Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-357

357. ORSZÁGOS ÜLÉS 1912 márczius 5-én, kedden, Navay Lajos elnöklete alatt Tárgyai: A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. Hock János személyes kérdésben szólal fel. Eitner Zsigmond mentelmi ügyet jelent be. A kormány részéről jelen vannak: gr. Serényi Béla, gr. Zichy János, Székely Ferencz. (Ae ülés kezdődik d. e. 10 óra 35 perczkor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Nyegre László jegyző ur; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szinyei-Merse Félix, az azok ellen felszólalókat Beszkid Antal jegyző ur. Felkérem Nyegre László jegyző urat, szíveskedjék a legutóbbi ülés jegyzőkönyvét felolvasni. Nyegre László jegyző (olvassa az 1912. márczius hó i-én tartott ülés jegyzőkönyvét.) Elnök : Kérdem a t. házat, van-e valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyv ellen ? KÚI1 Béla: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A jegyzőkönyv hitelesítéséhez azért szólalok fel . . . (Mozgás jobb felől. Halljuk ! Halljuk !) Elnök : Csendet kérek ! Kun Béla : . . . és azért fogok egy pótlást benyujtani, mert a jegyzőkönyv felolvasott szövegében nyoma sincs annak, hogy a tegnajü ülésen . . . (Felkiáltások jobbjelől: A. revolvernek ! Zaj a jobbos a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk !) Elnök : Tessék kérem csendben maradni ! Kun Béla : . . . a t. elnök ur szólásszabadságomat és több képviselőtársam szólásszabadságát nem védelmezte meg, sőt —• megengedem, hogy nem szándékosan, de mégis —• a szólásjogától bennünket megfosztott. Polónyi Dezső: Ugy van! Kun Béla: A dolog ugyanis ugy történt, hogy a jegyzőkönyv hitelesítésére vonatkozólag megindult vitában, a melyet a kérdés feltevése körül folyt, még én és több képviselőtársam is feliratkoztunk. Közülünk két óra után, a mikor már a tanácskozásra a házszabályokban megállapított idő eltelt, a t. elnök ur Eitner Zsigmond t. képviselőtársamat még felhívta szólásra, a ki kijelentette, hogy beszédét a holnapi napon akarja elmondani, engem azonban, a ki szintén fel voltam iratkozva, az elnök ur szólásra fel nem hívott, pedig megtörténhetett volna az, hogy én a szólás jogával már tegnap is élni akartam volna, és éltem volna is. A helyzet most ugy áll, hogy mivel én a szólás jogáról le nem mondtam, tehát a szóláshoz való jogom voltaképen a házszabályok értelmében megvan. (Mozgás jobbjelől. Elnök csenget.) Minthogy azonban tegnap a jegyzőkönyv hitelesítése is megtörtént a nélkül, hogy a vita bezáratott volna, szólási jogommal, a mely a házszabályokban gyökerezik, ma már nem élhetek. A t. elnök ur akkor, midőn a jegyzőkönyv hitelesítésére vonatkozó határozatot kimondotta, fel sem tette a kérdést, hogy kiván-e még valaki szólani, sem pedig azt nem mondotta, a mit hasonló alkalmakkor az elnöknek házszabályszerü kötelessége mondani, »mivel szólásra senki más nincs feliratkozva, a vitát bezárom.« (ügy van! a szélsöbaloläalon.) Ilyen képtelen helyzetbe sodortatott a képviselőház a tegnapi nap folyamán, a mikor a t. többség velünk ellentétben a házszabályokat ugy magyarázta, a mint az meggyőződésünk szerint az igazságnak meg nem felel. Ennek következtében én a következő indítványt terjesztem elő (Halljuk! Halljuk ! Olvassa.) : »Inditványozom, hogy a jegyzőkönyvbe pótlólag vétessék fel az, hogy a hitelesítésre vonatkozó határozat meghozatalakor és annak kimondásakor még szónokok voltak feliratkozva a kérdés feltevéséhez, a kik a házszabályok világos rendelkezése ellenére szóhoz nem jutottak, minthogy szólásra az elnök által fel nem hivattak és igy a vita bezáraratott a nélkül, hogy a szólásra feliratkozottak beszélhettek volna.« Elnök : Beöthy Pál képviselő ur kivan szólni. Beöthy Pál: T. ház ! A jegyzőkönyv hitelesítéséhez kérek szót és méltóztassék megengedni ennek kapcsán, hogy mivel a jegyzőkönyv a tényeknek és a kellékeknek megfelel, egészen röviden csupán azon inczidensre reflektáljak, a melyet