Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-357

357. országos ülés 1912 A 225. § azt mondja, hogy a kérdést mindig ugy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel vagy nemmel felelhessen. M Semmiféle házszabálymagyarázattal elvitatni nem lehet, hogy mikor oly kérdések tétetnek fel és állittatnak egymással szembe, melyeknél az illető képviselő meggyőződése megoszlik, akkor ez a képviselő meg van fosztva attól a jogától, hogy a feltett kérdésre igen-nel vagy nem-mel felelhessen. Az elnök ur el nem vitathatja, hogy ugy a mai, mint a tegnapi esetben is, mikor a kérdés kumulative tétetett fel, az a képviselő, kinek a jegyzőkönyv ellen kifogása nem volt, miként egyikünknek sem volt, de a beadott módositványok közül csak az egyiket akarta elfogadni, a másikat pedig nem, azon módszer szerint, melylyel az elnök ur feltette a kérdést, nem válaszolhatott igen-nel vagy nemmel, mert egyszerre kellett volna igen-nel és nemmel szavaznia ; holott a 225. §. épen azért tartalmazza azt, hogy ha a szavazásra feltett kérdés, ezikk vagy inditvány több részből áll, részeire is osztható, hogy az első mondatában foglalt azon rendelkezésnek, mely szerint mindig igen-nel vagy nem-mel felelhessenek a feltett kérdésre, eleget lehessen tenni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon). Azt hiszem tehát, hogy ha a mai vitának tényleg az a czélja, a mint az elnök ur imént igen helyesen mondta, hogy meggyőzzük egymást és tisztázzuk a kérdést, akkor maga is rá fog jönni arra, hogy ez az egészen uj, szokatlan s az eddigi negyvenéves gyakorlattal ellenkező teória (Igaz I ügy van ! a szélsőbaloldalon.) nem alapszik a házszabályokon, hanem egyesegyedül az a czélja, hogy az ellenzék által felvetett kérdéseken sommásan lehessen keresztülmenni és ez által az ellenzék czélja megnehezittessék. Már pedig erre a czélra és e czél eléréséhez szükséges eszközök igénybevételére a házszabályok egyetlenegy szakasza sem ad sem az elnöknek, sem a többségnek jogot. (Ugy van 1 a szélsőbaloldahn.) Ennélfogva arra kérem a t. elnök urat, hogy miután, azt hiszem, beláthatta ennek az uj teóriának helytelenségét, méltóztassék megmaradni az eddigi gyakorlat mellett. A magam részéről támogatom Ábrahám Dezső t. képviselőtársam beadott inditványát, a mely szerint a kérdés az eddigi gyakorlatnak megfelelően a házszabályok tiszta j és világos értelmezése szerint minden egyes esetben külön-külön teendő fel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Beszkid Antal jegyző : Kovács Gyula ! Kovács Gyula: T. képviselőház! A kérdés feltevéséhez kérek szót. . . (Felkiáltások a jobboldalon : Már volt szerencsénk!) Bakonyi Samu: Ma még nem! Kovács Gyula: ... és pedig a házszabályok 225. §-a alapján. Én egy direkt kérdést leszek bátor az elnök úrhoz intézni és nagyon kérem, legyen szives erre a kérdésemre a feleletet megadni. A házszablayok 225. §-a szerint a kérdést mindig xigy kell feltenni, hogy arra mindenki. márczius 5-én, kedden. 315 igennel vagy nemmel szavazhasson. Azt kérdezem én a t. elnök úrtól, hogy ha a kérdést a jegyzőkönyv hitelesítésére akarja először feltenni s azt mondja, hogy ezáltal az elleninditványok elesnek, hogyan szavazhatok én igennel Kun Béla t. képviselőtársam indítványára. Mert én Kun Béla képviselőtársam indítványára igennel szavazok. Ha az elnök ur azt mondja, hogy a mennyiben pedig a jegyzőkönyv változatlan formájában fogadtatnék el, ezáltal Kun Béla képviselő ur elleninditványa elesik, ez esetben én meg vagyok fosztva attól a jogomtól, hogy Kun Béla képviselőtársam indítványára igennel szavazhassak, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Nagyon hálás leszek az elnök urnak, ha engem ebben az irányban megnyugtatni kegyes lesz. A midőn én indítványomat megtettem, az a szándék vezetett, hogy ez a kérdés, a melyet tisztázva egyáltalán nem látok s a melyről az ellenzék ezen részének az a meggyőződése, hogy neki van igaza, mennél alaposabban, mennél szélesebb mederben tárgyaltassék és tisztázódjék. Én a házszabályok 225. §-át látom megsértve akkor, ha az elnök ur nem adja meg nekem a módot arra, hogy bármely kérdésben igennel vagy nemmel szavazhassak. Ismételten arra kérem a t. elnök urat, szíveskedjék minden egyes esetben ugy feltenni a kérdést, hogy arra igen-nel vagy nem-mel szavazhassak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Beszkid Antal jegyző: Vertán Etele! Vertán Etele : T. ház ! Én is a kérdés feltevéséhez kérek szót, de miután az előbb a többség soraiból egy képviselőtársam kijelentette, hogy nem hagyják magukat meggyőzetni, nem is hozzájuk, hanem egyenesen az elnök úrhoz intézek kérdést és kérést. En is abban a helyzetben vagyok, mint az előttem szólt Kovács Gyula t. kéj)viselőtársam, de az enyém még komplikáltabb, a mennyiben én Kun Béla képviselőtársamnak pótlását elfogadom, az övét ellenben nem. Ha feltétetik a kérdés, a jegyzőkönyvet el akarván fogadni, tehát arra igennel szavazok ; Kun Béla képviselőtársam pótlását is el akarom fogadni, tehát ott is igennel szavazok, Kovács- Gyula t. képviselőtársam pótlását nem akarom elfogadni, itt nem-mel szavazok. Legyen szives tehát engem a t. elnök ur megnyugtatni és meggyőzni, hogyan adjam le szavazatomat, hogy a magam lelkiismeretét megnyugtathassam. Én egész életemben mindig lelkiismeretem szerint cselekedtem. (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) En nem nyugtatom meg a lelkiismeretemet, ha kimegyek és nem szavazok, mert képviselői kötelességem szavazni. Igen kérem az elnök urat, nyugtasson meg engem és tanítson ki az ő nagy eszével és nagy praxisával, (Derültség a szélsőbaloldalon.) hogyan adjam le szavazatomat és akkor magam részéről teljesen meg leszek nyugtatva, mert igazán nem vagyok képes magamat elhatározni arra, hogy mit tegyek, ha a

: kérdés igy tétetik fel. Ugy tudom, 4Q*