Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-357

310 357. országos ülés 1912 márczius 5-én, kedden. tozatlan alakjában nem hitelesíthető, akkor a beterjesztett módosítások egyenként szavazás alá kerülnek és a jegyzőkönyv ehhez képest módosul. Ezt tartom én házszabály szerű eljárásnak. Azt hiszem, sikerült meggyőznöm a t. házat arról, hogy én ebben a kérdésben szigorúan a házszabályokhoz tartom magamat (ügy van! ügy van ! jobbról.) és iparkodom azt, a mit végrehajtani akarok és helyesnek, házszabályszerünek tartok, minden képességemmel házszabályszerüen kifejteni, igazolni és bebizonyítani. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Zajos felkiáltások jobbról ; Szavazzunk !) Bakony Samu (izólásra jelentkezik. Nagy zaj a jobboldalon Felkiáltások : Ne beszéljen ! Öljön le !). Elnök : A kérdés feltételéhez a hozzászólásnak van helye és a ház erről azután dönt. Minthogy a képviselő urnak joga van a kérdés feltételéhez hozzászólani, kérem, méltóztassék a házszabályok sértetlensége szempontjából ehhez alkalmazkodni. (Helyeslés.) Bakonyi Samu : T. képviselőház ! Én is tőlem telhetőleg szeretnék ahhoz hozzájárulni, hogy legalább az ilyen közbeneső kérdések minden szenvedelmesség nélkül legyenek elintézhetők. (Zaj a a jobboldalon. Elnök csenget.) Épen azért, t. képviselőház, a legfeszültebb érdeklődéssel hallgattam az igen t. elnök ur mélyreható fejtegetéseit ebben a kérdésben, és csak sajnálhatom, hogy engem nem tudott meggyőzni álláspontj ának helyességéről. Mindjárt egyet kívánok kiemelni a mélyen t. elnök ur fejtegetéseiből, azt, a mivel megkezdte, mikor elismerte, hogy a beadott pótlásoknak, illetve indítványoknak külön szavazásra való feltétele egyaránt nem ellenkeznék a házszabályszerű eljárással. Ha ebben egyetértünk és ha mindnyájan szeretnők, hogy legalább ilyen kérdésekben kerüljük a szükségtelen szenvedélyes vitákat, akkor valóban az én jóhiszeműségemmel nem tudom belátni azt, miért kell tehát ebben az ügyben hosszadalmas elméleti vitákat és szenvedelmes jeleneteket felidézni. Ha egyszer áll az, a mint hogy áll, a mit a> t. elnök ur megállapított : hogy a szombaton általa követett eljárás a házszabályokkal nem ellenkezik, tehát a házszabályokkal megegyezik, és viszont kétség támad a háznak egyik oldala részéről, hogy a tegnap ellentétesen követett eljárás a házszabályokkal megegyezik-e, akkor miért ne alkalmazzuk azt az eljárást, a miben mindnyájan egyetértünk, és miért kövessük azt, a mi szenvedélyes kontroverziákat provokál ? Jakabffy Elemér: Mert mi nem akarunk obstruálni! (Zaj. Elnök csenget.) Bakonyi Samu : Az elnök ur igazán bámulatot keltő önfeláldozással fárad abban, hogy minden fölmerült kérdésre vonatkozólag preczedenseket kutasson ki. Pedig én azt hiszem, neki az ő mély belátásával nem volna szüksége arra, hogy alárendeltebb kérdésekben is ilyen dolgokkal vesztegesse az idejét. Hiszen ő tud preczedenst csinálni, még pedig a házszabályokkal nem ellenkező preczedenst, olyan kérdésekben, a melyekben szerinte a házszabályok világos rendelkezéseket nem tartalmaznak. Az ő felfosr hogy a most kérdés alatt levő ügyben ilyen világos rendelkezéseket a házszabályok nem tartalmaznak és akkor ő a maga judicziumával megtalálta a helyes utat szombaton és maga alkotott preczedenst. (ügy van ! Vgy van! a szélsőbaloldalon.) Már most, ha az elnök ur a preczedensek lázas kutatásában odáig megy, hogy a maga által alkotott preczedenst megdöntő preczedenst keres, és ezt fölhasználja arra, hogy az önmaga által in recente alkotót preczedenst vele megdöntse, ez nem lehet alkalmas arra, hogy minket meggyőzzön eljárásának következetességéről és házszabályszerüségéről. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Hogy mennyire igazam van, azt fejtegetésének tárgyi részére vonatkozólag is sikerülni fog bebizonyítani a következő megjegyzéssel. Az elnök ur ma, ellentétben a szombaton alkalmazott eljárással, abban a nézetben van, hogy a 225. §. rendelkezéseinek eleget tesz akkor is, a mikor mellőzi a pótlásoknak külön-külön szavazással való eldöntetését. Szerintem ez ellenkezik a 225. §. rendelkezéseivel, a mint ezt már tegnap is megkísértettem kifejteni, mert kétségtelen, hogy kényszerhelyzetbe hozza azokat, a kik ilyen kiegészítő indítványokat tettek, de különben a jegyzőkönyv előterjesztett szövege ellen magában véve kifogást nem tennének. Mi történik az elnök ur felfogása szerint, ha például felteszszük, hogy a ház többsége nem fogadja el a jegyzőkönyv előterjesztett szövegét, vagyis ha az erre nézve feltett kérdésre a ház többsége nem-mel válaszol ? Akkor előáll az a sajátságos helyzet, hogy az előterjesztett szöveg nem fogadtatik el, tehát nincsen jegyzőkönyv, s akkor egyszerűen lehetetlenné válik a pótlások feletti döntés, mert a hol nincs mit pótolni, ott nem is lehet semmit pótolni. Az én tiszta logikám ez. Ha arra a kérdésre, hogy a ház az előterjesztett szöveget elfogadja-e, a felelet az, hogy nem fogadja el, akkor nincs elfogadott szöveg, akkor nem lehet mit pótolni. (Mozgás jobbról.) Épen azért, mert a kérdés lényegére nézve megegyezünk az elnök úrral abban, hogy az ő szombati felfogása szerinti eljárása nem volt házszabályellenes, egybehangzó akaratmik szerint küszöböljük ki ezt a kérdést egyszer mindenkorra és akkor az izgalmaknak legalább ez az eleme elmarad. Épen ezért csatlakozom Ábrahám Dezső t. képviselőtársamnak a kérdés feltevése tekintetében tett indítványához. (Helyeslés a szélsöbaloldalon). Beszkid Antal jegyző: Polónyi Dezső ! (Mozgás jobbról.) i Hámos Antal (közbeszól). Elnök (csenget) : Kérem Hámos képviselő urat! Polónyi Dezső: Köszönettel veszem az elnök urnak mai ismételt kísérletét, hogy bennünket álláspontjának helyességéről meggyőzzön. Ugyancsak a kérdés feltevéséhez szólok én is, a mikor a tegnapi napon tett felhívásnak kívánok meg- •