Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-357
357. országos ülés 19l2 ben az eredeti jegyzőkönyvi szöveget, szemben a beadott 15 vagy 25 módosítással, miképen felelhet meg akkor az egyes képviselő a 225. §. első mondatában foglalt rendelkezésnek, a mely szerint a kérdést ugy kell mindig feltenni, hogy arra mindenki igennel vagy nemmel felelhessen ? Nézetem szerint a kérdés csak abban az esetben volna igy feltehető, ha az elnök ur meggyőződhetett volna arról, hogy tényleg a ház egyik része valamennyi indítványt el akarja fogadni, a másik része pedig egyet sem. De hogyan juthatna az elnök ur abba a helyzetbe, hogy erről meggyőződhessen ? Ez képtelenség, mert utóvégre nem rendezhet ankétet a 453 képviselő között. Minthogy ezt nem teheti, igen természetes és logikus, hogy abból a feltevésből kell kiindulnia, hogy minden egyes módositvány felett különböző többségek és kisebbségek alakulhatnak, különböző állásfoglalások és vélemények támadhatnak ; ebben az esetben pedig nem lehet a logika szabályai szerint az eredeti szöveget az összes módositványokkal szembeállítani. Attól a kivételes esettől eltekintve, a melyet már előbb felemiitettem, még egy kivétel volna lehetséges, a mely azonban csak fikczió, az az eset t. i., hogy az elnök tudná, hogy két párt van . . . Bakonyi Samu : Azt nem tudhatja, nem szabad tudnia ! Gr. Batthyány Tivadar: Csak elméleti szempontból vetettem fel ezt az esetet, a magam állításának illusztrálására hoztam szóba ezt a képtelen feltevést. Minthogy a tény az, hogy minden egyes javaslatra nézve itt különböző nézetek merülhetnek fel, különböző álláspontok alakulhatnak, különböző többségi és kisebbségi felfogások fejlődhetnek ki : ha a házszabályok 225. §-a rendelkezésének meg akarunk felelni, az elnök ur álláspontjából kiindulva ez csak akkor lehetséges, hogyha a jegyzőkönyvnél a kérdés en bloc való feltétele a törvényjavaslatok analógiájára, az általánosságban való szavazás jellegével birna. Ha az elnök ur ugy tenné fel a kérdést, hogy általánosságban elfogadja-e a ház a jegyzőkönyvet és azután pontonkint szavaztatna, akkor lehetne az egész felett e n blok szavazni, mindig fentartva azt, hogy a részletekben azután a ház, a módositvány okát külön szembehelyezve az eredetivel, fog dönteni. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezt azonban., azt hiszem, az elnök ur nem intenczionálja, legalább eddigi fejtegetései ezzel szemben állanak. így tehát, minthogy nem történik meg az általános szavazás és azután a részletenkénti szavazás, nem marad más hátra, mint a szombati áüáspontot elfogadni, és külön feltenni a módositványokra a kérdést. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) De itt még a kérdés kifejtésénél a legfontosabb és a legaktuálisabb részre rá sem tértem, mert én eddig azon esetlegességeket fejtegettem, ha a házban nincs észrevétel a jegyzőkönyv ellen, továbbá, ha a jegyzőkönyv egyes pontjait a képmärczius 5-én, kedden. 317 viselők módositó indítványokkal változtatni óhajtják. Marad még egy harmadik alternatíva : az t. i., midőn a háznak a jegyzőkönyvvel szemben észrevétele nincsen, a jegyzőkönyv szövegét elfogadja, ellenbon ujabb momentumokat mint kiegészitő indítványokat terjesztenek elő. Itt azután logikus gondolkodás mellett abszolúte nem találom meg a lehetőségét annak, hogy pótlásokat, pótló inclitványokat szembehelyezzünk az eredeti szöveggel. Az analógia meglehetősen ugyanaz, mint mikor egy törvényjavaslatnál beadunk módosítva nyokat, és azután beadunk még külön önálló indítványokat, a jelen esetben a jegyzőkönyv kiegészítésére. Itt megint a lelkiismereti kérdést kell fölvetni, a mint tette Vertán Etele előttem szóló t. barátom, hogy van-e nekem kifogásom a felolvasott jegyzőkönyv szövegével szemben, igen vagy nem ? A szöveggel szemben nekem kifogásom nincs, de ahhoz hozzá akarok tenni valamit, én tehát egyetértek mindazon képviselőtársaimmal, a kik a jegyzőkönyvet elfogadják, de valószinüleg különbségek lesznek a fölfogásokban a pótlásokat illetőleg. Tehát egészen termesztés, hogy külön kell szavazni az eredeti és külön a pótlások felett, mert különben nem tudunk ugy szavazni, a hogy akarunk. Szavazzak én egy jegyzőkönyv ellen, a melynek minden részét utolsó virgulájáig magamévá teszem 1 Ellene szavazzak csak azért, hogy még azután külön pótlást vegyek be ? Ezt én helyeselni nem tudom. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az elnök ur hivatkozik a vármegyei és egyéb testületek tárgyalásaira, a melyeknél szerinte ugyanez az eljárás követtetik. A megyei életben nam vettem olyan élénk részt és nem tudnék arra preczedenst találni az én vármegyém közgyűlési határozataira nézve, hogy ezeket hogyan hozták meg, és az egyes vármegyékben minő az eljárás. Ha valakinek van ideje és módja hozzá, hogy végignézze Magyarország törvényhatóságainak protokkollumait, akkor ezt a kérdést tanulmány tárgyává lehetne tenni és tisztázni lehetne. De a sors rendelkezése folytán meglehetős sok társadalmi szervezetnek vagyok szerencsés elnöke lehetni. (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) Igen sok egyesületben, sok viharos gyűlésen elnököltem, de igazán nem emlékszem olyan eljárásra, hogy valamikor meghiúsítottam volna ilyen esetekben a vélemények szabad megnyilvánitásának lehetőségét. Ha tettem volna, magam is helyteleníteném ; de nem hiszem, hogy megtettem volna. (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Batthyány Tivadar: Ilyen körülmények között tagadhatatlan, hogy a köztünk felmerült kontroverziában, nevezetesen a házszabályok 225. §-ának rendelkezései tekintetében csakis egy álláspont a helyes, az tudniillik, a melyet az igen t. elnök ur a szombati ülésen elfoglalt. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Minthogy az igen t. elnök ur álláspontjának indokolására és lehető igazolására ma a 269. §-ra hivatkozott, már csak az illem is megkívánja,
