Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-357

357. országos ülés 1912 A 225. § azt mondja, hogy a kérdést mindig ugy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel vagy nemmel felelhessen. M Semmiféle házszabálymagyarázattal elvitatni nem lehet, hogy mikor oly kérdések tétetnek fel és állittatnak egymással szembe, melyeknél az illető képviselő meggyőződése megoszlik, akkor ez a képviselő meg van fosztva attól a jogától, hogy a feltett kérdésre igen-nel vagy nem-mel felelhessen. Az elnök ur el nem vitathatja, hogy ugy a mai, mint a tegnapi esetben is, mikor a kérdés kumula­tive tétetett fel, az a képviselő, kinek a jegyzőkönyv ellen kifogása nem volt, miként egyikünknek sem volt, de a beadott módositványok közül csak az egyiket akarta elfogadni, a másikat pedig nem, azon módszer szerint, melylyel az elnök ur feltette a kérdést, nem válaszolhatott igen-nel vagy nem­mel, mert egyszerre kellett volna igen-nel és nem­mel szavaznia ; holott a 225. §. épen azért tartal­mazza azt, hogy ha a szavazásra feltett kérdés, ezikk vagy inditvány több részből áll, részeire is osztható, hogy az első mondatában foglalt azon rendelkezésnek, mely szerint mindig igen-nel vagy nem-mel felelhessenek a feltett kérdésre, eleget lehessen tenni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon). Azt hiszem tehát, hogy ha a mai vitának tényleg az a czélja, a mint az elnök ur imént igen helyesen mondta, hogy meggyőzzük egymást és tisztázzuk a kérdést, akkor maga is rá fog jönni arra, hogy ez az egészen uj, szokatlan s az eddigi negyvenéves gyakorlattal ellenkező teória (Igaz I ügy van ! a szélsőbaloldalon.) nem alapszik a ház­szabályokon, hanem egyesegyedül az a czélja, hogy az ellenzék által felvetett kérdéseken sommá­san lehessen keresztülmenni és ez által az ellenzék czélja megnehezittessék. Már pedig erre a czélra és e czél eléréséhez szükséges eszközök igénybe­vételére a házszabályok egyetlenegy szakasza sem ad sem az elnöknek, sem a többségnek jogot. (Ugy van 1 a szélsőbaloldahn.) Ennélfogva arra kérem a t. elnök urat, hogy miután, azt hiszem, beláthatta ennek az uj teóriá­nak helytelenségét, méltóztassék megmaradni az eddigi gyakorlat mellett. A magam részéről támo­gatom Ábrahám Dezső t. képviselőtársam beadott inditványát, a mely szerint a kérdés az eddigi gyakorlatnak megfelelően a házszabályok tiszta j és világos értelmezése szerint minden egyes eset­ben külön-külön teendő fel. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Beszkid Antal jegyző : Kovács Gyula ! Kovács Gyula: T. képviselőház! A kérdés feltevéséhez kérek szót. . . (Felkiáltások a jobb­oldalon : Már volt szerencsénk!) Bakonyi Samu: Ma még nem! Kovács Gyula: ... és pedig a házszabályok 225. §-a alapján. Én egy direkt kérdést leszek bátor az elnök úrhoz intézni és nagyon kérem, legyen szives erre a kérdésemre a feleletet megadni. A házszablayok 225. §-a szerint a kérdést mindig xigy kell feltenni, hogy arra mindenki. márczius 5-én, kedden. 315 igennel vagy nemmel szavazhasson. Azt kérdezem én a t. elnök úrtól, hogy ha a kérdést a jegyzőkönyv hitelesítésére akarja először feltenni s azt mondja, hogy ezáltal az elleninditványok elesnek, hogyan szavazhatok én igennel Kun Béla t. képviselőtár­sam indítványára. Mert én Kun Béla képviselő­társam indítványára igennel szavazok. Ha az elnök ur azt mondja, hogy a mennyiben pedig a jegyzőkönyv változatlan formájában fogadtatnék el, ezáltal Kun Béla képviselő ur elleninditványa elesik, ez esetben én meg vagyok fosztva attól a jogomtól, hogy Kun Béla képviselőtársam indít­ványára igennel szavazhassak, (ügy van ! a szélső­baloldalon.) Nagyon hálás leszek az elnök urnak, ha engem ebben az irányban megnyugtatni kegyes lesz. A midőn én indítványomat megtettem, az a szándék vezetett, hogy ez a kérdés, a melyet tisz­tázva egyáltalán nem látok s a melyről az ellenzék ezen részének az a meggyőződése, hogy neki van igaza, mennél alaposabban, mennél szélesebb mederben tárgyaltassék és tisztázódjék. Én a ház­szabályok 225. §-át látom megsértve akkor, ha az elnök ur nem adja meg nekem a módot arra, hogy bármely kérdésben igennel vagy nemmel szavazhassak. Ismételten arra kérem a t. elnök urat, szíves­kedjék minden egyes esetben ugy feltenni a kér­dést, hogy arra igen-nel vagy nem-mel szavaz­hassak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Beszkid Antal jegyző: Vertán Etele! Vertán Etele : T. ház ! Én is a kérdés feltevé­séhez kérek szót, de miután az előbb a többség soraiból egy képviselőtársam kijelentette, hogy nem hagyják magukat meggyőzetni, nem is hoz­zájuk, hanem egyenesen az elnök úrhoz intézek kérdést és kérést. En is abban a helyzetben vagyok, mint az előttem szólt Kovács Gyula t. kéj)viselőtársam, de az enyém még komplikáltabb, a mennyiben én Kun Béla képviselőtársamnak pótlását elfoga­dom, az övét ellenben nem. Ha feltétetik a kérdés, a jegyzőkönyvet el akarván fogadni, tehát arra igennel szavazok ; Kun Béla képviselőtársam pót­lását is el akarom fogadni, tehát ott is igennel sza­vazok, Kovács- Gyula t. képviselőtársam pótlását nem akarom elfogadni, itt nem-mel szavazok. Le­gyen szives tehát engem a t. elnök ur megnyug­tatni és meggyőzni, hogyan adjam le szavazato­mat, hogy a magam lelkiismeretét megnyugtat­hassam. Én egész életemben mindig lelkiismeretem szerint cselekedtem. (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) En nem nyugtatom meg a lelkiismeretemet, ha ki­megyek és nem szavazok, mert képviselői köteles­ségem szavazni. Igen kérem az elnök urat, nyugtasson meg engem és tanítson ki az ő nagy eszével és nagy praxisával, (Derültség a szélsőbaloldalon.) hogyan adjam le szavazatomat és akkor magam részéről teljesen meg leszek nyugtatva, mert igazán nem vagyok képes magamat elhatározni arra, hogy mit tegyek, ha a : kérdés igy tétetik fel. Ugy tudom, 4Q*

Next

/
Oldalképek
Tartalom