Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-346
346". országos ülés 1912 február 20-án, kedden. m fizetéseket, s a kilenczes bizottsági programmnak megvalósítását, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) ha a többség e mellett helyt állott volna ugy, hogy állásfoglalásáról Bécsben is tudomást szereztek volna, akkor én azt hiszem, hogy a véderővita tárgyalása során a ministerelnök ur a ház elé terjeszthette volna a kilenczes bizottsági programúi megvalósítására vonatkozó rendelkezéseket, a pénzügyminister ur pedig hozhatta volna a készfizetések felvételét. (Ugy van! a szélsőbahldalon., Ne vegye tőlem rossz néven az igen t. többség, de kénytelen vagyok ezzel szemben megvádolni, hogy elmulasztotta kifejteni ezt az erélyt a saját programjának megvalósítása mellett, és nem támogatta a kormányát kellő erővel. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Sümegi Vilmos : Miért nem követelik a magyar szupremácziát a hadseregben is ? (Zaj.) B. Podmaniczky Endre: Szép ember, ne haragudjék! (Derültség jobbfelől.) Elnök : Csendet kérek, t. ház ! Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház! Fejtegetéseim során eljutottam a legutolsó stáczióhoz, azon bekepontozatokhoz, a melyek egyrészt a gróf Apponyi Albert, másrészt a ministerelnök ur és talán szabad hozzátennem, Andrássy Gyula gróf t. képviselőtársunk között folyt tárgyalásokban domborodtak ki. (Zaj. Elnök csengd. Halljuk! Halljuk'!) Egészen preczize és azzal a lojalitással, a melylyel mindenkivel szemben, légióként pedig t. függetlenségi elvbarátaimmal szemben tartozom (Halljuk! Halljuk! jobbról.) — kérem, nem jön pikantéria (Derültség.) — mondom, egész lojalitással nyilvánitom azt a meggyőződésemet, a mit t. képviselőtársaim igazolni fognak, hogy a midőn gróf Apponyi Albert felállított bizonyos pontozatokat, a melyeknek teljesítése esetére kijelentette, hogy ő a maga részéről nemcsak hogy nem fog obstruálni,|ja mit eddig sem tett, (Derültség a szélsőbaloldalon.) hanem talán elvbarátainak is azt fogja tanácsolni, hogy a rendkívüli fegyverek alkalmazásától áUianak el, akkor a ministerelnök ur válasza után teljes joggal mondhatta gróf Apponyi a folyosón, ha igaz a lapokban megjelent hír, hogy ezek a pontozatok oly minimálisak, hogy azokbän a perczentekre való alkudozásoknak topább helye nincs. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A folyó tárgyalásokból azonban ugy látom, hogy azok a pontozatok, melyeket gróf Apponyi Albert felvetett, s a melyek eddig legalább nem. teljesedtek az egész vonalon, sőt leglényegesebb részükben igen súlyos nehézségeket támasztottak és eltérő felfogásokat idéztek elő : bár akkor, a mikor gróf Apponyi Albert elmondotta appropriaczionális beszédét és felállította az ő békepontjait, —• zárjel között mondom, nem az enyémeket, hanem az övéit — akkor az igen t. többség a szimpátia legnagyobb mérvével fogadta ezeket a propozicziókat, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Ugy van! jobbfelől.) és e szimpatikus fogadtatásnak folytatásaként a ministerelnök ur is egy igen előzékeny álláspontot foglalt el, felrándult Bécsbe, a hol tárgyalásokat folytatott, majd visszajött Budapestre, itt ministertanácsot tartott és — miként a kormány lapjainak híradásából is tudjuk — a ministertanács határozataival ment ismét fel Bécsbe, a hol azután egy megváltozott helyzetet talált, a mennyiben köztudomás szerint a ministerelnök ur legutolsó bécsi útja után nemcsak hogy a gróf Apponyi Albert feltételeinek összességét nem hozta, hanem a közhit szerint — mert hiszen aktáim nincsenek —... Egy hang (jobbfelől) : Privát-értesülések ! (Mozgás.) Gr. Batthyány Tivadar: ... még kevesebbel jött vissza, mint a mennyivel felment, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és jól tudjuk, hogy a pénzügyminister urnak kellett utána utaznia, hogy az ő rendkívül nagy eszét és ügyességét (Felkiáltások balfélől: Ahá ! Mozgás a jobboldalon.) a ministerelnök urnak a kellő formulák kitalálására és stilizálására rendelkezésére bocsássa. (Derültség a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelől. Halljuk! Halljuk !) Hogy a ministerelnök ur nem hozta haza pure et simple gróf Apponyi Albert feltételeit, annak elsősorban az igen tisztelt többség az oka . . . (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelől.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Batthyány Tivadar: ... és itt emlékeztetem az igen t. többséget arra, a mit gróf Apponyi Albert és Lukács László beszédei után az appropriáczióról szóló törvényjavaslat tárgyalása végén elmondott beszédemben, midőn az appropriáczióról és erről a kérdésről is beszélve, félig tréfásan, de igen nagy és komoly igazság alapján arra kértem az igen tisztelt többséget, hogy foglaljon állást gróf Apponyi Albert feltételével szemben, hozzátettem azonban, hogy még ma, legkésőbb holnap, mindenesetre azonban még mielőtt a ministerelnök ur megjárja Bécset, (Élénk helyeslés és derültség a szélsőbaloldalon.) mert ha az igen t. urak előbb foglalnak állást, ez az önök álláspontja lesz és ez megerősítette volna, — és most hozzátehetem, hogy ezzel a czélzattal kértem fel önöket arra, hogy állást foglaljanak, — a ministerelnök ur poziczióját bécsi tárgyalásai során. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelől.) Minthogy azonban az igen t. többség hallgatott, néma maradt és nem foglalt állást ebben a kérdésben, hanem megvárta, hogy mit fog Bécsben a ministerelnök ur Stürgkh úrral és társaival kifőzni, ennek tulajdonithatják, hogy még ezt a keveset sem sikerült elérni. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) T. ház! Még több kérdésre is szeretnék kissé kiterjeszkedni, ezért kérem, hogy talán méltóztatnék az elnök ur rövid szünetet adni. (Helyeslés.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Éljen Batthyány !)
