Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-351

186 351. országos ülés 1912 február 27-én, kedden. változott időkben, változott modern formák kö­zött a feudalizmus bizonyos uralmát akarják tovább fentartani. (ügy van ! a szélsobalóldálon.) Ha ez nem volna igy, akkor nem foglal­hatna helyet az önök sorában mindazoknak ösz­szesége és nem támogathatná önöket, ha ennek a t. háznak más oldalán is ülnek, mindazok, kik ennek a mi harczunknak az eredményétől riad­nak vissza, mely eredmény, ha egyébben nem, mégis bizonyos általános nyilatkozatokban meg­nyilatkozott, melyek azonban testetlen, tartal­matlan voltuknál fogva részünkre biztosítékot nem nyújthatnak. (Igaz! Ugy van! a szélsobal­óldálon.) Meglehet, hogy ha mi ezt a harczot foly­tatni fogjuk — pedig folytatni kénytelenek va­gyunk (Igaz! Ugy van! a, szélsőbaloldalon.) — akkor talán megint felébred az a gondolat, mely diszkreditáltatott nemrégiben: az erőszaknak a gondolata. De mielőtt arra visszatérnének, gon­dolják meg, hogy ebben az országban termékeny békét, a lelkek nyugodalmát, a munkának lehe­tőségét az erőszak semmikéjj nem biztosithatja; hiszen tapasztalhatták is. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ha nem ezt akarják, ha azt mondják, hogy a nemzetet kérdik meg, ám tegyék. De ily kö­rülmények közt, mikor mi önöktől a saját programmjuk megvalósítását követeljük teljes biztosítékok mellett, azért fordulni a nemzet­hez, hogy velünk szemben ezért sunkért kérdezzék meg, ez nem jelent egyebet, mint annak a programmnak elejtését, (Helyes­lés és taps a szélsobalóldálon.) ez nem jelent egyebet, mint irtó háborút azok ellen, kik az önök vallott programmjáért küzdenek ebben a házban. Ebben a harczban mi igenis elvérez­hetünk, de csalódnék mindenki, ki azt hinné, hogy a mi bukásunkkal kiölhetik a nemzet lel­kéből az általunk hirdetett igazságokat, melyeket a mi küzdelmünk vitt bele az élő köztudatba, különben nem tárgyalnának önök velünk nyilt szinen a választói reform valamelyes biztosí­tékai felől. T. képviselőház! Mondtam, hogy békét, becsületes békét csak a nemzet jogainak érvé­nyesítése teremt meg, és a nemzeti jövőt meg­váltó demokrácziának teljes diadala. (Zaj jobb­felöl. Halljuk! Halljuk! a szélsobalóldálon.) Ábrahám Dezső: Ezeknek csakugyan név­szerinti szavazás kell! (Zaj.) Bakonyi Samu: Désy Zoltán t. képviselő­társunk, hogy végezetül az ő nyilatkozatával is foglalkozzam egy pillanatra, tegnapi felszólalásá­ban idézte volt egy korábbi beszédét, mely akként végződik, hogy azokat, kik a békének útjában állnak, el fogja seperni a nemzeti akarat. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! Bakonyi Samu: Hát milyen békének állunk mi útjában? Igenis, valljuk, álljuk, hogy útját álljuk a kétértelműségekkel tele, a nem őszinte, az álnok, az uj harczokkal viselős, és épen ezért a nemzetre legveszedesmesebb r békének. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) És melyik az a nemzet, mely minket el fog seperni ? Ez alatt nyilván a mai választói jog birtokosait érthetik. (Igaz! Ugy van! a szélsobalóldálon.) Justh Gyula: Jeszenszky Sándor vezetésével! Bakonyi Samu: A jövendő a kirekesztett jogtalanoké, csak velük teljes, velük egész, velük egységes a magyar nemzet. (Helyeslés a szélso­balóldálon.) Mi ennek a hatalmáért harczolunk és ez a maga hatalmát ki fogja vivni, s akkor ellenállhatatlan lesz, s akkor ez az egész erejé­ben meggyarapodott nemzet igenis el fogja mind­azokat seperni, kik útját akarják állani a béké­nek. (Helyeslés és taps a szélsobalóldálon.) Addig pedig, ám legyen béke, ha lehet olyan, mely őszinte, s a mely a jövendőnek ezt az erejét megteremti. Ha ilyen békét nem tu­dunk csinálni, akkor legyen harcz, legyen el­szánt, legyen önfeláldozó harcz, (Ugy van! a szélsobalóldálon.) legyen küzdelem, a melynek minden katonája fogadja lelkébe azt a tanítást, a melyet a girondisták vezére, Vergniaud irt börtöne falára: »Potius móri, quam foedari«, elpusztulunk inkább, de tiszta meggyőződésünk­től el nem térünk. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsőbaloldalon. A szónokot többen üd­vözlik.) Elnök: Minthogy az idő előrehaladt, meg­teszem javaslatomat a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, szerdán, február 28-án d. e. 10 órakor tartsa, és annak napi­rendje az indítvány- és az interpellácziós-könyvek felolvasása és a mai napirend legyen. (Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Akkor ezt határozatképen mondom ki és az ülést bezárom. (Az ülés d. u. 2 órakor végződik.) Hitelesítették: Vertán Etele s. k. Melczer Lászlő naplőbiráló-hizottsági tagok. k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom