Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-351

351. országos ülés 1912 február 27-in, kedden. 173 Hogy e tekintetben kétségünk ne legyen, nézzünk egy kicsit tovább a ministerelnök urnak és a magyar kormánynak nyilatkozatainál, mert határozottan nagyobb őszinteséget tapasztalunk például a badügyministernek és a vezérkari főnöknek beszédeiben, a kik nyíltan kijelentették, hogy a most kért ujonezfelemelés sem elegendő, hogy ezenfelül még további emelésekre lesz a hadseregnek szüksége, a kik tehát ezek szerint bejelentették, hogy ezzel a javaslattal megelégedve nincsenek s hogy a hadsereg fejlesztése tekintetében a nemzet, igenis, még számithat arra, hogy további áldozatokat kell hoznia. (Vgy van ! a szélsőbaloldalon.) A ministerelnök urnak a provizórium ellen tett észrevétele tehát itt teljesen értéktelen. Mert a ministerelnök ur, midőn a provizórium gondolata ellen épen azokkal az érvekkel harczolt, hogy a hároméves provizórium mellett ugyanannyi időre eltolódnék a kétéves katonai szolgálat előnye s ha a felemelt ujonczlétszám mégis besoroztatnék, é's három éven át fentartatnék egy 34.000 fővel magasabb uj onczlétszámot eredményezne. Mert ha ez tényleg bekövetkezik is, azt hiszem, teljesen megfeledkezett a ministerelnök ur saját javaslatának ama 80. §-áról, a mely szerint ez a többlet a végleges rendezés alapján is elő fog állani. És ha azt kérdezi a ministerelnök ur, hogy hiszi-e valaki, hogy az esetben, ha a valóságban ez a magasabb békelétszám létre fog jönni, majd alkalma és módja lesz a provizórium lejártával a képviselőháznak ezt a létszámot leszállittatni, én is azt kérdezem a t. ministerelnök úrtól, hogy vájjon hiszi-e, hogy le tudja szállitani ezt a felemelt létszámot akkor, ha ezt a kérdést nem provizórius, hanem végleges rendezéssel oldja meg ? (Elénk helyeslés a szélsóbaloldalon.) A másik igen lényeges kifogás a javaslatnak most felolvasott 80. §-a ellen az, hogy az első három évben besorozottakra vonatkozólag a három évi szolgálati kötelezettség nemcsak a többi csapatoknál, hanem a gyalogságnál is fentartatván, a kétéves katonai szolgálat kedvezményében legjobb esetben csak az 1915. évben besorozandók részesülhetnek, ennek áldásthozó hatása tehát a 1917. év előtt nem is nyilvánulhat. így néz ki máskülönben, t. ház, az a hires kétéves katonai szolgálat, a melyet mint fegyvert szegeznek mindazok mellének, a kik maguk a katonai javaslatok ellen küzdeni mernek és küzdeni akarnak, holott nekem ugy tetszik, hogy ha ezt a még kellőképen elő sem készitett kétéves katonai szolgálatot már most a törvénybe bevették s beveszik daczára annak, hogy azt három éven keresztül behozni sem akarják, ez esak arra való volt, hogy a létszámemelés terheit legalább látszólag könnyítsék és ehhez a nemzet rokonszenvét inkább megnyerjék. Kúti Béla: Ugy van! Szemfényvesztés és porhintés ! Vertán Endre: Mert a terhek nem kicsinylendők, akár a vér-, akár az anyagi áldozatokat veszszük is figyelembe. (Vgy van! a szélsőbaloldalon.) Teljesen hatástalan és teljesen semmitmondó a ministerelnök urnak e tekintetben való azon számítása, hogy igen ám, de 103.000 főnyi ujoncznak 365 napi produktív munkaereje fog visszaadatni a nemzetnek akkor, hogyha ezek nem három, hanem csak két esztendeig fognak ezután szolgálni. Ha tényleg behozatik a kétéves katonai szolgálat, ugy, a mint nem fog behozatni, akkor is csak az egyes ember szempontjából igaz ez; azonban sohasem igaz a nemzet egyetemének szemjxjntjából, (Ugy van! Vgy van! a szélsőbaloldalon.) mert azt a produktív munkaerőt, a melyet visszaadnak az egyes embernek a katonai szolgálati idő leszállításával, fokozottabb mértékben elvonják a nemzettől a létszám felemelésével. (Vgy van ! Vgy van ! a szélsőbaloldalon.) Hiszen ez tisztán matematikai kérdés ; (Vgy van! a szélsóbaloldalon.) egyszerű számadás kérdése az, hogy 103.000 főnyi ujoncznak három évi katonai szolgálati ideje a maga összeségében még mindig kevesebb, mint 159.000 főnek két évi szolgálati ideje, és kevesebb még akkor is, ha nem számítjuk azt, hogy a lovas- és műszaki csapatoknál, a tüzérségnél, a haditengerészetnél, sőt a visszatartott altisztek a gyalogságnál is, ezután is három évig fognak szolgálni, ezek tehát ezt a differencziát még jobban növelni fogják a nemzet produktív munkaerejének rovására. (Élénk helyeslés és jelkiáltások a szélsőbalöldalon : Szünetet!) Tisztelettel kérem az elnök urat, hogy mivel beszédemet még tovább kívánom folytatni, méltóztassék szünetet elrendelni. (Helyeslés. Felkiáltások a szélsóbaloldalon ; Éljen Vertán !) Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház ! Az ülést újra megnyitom. Vertán Endre képviselő urat illeti a szó. Vertán Endre : T. ház ! A már elmondottak is igazolják, hogy abban a békében, és abban a megoldásban, a mely a két párt közt létrejött, magának az eredeti birtokállománynak védelme sincs biztosítva. Unos-untalan kell azonban ismételni, hogy minket még ez sem elégíthetne ki s mi a további harezot fel nem adhatnók még akkor sem, ha e birtokállomány védelme teljes mértékben sikerült volna, (Vgy van! a szélsőbaloldalon.) nem, mert nem ezért vettük fel a küzdelmet. Felvettük, a mint már jeleztem, a jogi állománynak birtokállománynyá való átváltoztatásáért, tehát a birtokállomány kiterjesztéséért és felvettük olyan auspicziumok között, a melyek között teljes joggal hihettük és remélhettük, hogy az összes ellenzéki pártokkal együttküzdve, eredményt is fogunk elérni. (Vgy van ! a szélsőbaloldalon.) Remélhettük nevezetesen azt, hogy a koaliczióban résztvett pártok mindannyian csatlakozni fognak küzdelmünkhöz ; remélhettük azt, hogy ebben a küzdelemben kívánságaink semmi oldalról sem fognak merev elutasításban részesülni, megvalósításuk a lehetetlenségbe nem fog ütközni.