képviselő urnak, hogy megtanulom ezt. Szokjunk le tehát arról, hogy a király felkent személyét vonjuk be a parlamenti tárgyalásokba akkor, a mikor alkotmányos kormányokkal állunk szemben, hiszen a régi rendi alkotmányból ki­nőttünk . . . Egy hang (a szélsöbaloldalon) : A kormány bújik a király háta mögé ! Szterényi József: Ha valaki esetleg egy hibát elkövet, abból nem következik, hogy a második hibát is kövessük el. Vonjuk felelősségre a legmesz­szebbmenő eszközökkel a felelős kormányt.... Polónyi Géza: Különösen mikor nincs! (De­rültség a szélsöbaloldalon. Zaj jobbjelől.) Hol van ? B. Podmaniczky Endre: Jó viccz! Talán maga szeretne beülni! Polónyi Géza : Hogyne ! Ez az egyetlen vágyam! (Derültség a szélsőbaloldalon.) Rosenberg Gyula : Egyszer volt Budán kutya­vásár ! (Zaj és derültség. Elnök csenget.) Szterényi József: Válaszszuk külön, t. kép­viselőház, a király személyét a parlament vitáitól. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélsöbaloldalon.) Ne gyengitsük meg parlamentarizmusunkat magát és ne csökkentsük azt a súlyt, amelylyel nekünk, a parlamentnek bírnunk kell. (Helyeslés jobbfelől. Mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Polónyi Géza : Ezt majd a felirati vitánál tes­sék elmondani. Szterényi József : Elmondom akkor is, de azért mondom el itt, mert itt méltóztatott provokálni. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás a szélsöbaloldalon.) Ennélfogva kívánatosnak tartom, t. ház, anélkül, hogy foglalkozni kívánnék ezzel vagy azzal az állásponttal, hogy a királyi biztossági állapot egy nappal se tartson tovább, mint a med­dig arra okvetlenül szükség van, hogy létrejöhessen Horvát-Szlavonországokban is melőbb újból a par­lamentáris, alkotmányos állapot. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon. A szónokot számosan üd­vözlik.) Gr. Batthyány Tivadar : Személyes kérdésben és szavaim értelmének helyreigazítása czimén kérek szót! (Halljuk ! Halljuk l a szélsöbaloldalon.) Nem beszélhetek ebben a zajban. Elnök : Csendet kérek ! B. Podmaniczky Endre : Ne beszélj Tivadar, ráérsz még! (Derültség.) (Az elnöki széket Beöthy Pál foglalja el.) Polónyi Dezső: Mindenről beszélj, csak a Hantos-dologról ne. (Zaj.) Szterényi József: Mit mond ? Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk !) Szterényi József t. képviselő­társam most elhangzott beszédére vonatkozólag személyes kérdés czimén, valamint szavaim helyes értelmének megállapítása czéljából három kérdésre kötelességem válaszolni. (Halljuk ! Halljuk! Zaj jobbfelöl. Elnök csenget.) Be vagyok rekedve, ilyen zajban nem beszélhetek ! Elnök : Csendet kérek ! Gr. Batthyány Tivadar: Kezdem mindjárt t. képviselőtársam legutolsó aposztrofálásánál, amelylyel ő Velem szemben annak jogosultságát vitatja, hogy Horvátországban a királyi biztos­ságot igenis preventive alkalmazták, mert Avaku­movits t. képviselőtársam tudomása szerint, a mennyiben a választásokat ott kiírták volna, bizo­nyosan olyan pártok jutottak volna többségre, amelyek az ő nézete szerint egészen bizonyosan egy elszakadási rezolucziót hoztak volna. Ez a felfogás, engedelmet kérek, már mégis egy kissé a feje tetejére állit minden alkotmányos érzületet, minden alkotmányos gondolatot. Mert

Next

/
Oldalképek
Tartalom