Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-347

88 547. országos ülés í§12 február %1-én, szerdán. akkor van reményünk arra, hogy a nemzeti követeléseket ki tudjuk vivni. A ozél tehát az, hogy a nemzeti követeléseket annál jobban tudjuk érvényesíteni. Ha már most mi ezt a czélt előbb el tudjuk érni, mint a hogy az általános választói jogról szóló törvény megalkottatott, semmi akadálya nem lehet annak, hogy egyébként biztositásával a választói törvény megalkotásának is, e véderő-törvény ez esetben megszavazható legyen. De ennek aztán olyan ellenértéknek kell lennie, a mely mellett a függetlenségi párt nem fogja múltját megtagadhatni és a melylyel felemelt fővel állhat a nemzet Ítélőszéke elé, hogy kivívta a nemzet számára azt, a mit annyi évtizeden keresztül és annyi hősies ellentállással és hősies küzdelemmel a nemzet követelt. Csekélységekért, értéktelen dolgokért erről a fegyverről lemondani nem szabad és^nem szabad bizonyítékát szolgáltatni annak, hogy mi adunk véderő-reformot is; szóval megcsináltuk, mint függetlenségi párt azt, hogy hozzájárultunk e reform létesítéséhez, nem mondom, megszavazással, de az ellentállás leszerelésével — a mi mindegy — (Ugy van! a baloldalon.) mert ez esetben az obstrukcziótól való elállás egyszerűen passzus, útlevél a véderőtörvény megszavazásához, ugy hogy újra szemünkre vethessék, hogy ezt az igéretünket sem tartottuk meg. (Derültség jóbbfdöl.) Erre, t. képviselőház, nem vagyunk hajlandók. A priuszról, befejezésként, csak felvetem a kérdést, (Halljuk! Halljuk! balfelöl) hogy miért ez a nagy tülekedés és miért ez a nagy félelem 1 (Felkiáltások jobbról: Azt kérdezzük mi is!) Ábrahám Dezső: Majd Darvai Fülöp megmagyarázza ! Polónyi Géza: Hiszen teljesen egyetértőleg óhajtjuk mindnyájan a választójognak törvényben való és mielőbbi szabályozását. A ministerelnök ur azt mondja, hogy a választói jog tekintetében nem terjesztheti elő a javaslatot, mert a statisztikai adatok még nem állanak rendelkezésére és nagy bün volna hebehurgya módon előterjeszteni azt. (Igaz! ügy van! a jobboldalon.) Szabadjon nekem ezzel szemben megállapítanom a következőket. Először is az általánosság tekintetében a t. ministerelnök ur pártprogrammban, trónbeszédbenf egyetért velünk; másodszor az egyenlőség tekintetében a t. ministerelnök urnak azt a deklaráczióját, hogy a pluralitást kizárja, tehát az egyenlőség alapján kivan eljárni, diffikultálta a főrendiházban gróf Tisza István képviselő ur a legjobban, tehát, ugyebár, ebben a kérdésben is, egyenlőség tekintetében is egyetért a kormány, a többség és az oppozicziónak ezen része. Most jön az utolsó pont, a mely még vitás : a titkosság kérdése. De hát, t. képviselőház, mikor döntöttek a titkosság kérdése felett statisztikai adatok alapján ? (Igaz! Ugy van! Zajos derültség a szélsőbaloldalon.) Minő statisztika az, a mely ilyen fontos kérdésben gátolná a ministerelnök urat, és minő része a statisztikának az, a mely megakadályozná, hogya ministerelnök ur ebben a kérdésben állást foglalhasson ? (TJgy van! balfelől.) De hiszen ebben az u. n. priuszban, a mit mi itt képviselünk, ha önök jól meggondolják, egy formális bizalmi nyilatkozat van önök iránt. (Élénk derültség jobbfelól. Felkiáltások: Köszönjük I Köszönjük !) B. Podmaniczky Endre: Nem kérünk belőle ! Eitner Zsigmond : Nem is mindenki kapja meg! (Zaj. Elnök csenget.) Polónyi Géza : Mert ha azt mondanám, hogy egy uj parlament jöjjön és az csinála meg a választói reformot, akkor érteném az idegességet. (Derültség a szélsőbaloldalon.) De önök azt mondják, hogy az őszszel akarják megcsinálni, és én még tovább megyek s azt mondom, csinálják meg most. És önök csinálják meg ! S vájjon van-e ebben a parlamentben csak egy pillanatig is jogosultsága annak, hogy erről a parlamentről valaki feltételezhesse hogy egy szoczialisz

: ikus választói jogot keresztülvigyen ? Van-e valaki, a kit ez az aggodalom bánt ? (Felkiáltások jobbfelól: Van ! Van !) Van itt többség, a mely ezt képes keresztülvinni ? (Felkiáltások a jobboldalon : Többség nincs! Derültség a szélsőbaloldalon.) Eitner Zsigmond: Saját maguktól félnek! (Elnök csenget.) Polónyi Géza: En jól ismerem ennek a parlamentnek összetételét és tudom, hogy önök csak egy dologtól félnek. Eitner Zsigmond: Székely minístertől! Polónyi Géza: Félnek attól, hogy jöhet egy olyan kormány, a mely a radikális választói jog álláspontjára áll és önök kénytelenek lesznek akkor is kormánypártiak lenni. (Zajos derültség és taps a szélsőbaloldalon.) Ezt az aggodalmat, igenis, jogosultnak tartom, ele ezt a bizalmatlanságot önmagukkal szemben ne nyilvánítsák. (Zaj és felkiáltások jobbfelól: Hagyja reánk !) Az én meggyőződésem szerint, a ki igenis, ütközni fognék minden ilyen demagóg és szélsőséges állásponttal, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Mi is !), bármilyen parlament jön, a választói jog szempontjából csak radikálisabb megoldást fog követeim, mint ez a parlament. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) B. Tallián Béla: Epén azt nem akarjuk! Polónyi Géza: Czáfolja meg, a ki erre képes ; mondják meg, hogy nem igy van-e. Végezetül a függetlenségi párt szempontjából a prius kérdésével akarok foglalkozni. Ismétlem, én a priust fegyvernek tekintem a nemzeti jogok kivivására. (Mozgás a jobboldalon.) De most mi közöttünk a véleményeltérés ? Az, hogy t. szomszédaink meg akarják fordítani a kérdést; azt mondják, hogy prius a véderőreform. Azt kérdem én, t. képviselőtársaim, hogy ez a véderőreform, a mely ellen annyi évtizedeken • át küzdött az