Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-346

34-6. országos ülés 1912 február 20-án, kedden. m arisztokratikus a választhatóság szempontjából. Ez egy másik álláspont. A harmadik álláspontot ismerjük Hegedüs Lóránt t. képviselőtársunk részéről, a mely közelebb áll a Baross—Tisza-féle állásponthoz. Mindezekkel szemben pedig tudjuk azt, hogy a midőn a kormány elfoglalta a kormányszékeket, akkor a ministerelnök ur lekötötte magát az általános demokratikus választói jog mellett. Erre a főrendiházban gróf Tisza István vele szemben azzal a nyíltsággal, a melyet gróf Tisza Istvánnál mindig nagyra becsülök, rögtön kimondotta, hogy nem ért vele egyet és sajnálja, hogy az általános választói jog szót egyáltalában ajkaira vette, hogy ezt programmjába vette, szóval direkte ellene foglalt állást. Polónyi Géza: Azt nehezményezte különösen, hogy a pluralitást elejtette ! Gr. Batthyány Tivadar: Igen, azt különösen kifogásolta, hogy a pluralitást elejtette. Már most mi ebből a konzekvenezia % Az igen t. kormánynak van hozzá képessége bőven, azt senki sem kétli, meg is vagyok győződve, hogy már régen meg is van a ministeTelnöknek a maga álláspontja a választói jog dolgában. Hisz nem lehet komoly embert elképzelni, a ki a választói joggal, mint legfontosabb kormányzati programmal áll az ország szine elé, hogy annak ne lenne más gondolata, más programmja, más véleménye a választói jogról, mint az, hogy az lesz általános is, demokratikus is, liberális is, a mellett nem lesz plurális és végül igyekszik gróf Tisza Istvánnal megegyezni. Van az uraknak álláspontjuk, de nem adhatják ki, nem tárhatják elő, nem nyújthatnak semmiféle garancziát annak az álláspontnak megvalósítására, a melyet szivükben viselnek, mert — miként itt elmondották előbb többen is — igenis szemben áll önökkel az az álláspont és szemben áll önökkel az a tábor, a mely ezen'álláspont mögött van. (JJgy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ne keresse tehát itt ajni^sorainkban a nehézségeket, méltóztassék keresni ott, a hol van. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Méltóztassanak megállapodni a választói jog alapelveire nézve, méltóztassanak megmondani, állanak-e alkirály j által leifoglalt és követelt 2,600.000 választó álláspontján méltóztassanak megmondani, állanak-e az igazi általános választói jog álláspontján, vagy pedig csak az általános irányában akarnak-e haladni. Méltóztatnak-e az egyenlőség, vagy pedig a különböző czenzus alapján állani ? Akarják-e az urak adóczenzushoz kötni a választói jogot, igen, vagy nem, és igy tovább 1 Különösen mi módon akarják a választásoknak a ministerelnök ur által is hangoztatott tisztaságát biztositani ? Minő álláspontot foglalnak el elsősorban a titkosság kérdésében ? (Ugy van I a szélsőbaloldalon.) Mint a választások tisztasága biztosításának leghatékonyabb módja tekintetében ? Méltóztassék azonkívül megmondani, hogyan akarják az intelligencziának vezető szerepét biztositani ? Mesterséges eszközökkel vagy erkölcsi alapon ? Erkölcsi alapon nem lehet a törvénybe paragrafusokat beleiktatni, annak az emberekben kell lennie, (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) azokban a politikusokban, a kik a népért munkálkodnak, (Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) a leik a nép érdekét, az állam, az ország, a haza érdekeit viselik szivükön. Az az intelligenczia, a mely ma is kisebbségben van és kisebbségben lesz a jövőben is. A kisebbség vezető szerepét csak két utón tudja elérni: az egyik a korrupezió, az erőszak, a másik a nép bizalma. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Nos, t. képviselőház, minthogy az intelligenczia szerepét biztositani akarjuk, minthogy a korrupezió törvénybe iktatását el akarjuk kerülni, csak egy mód van : Törődjünk mindnyájan a nép érdekével és ne törődjünk a választói jogban arra, hogy az 'intelligenczia szupremácziáját elérjük. Á nemzeti szupremáczia kérdése! Ha nem haladt volna annyira előre az idő, (Halljuk! Halljuk ! jobbfelől és bdfelől.) egy pár statisztikai adattal szolgálnék arra, hogy hogyan áll az adóczenzusos választásnak a dolga. Baross János is kénytelen volt itt már lemenni 10 koronára, mert', ha 20—30 koronánál marad, a mi az ő konzervatív lelkületéhez kissé közelebb esett volna, akkor ő maga is megijedt volna attól, hogy ez épen a nemzeti szupremáczia szempontjából mennyivel kedvezőbb eredményt adott volna, mint a minőt a 20—30—40 koronás czenzus. Ellenben, ha lemegy Baross János, megláthatta volna, hogy ma az irni- olvasni tudó nagykorú egy millió férfimunkásnak minő nagy százaléka melv' szívben, lélekben, nyelvben magyar. H | Ezredszer is hangsúlyozom tehát: nem tudok elképzelni oly igazán általános választói jogot, a mely a magyar nemzeti szupremácziának ártana. Ne méltóztassanak tehát a szupremácziát mesterséges megszorításokkal biztositani akarni, hanem méltóztassanak elérni azzal, hogy megcsináljuk az általános választói jogot igazán demokratikus alapon, de távol attól, hogy a szélső túlzásba menjünk. (Zaj.) Mert azoknak, a kik azt mondják és azt irják rólunk, hogy azért, meTt a szocziáldemokrata párt követeli a nők választójogát, mert a férfiak választójogát a 18. életévhez köti, mert az analfabétáknak is meg akarja adni a szavazati jogot, hogy ez a mi választójogunk is, ezeknek csak azt mondom, hogy ez nem áll. Méltóztassanak nekünk megadni a módot, hogy megvalósíthassuk a választ'jogot, és meg fognak róla győződni, hogy ez a választójogi törvény nem lesz olyan szélsőn radikális, a mint ezt reánk fogják és arról is kezeskedem, hogy ez igazán általános, igazán egyenlő, igazán demokratikus lesz és minden garanczia meg lesz benne emberileg arra, hogy ebben az országban a korrupeziót a választásoknál kiküszöböljük. (Élénk helyeslés és taps a balés szélsőbaloldalon.) De kezeskedem arról is, hogy a magyarság igenis, megerősödve fog kijönni a mi népparlamentünket czélzó választói reformunkból