Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-347

3Í7. országos ütés 19Í2 február %l-én, szerdán. 81 nem életbevágó föltételek tovább való bonczolásában. Rá kell térnem most azokra, a melyeket gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam életbevágóknak jelez és a melyekről fel kell tennem, bogy azoknak rigorózus értelemben vett teljesitése nélkül még ő maga sem hajlandó a békéhez hozzájárulni. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) És itt, t. képviselőház, Désy Zoltán t. képviselőtársammal szemben egy pont tekintetében kiegészítésre vállalkozom. Kezemben van Apponyi Albert gróf képviselő urnak az appropriaczionális vita alkalmával elmondott beszéde; kezemben van beszédének idevonatkozó azon része is, a melyben előadta azokat a feltételeket, melyekhez a békét kötötte. Ennek során reám nézve legértékesebb a békefeltételeknek az az első pontja volt, melyet magam nemcsak tüntető helyesléssel kisértem, hanem t. barátaim a függetlenségi párt részéről valamennyien osztatlan lelkesedéssel tapsolták meg a beszédnek ezt a részét, valamennyien örömrivalgással győződvén meg arról, hogy egy együttesen, teljes egyetértéssel folytatandó harcz küszöbén állunk, a melyből mindenki kiveszi a maga részét a maga módja szerint. És ez a pont, t. képviselőház, az 1867 : XII. t.-cz. 11. §-ára vonatkozik. Beszédében t. i, azt mondja t. képviselőtársam, a kilenezes-bizottság programmjának van egy pontja, melyre nézve ő nem is kívánja, hogy végrehajtassék, a melylyel szemben egyenesen állást foglal. Gr. Apponyi Albert: Ez ellen a pont ellen ! 1 Polónyi Géza: Igen, ez ellen a pont ellen állást foglal, még pedig a következő szavakkal : »A kilenezes-bizottság u. n. programmjának abban az alakjában, a melyet Tisza István gróf, a mikor kabinetet alakított, magával hozott, van egy része, a melynek végrehajtását nemcsak nem kivánom, de a melynek végrehajtására irányuló minden kisérlettel szemben a leghatározottabb és legkérlelhetlenebb ellenzésre és ellenállásra is kész vagyok«. Tovább erre nézve még azt mondja t. képviselőtársam, hogy : »Ezen a téren semmiféle erőfeszitést sem tartanék feleslegesnek«. T. képviselőház ! Ennek a gondolatmenetnek a kapcsán talán állapitsuk meg, hogy fenforog-e a jelenlegi véderőreformmal kapcsolatosan az a kérdés, hogy a 11. szakaszban foglalt korlátlan felségjog akar-e érvényesülni, igen-e vagy nem ? Mert ha sikerült kimutatnom, hogy a véderóreform mostani alakjában tényleg tartalmazza a korlátlan felségjognak ezen a területen való elismerését, akkor számitanom kell arra, hogy gróf Apponyi Albert az ellenállás minden fegyverével élni fog és semmiféle fegyvert nem fog feleslegesnek tartani, hogy ezen kérdésben a nemzet jogait megvédelmezze. Már azután, hogy mit ért t. képviselőtársam fegyverek alatt, ebben én neki szívesen adom át a vezetőszerepet; szívesen fogom őt követni, ha engem megtanít egy módszerre, a mely ennek a czélnek a szolgálatában biztos eredményt igér, ha az más lesz, mint az u. n. obstrukKÉPVH. NAPLÓ 1910 —1915. XV. KÖTET, czió. En ezen a téren igen szívesen tanulok. De legyen kegyes t. képviselőtársam megengedni, hogy a multak emlékei alapján és a jelenlegi tényleges helyzetre vonatkozólag néhány szóval ezt a kérdést még kiegészítsem. Sokat beszélnek az obstrukczióról, csinálnak disztinkcziókat a technikai és szóval való obstrukczió között és vitatják annak jogosságát, de vitatják egy olyan országban, a melynek tőszomszédságában, a velünk szövetséges viszonyban élő Ausztriában a 17 Landtag közül egyszerre csak ötben folyik az obstrukczió : Zárában, Csehországban, Alsóausztriában, Styriában és Lengyelországban ; mindenhol más és más czégér alatt, de el nem ismert jogok érvényesítése érdekében, még pedig többnyire nemzeti jogok érvényesítése érdekében, kivéve a stiriaiLandtagot, a hol a szocziáldemokráczia csinál obstrukcziót. Ez a fegyver ma már régen legitimálva van a parlamentek történetében, és annak legitimálása különösen oly többséggel szemben, a melynek megalakulását legalább is nem egészen tartjuk kifogástalannak, mindig igazolt és jogosult, (Ügy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Erről az obstrukczióról én ad hoc és idevonatkozólag csak pár szót akarok szólam. Nem szólok a múlt obstrukcziók eredményeiről; nem szólok arról, hogy a koalicziós kabinet nemcsak egy obstrukcziónak, de egy nagy nemzeti ellenállásnak volt a szüleménye ; de beszélek erről a mostani obstrukczióról. Hát nincs ennek az obstrukcziónak már mostanig is eredménye ? Hát nem emlékszünk mi arra, hogy gróf Khuen-Héderváry Károly ennek a vitának az elején nagyon magas lóról kihirdette, hogy ő neki az ellenzékkel még szóbaállani sincs kedve, hogy ő nem ismer mást, mint a sic volo, sic jubeo elvét, a többség hatalmi tekintélye előtt való meghajlást, és ő nem alkuszik senkivel sem ? (ügy van ! Igaz! a baloldalon.) Eredmény az, hogy gróf Khuen-Héderváry Károly szóba állt gróf Apponyi Alberttel ? És szóba állt volna gróf Khuen-Héderváry Károly gróf Apponyi Alberttel, ha júliusban nincs meg az obstrukczió ? (Igaz! ügy van I a szélsőbaloldalon.) Lett volna-e akár gróf Andrássy Gyula, akár gróf Apponyi Albert abban a helyzetben, hogy ma békefeltételekről tárgyalhatnak ? (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) És ha ez kétségbevonhatatlan tény, mert előttünk fekvő tény, tisztelettel kérem gróf Andrássy Gyulát, hiszen mást ugy sem kívánok, legalább hálátlanság ne érje azokat, a kik ezt a helyzetet megteremtették. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Cserébe felkínáljuk tiszteletünknek talán nem is fokozódható, c'e mindenesetre bensőséges voltát. Tehát t. képviselőtársam be fogja látni, hogy ez a gyakorlati eredmény ime, már is megvan, és meg vagyok győződve, hogy ha a visszavonásnak átka és üszke helyett összetartó harcz fog itt folyni, nagyon rövid idő múlva közmegnyugvásra minden téren fogunk eredményekkel beszámolhatni. De ott, a hol a lemondásnak kétségbeesése 11