Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-352

352, országos ülés 1912 február 28-án, szerdán. 389 a melyek nekünk biztosítják a törvényes ellen­állást bizonyos formák között, erőszakkal akarja letörni, akkor, azt hiszem, még t. szomszédaink is belátják, hogy a mi évtizedes küzdelmünknek, a mely soha személyes okokból nem folyt, a mely tárgyi alapon, nemzeti jogokért indíttatott s a melyben összes hibánk csak az, hogy következe­tesek vagyunk eljárásunkhoz, mondom, azt hi­szem még t. szomszédaink is belátják, hogy a parlamentáris tárgyalásoknak ily erőszakos meg­bénítása tulaj donképen a mi egyetlen alkotmány­biztosítékunkat, a házszabályokat teszi tönkre. Ezért ki kell zökkennünk nekünk is a természetes tárgyalás alapjából. És ma már többé nem lehet szó közöttünk különbségről, hogy enyhébben vagy szigorúbban akarjuk-e a békefeltételeket megítélni. De bizonyos az egyetértés köztünk abban, hogy a házszabályokat megvédjük minden elnöki és minden többségi erőszakoskodással szem­ben. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Felkiál­tások jobhfelől: Mi is ! Zaj és felkiáltások a szélső­baloldalion : Lássuk! Elnök csenget.) T. ház ! Ma már a kérdés többé nem ugy áll, vájjon van-e parlamentáris alap a kölcsönös megértésre.. Ma már a kérdés ugy áll, hogy egy ellenünk szegezett erőszakot, a mely nemcsak berniünket bénit meg, de a mi alkotmányos fej­lődésünknek is akadálya, kell leküzdenünk. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon. Zaj jobhfelől, Elnök csenget.) Bocsánatot kérek, ez a nemzet egyszer már elárulta a gyengeségét azzal, hogy ez a nemzet választásokon megvehető. (Nagy zaj és Rendre ! kiáltások a jobboldalon. Élénk helyeslés a szélső­baloldalon. Halljuk! Halljuk!) De ne árulja el gyengeségét azáltal . . . (Folytonos nagy zaj és felkiáltások jobhfelől: Rendre !) Elnök (csenget) : A t. képviselő ur azt mondta, hogy a nemzet elárulta a választásokon, . hogy megvehető. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Igaza van! Hiszen a ministerelnök maga is mondta I Nagy zaj. Felkiáltások jobhfelől: Halljuk az el­nököt !) A nemzet becsülete a pártérdekeken felül áll ! (Élénk lielyeslés és taps a jobboldalon. Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Eitner Zsigmond: Az a becsület, a melyet pálinkával és borral meg lehet venni, nem a nem­zet becsülete ! Elnök: Ennélfogva ezért a nemzet egésze ellen irányult sérelemért a képviselő urat rendre­utasítom. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni! (Folytonos nagy zaj.) Kérem a t. házat, méltóztassék figyelemmel végig­hallgatni az elnököt. A házszabályok felett vitat­kozhatunk és kötelességünk e részben egymást kölcsönösen meghallgatni ; azonban kérem, mél­tóztassék a ház rendjét a maguk részéről is fenn­tartani. (Élénk lielyeslés a jobboldalon.) Tessék kérem folytatni! Hock János: Én az én hazafias érzésemmel szívesen veszem tudomásul. . . (Derültség és moz­gás a jobboldalon.) Csuha István : Ezen igazán nincs mit nevetni! Hock János : A ki e felett a dolog felett nevet, és igy iparkodik gyengíteni az én felszólalásom érdemét, azzal szemben egyszerűen utalok poli­tikai multamra (Mozgás és derültség a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.)' Elnök : Csendet kérek, t. ház ! Hock János: Huszonöt évi állandó parla­mentáris gyakorlatom alatt sohasem kerestem egyéni szempontok érvényesülését, hanem esz­méimért, elveimért, a melyekért az önök kriti­káját nyugodtan tűröm, mindenkor kész voltam önfeláldozó, hazafias működésre s az eszmék erejét sohasem mérlegeltem az egyéni szempontok-alacsony mérlegén. És azt hiszem, t. ház, hazafias érzésemre hivatkozhatom, midőn nekem jól esett az elnök ur e rendreutasitása, (Derültség jobbfelöl.) mert ha én egy igazságot kimondok is, a mely megtorlással találkozik az elnök részéről, szivesebben elviselem ezt a megtorlást a magam személyére nézve, semminthogy a nemzet gyengeségét parlamentáris utón az elnök ur is hivatalból erősítse meg. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) De tényekre hivatkozom, t. ház ! Méltóztatik a múltból tudni, hogy midőn a koalicziós kormány a nemzeti felbuzdulásnak nagy lelkesedése mellett olyan többséget hozott ide a házba, a melylyel szemben meg sem kiséreltetettt az ellentállás, akkor egyszerűen egy kormányelnök a saját személyében egyedül vállalkozott a nemzeti han­gulat megfordítására és hogy minő eszközökkel, azt ő maga itt a ház színe előtt nyíltan beismerte, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) nekem tehát té­nyekre szabad hivatkoznom, mert a ministerelnök ur kezdeményezésével szembeállítok egy teljesen kiforrott nemzeti akaratot, a melyet sikerült azon eszközökkel letörni, a melyeket a ministerelnök ur itt a házban nyilvánosan beismert és elitélt. (Ugy van ! Ugy van ! Felkiáltások a szélsőbalolda­lon : Megbélyegezte!) Herczeg Ferencz: Nem ugy van! A nemzet kiábrándult, kijózadodott! (Nagy zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Hock János : Hogy a nemzet kiábrándult, az kétségtelen ; de hogy miért ábrándult ki, ez közöt­tünk a vitás kérdés. Egy hang (johbfelől) : Mert rosszul csináltátok a dolgotokat! Csuha István : A kaposvári 80.000 korona miatt! Hock János: Ha a nemzet gyengeségéről a választások alkalmával bizonyságot nyújtott, ne nyújtsa azt a másik bizonyítékot felfelé, hogy ez a nemzet a törvényhozás utján alkotmányos eszközökkel és elnöki asszisztencziával a házban letörhető, (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) mert ennek gyászos következményei lehetnek a mi évszázados küzdelmeinkre. (Mozgás és felkiál­tások jobhfelől: Ez nem házszabály !) Mi évszázadok

Next

/
Oldalképek
Tartalom