Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-354

248 35í. országos ülés 1912 vetnek el a házszabályok ellen. Akkor is sérelem volt és most még súlyosabb ez a sérelem a t. uraknak mulasztásai után. Felmerül itt még az a kérdés is, hogy a házszabályhoz íogunk-e hozzászólni, vagy a tárgyhoz ? Én most személyes kérdésben és a házszabályokhoz jelentkeztem szólásra, de jelentkeztem a jegyző urnái ezen kérdéshez is, a konkrét tárgyhoz, és azt hiszem, hogy abban ugy-e bár nézeteltérés köztünk nincs, hogy quod uni justum alteri aequum. Ha Kenedi Gézának szabad a tárgyhoz hozzászólni és indítványt tenni, szabad a ház minden tagjának is. De rátérek most egy igen fontos házszabálykérdésre, mely arra a felfogásra vonatkozik, hogy tulaj donképen mi napirend és mi nem napirend, mi napirendelőtti és mi napirendi tárgy ? Disztingváljunk itt, t. képviselőház. A napirend nézetem szerint tulaj donkép három részből áll. Az első, peremptoricze előirt napirendi tárgy a jegyzőkönyv hitelesítése. Ez egy egészen külön eljárás, melyre nézve a házszabályok megadják nekünk az utat, hogyan és mikéjD kell eljárni a jegyzőkönyv hitelesítése körül. Van azután a képviselőház tulajdonképeni napirendje, mely két részre oszlik. Az egyik rész, mely szintén napirend, — lehet ezt csűrni-csavarni, de nem lehet azt állítani, hogy ez nem napirend — egy állandó napirendi része a képviselőház tanácskozási rendjének. Az elnök ur tagadólag int. Hát mit csinálunk, mikor az elnöki előterjesztéseket tárgyaljuk ? Tárgyaljuk a ház tanácskozási rendje szerint az állandó napirendnek pontjait. Ezt lehet csűrni-csavarni, de a tényen változtatni, a tényt elhomályosítani nem lehet. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Minthogy ez egy állandó napirendi rész, ennek elintézése után következik azután egy változó napirend, s e felett a változó napirend felett határoz a ház napról-napra a jövő ülés tekintetében. Az első része felett nem határozhat, mert a házszabályok már elrendelték. Abban tehát egyetértek, hogy az ezeknek elintézése utáni időre a ház megállapíthatja a következő ülés napirendjét, a mint azt a t. többség jónak látta. Az első részre nézve azonban határozottan áll az, hogy ez ép olyan napirend, mint bármely más, a mely felett a házszabályok rendelkezésein belül tanácskozások folytathatók, határozatok hozhatók, (ügy van I a szélsőbaloldalon.) A mint pedig határozatokat lehet hozni, egészen természetes, hogy rendes vita folytatható pro et contra szónokokkal, indítványokkal, elleninditványokkal, névszerinti vagy felállással való szavazásokkal, itt csak egy korlátoz minket: a házszabály, a mely megmondja, hogy hol nem lehetné vszerinti szavazást kérni. Egyéb kérdésben a névszerinti szavazásnak az ehiöki előterjesztéseknél is helye van, a miben, azt hiszem, közöttünk véleménykülönbség nincsen. Ha így áll a dolog, egészen bizonyos, hogy nem engedhetjük meg azt, hogy az állandó napirend kérdései összekevertessenek a váltakozó napirend kérdéseivel. Előbb el kell intézni az állandó napimárczius 1-én, pénteken. rendi kérdéseket, s ha ez egy nap alatt nem lehetséges, akkor másnap intézzük el, vagy a tizedik napon, és csak azután térünk át a napirendnek váltakozó részére. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, az elnök urnak is csak ez lehet a véleménye, mert a logika és a házszabályok mindenben e mellett szólnak. Kénytelen vagyok ugyancsak a házszabályokra való hivatkozással, mert az elnök ur is a házszabályokra hivatkozott, ujolag reflektálni arra a megjegyzésére, a melyben méltóztatott az elnök úrral alludálni arra, hogy ne csinálj unk nagy házszabályvitákat és akkor határozathozatalra kerülhet a sor. Igaza van a t. elnök urnak, de vegye tudomásul, hogy mi azt látjuk, hogy pár nap óta, a mióta a keményebb harcz megindult, az elnök ur mindennap újításokkal jön elő az eddigi eljárással szemben. (Ugy van! és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Trükkökkel!) Praktikáknak, csalafintaságoknak nevezik ezeket odakint, én idebent egyszerűen uj praxis behozatalára irányuló kísérleteknek nevezem. El akarom hinni az elnök ur jóhiszeműségét, hogy a midőn ő ezeknek a kérdéseknek ujabb és ujabb módszer szerinti kezelését proponálja; akkor igyekszik magát a házszabályokkal, preczedensekkel fedezni, de annyi bizonyos, hogy a t. elnök ur most folyton uj dolgokat hoz elő, és hogy a Kenedi-féle javaslat alakjában a t. többség részéről egy újmódi dolog tétetett, de ... . (Zaj és közbeszólások a jobboldalon.) Rudnay Béla (közbeszól). Eitfier Zsigmond : Az a baj, hogy ezek királyi biztosi házszabályok ! Gr. Batthyány Tivadar: ... az az uj terv, a melylyel közhit szerint a t. elnök ur ujabb kezelési, eljárást akar a házszabályok keretében találni. . . Lovászy Márton : Azokról harmincz hónapig diskurálunk majd ! Gr. Batthyány Tivadar: ... ha ezeket végig akarják az urak játszani. . . B. Podmaniczky Endre: Attól függ, hogy Bécsben mit diktálnak ! Polónyi Géza : Nekünk diktálnak ? Gr. Batthyány Tivadar: ... akkor bizonyos, hogy ezekről még 10 hónapig fogunk beszélni.... Polónyi Géza : Még utóbb mi kapunk Bécsből pénzt a választáskra is ! (Derültség a szélsőbaloldalon.) Gr. Batthyány Tivadar: Még csak egyre vagyok kénytelen válaszolni közbeszólás kapcsán. Bizonyos felzúdulás volt, midőn Kenedi indítványára utaltam. Engedelmet kérek, de az az indítvány a házszabályokkal össze nem egyeztethető, öt beadványról van szó. Minden beadványt külön kell előterjeszteni, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és mindegyik felett külön kell határozni. Az nem lehet, hogy azokat kumuláljuk, mert akkor az elnök ur összefoglalhatná a szabadságkéréseket és a választói jogi peticziókat. Loyászy Márton : A véderő-javaslatot!