Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-359

362 359. országos ülés 1912 márczius 7-én, csütörtökön. Én tehát azon nézeten vagyok, hogy magának a háznak kell kimondania azt és egyszerűen annyit kell kimondania, hogy az illető hirlapiró a ház valamennyi karzatáról, tehát ugy a sajtó, mint a többi karzatról is kiutasittatik, általában pedig nemcsak a karzatról, hanem a háznak egész területéről, beleértve a folyosót is. A mi azt a kérdést illeti, hogy vájjon szükséges-e, czélszerü-e bűnvádi eljárást inditani és annak meginditása végett a szükséges lépéseket megtenni, e tekintetben az a nézetem, hogy mi a dolgot mint bíróság nem vizsgálhatjuk. Elegendő, a mint azt az előadó ur is előadta, olyan jelenségek fenforgása, a melyekből megállapítható, hogy tényleg történt büntetendő cselekmény. Ha ezek a jelenségek megvannak, akkor egyszerűen intézkedjünk aziránt, hogy erről a királyi ügyészség tudomást vegyen és a vádat kellőképen képviselje. E tekintetben az én felfogásom és egyes felszólaló képviselőtársaim felfogása közt némi eltérés van, a mennyiben én a házszabályok 257. §-ának 1. pontjából, még pedig annak utolsó mondatából azt olvasom ki, hogy az ilyen bűnvádi eljárásnak folyamatba tételére maga az elnök is jogosítva van, a mennyiben ez a szakasz azt mondja, hogy (olvassa) : »Az elnök őrködik a nyilvánosság felett; a hallgatóságot, ha kell, rendre inti és szükség esetében a karzatokról kiutasítja, sőt a rendzavarókat meg is f enyitteti.<< Azonban az elnök ur tudomásom szerint mindezideig ilyen intézkedést nem tett. Most a ház előtt áll az ügy és a ház jogkörébe és feladata körébe van utalva az, hogy ezen kérdésre nézve határozat alakjában határozzon. Ha ily körülmények közt a ház a maga szempontjából szükségesnek tartja azt, hogy necsak az elnök intézkedjék ebben a kérdésben, hanem utasítást adjon a magyar királyi igazságügy ministernek is a tekintetben, hogy a királyi ügyészség tényleg képviselje a vádat, és hogy erre maga az igazságügyminister is gondot fordítson : nekem egyáltalában semmi kifogásom nincs és nem is lehet a tekintetben, hogy e részben is a Bakonyi Samu t. képviselőtársam által benyújtott határozati javaslat értelmében a magyar királyi igazságügyministert utasítsuk és vele érintkezésbe lépjünk oly czélból, hogy hatékonyan gondoskodjék arról, hogy a királyi ügyész a vádat kellőképen képviselje. Ezeknek figyelembevételével kérem a határozat meghozatalát. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senkisem láván, a vitát bezárom. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! Az ülést újból megnyitom. Határozathozatal előtt az előadó urat illeti a szó. Darvai Fülöp előadó : T. képviselőház ! A ma lefolytatott vitának magam is rendkivüli jelentőséget tulaj donitok a tekintetben, hogy a ház tekintélye minden irányban és minden vonatkozások között megóvassék. (Élénk helyeslés a szélsőhaloldalon.) Súlyt helyezek tehát arra is, hogy a ház tekintélyének megóvása körüli cselekmények tekintetében a ház megóvására leghivatottabb testület ; maga a képviselőház is lehetőleg egyhangú határozatot hozzon. (Helyeslés.) Szerény nézetem szerint a mentelmi bizottságnak az az inditványa, hogy a képviselőház elnöke tegye át az iratokat a főügyészséghez, természetes folyománya a Bakonyi Samu t. barátom emiitette preczedens után keletkezett bűnvádi eljárási rendelkezéseknek, melyek az ügyészségnek hatáskörét a hivatalból megindítandó bűnvádi per tekintetében a leghatározottabban preczizirozzák. (Ugy van! balfelől.) Nem is arról van szó, hogy esetleg a ház elnöke a pótmagánvádlói tisztet magának tartsa fenn, tisztán arról van szó, hogy a különben is létező tudomás a hivatalból megindítandó eljárás tekintetében a leghatározottabban megerősíttessék az által a tény által, hogy a ház elnöke tudomására hozza az illetékes faktoroknak azokat a tényeket, a melyek a bűnvádi eljárás megindítására alkalmasak. Minthogy azonban a háznak gyakorlatában preczedensképen épen a ház tekintélyének megóvása szempontjából szerepel az, hogy a ház utasította az igazságügyministert, hogy egy bizonyos bűnper meginditása iránt tegye meg a lépéseket, én a ház tekintélyének megóvása czéljából keletkezett preczedenst a t. ház megnyugtatására a magam részéről elfogadhatónak, sőt irányadónak is tekinteni hajlandó vagyok. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Én tehát egész röviden a mentelmi bizottság javaslatát akként módosítanám, hogy (olvassa) : »A mentelmi bizottság dr. Pályi Ede hirlapirónak ama cselekedetét, hogy a képviselőháznak 1912. évi márczius hó 2-án tartott ülése folyamán a ház tanácskozási termébe berontott, és ott magaviseletével a ház tekintélyét és tanácskozási rendjét megsértette, a bizottságnak rendelkezésére állott adatok, nevezetesen a vonatkozó ülési napló és főképen a háznak folyó évi márczius hó 6-iki ülésén történt felszólalásokban foglalt ténybeli előadások alapján vizsgálat tárgyává tette és ugy találta, hogy a büntetendő cselekmény jelenségei látszanak fenforogni. Minthogy a cselekmény minősítésének alkalmas kiderítése és megállapítása nem tartozik a bizottság hatáskörébe, a mentelmi bizottság azt javasolja a t. háznak, utasítsa a vonatkozó iratok áttétele mellett a magyar királyi igazságügyministert, hogy a szükséges büntetőeljárás gyors megindítását és keresztülvitelét eszközölje és ennek különböző stádiumairól a háznak jelentést tegyen. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezzel kapcsolatos a másik kérdés is, t. i. a kitiltásnak kérdése. Minthogy a t. ház súlyt helyez arra, bogy a kitiltás szintén a ház akaratának