Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-350

350. országos ülés 19ÍÍ'február 26-án, hétfőn. 139 tatását az erőszakolt rendkívüli eszközökkel iga-i^ zolínak, (Elénk helyeslés jobbfelől és a baloldalon.) a mi semmiképen nem zárja ki a továbbküzdést ^zen a téren is a nagyobb biztositék elérésére. '(Helyeslés baljelől és a jobboldalon.) A második pont, a mely a küzdőpontok közül kimagaslott, a. szolgálati nyelvnek törvénybei iktatása volt. Megvallom, t. képviselőház, hogy mindaddig, mig a ministerelnök urnak álláspontja csupán az volt, hogy ezt a kérdést majd küzdjük ki akkor, a mikor a perrendtartási javaslat napi- \ rendre kerül, én magam is kétesnek tartottam, jj hogy vájjon a küzdelem alkalmának ezt az áthelye- [ zését kielégítőnek elfogadhatjuk-e abban a szűkebb , értelemben is, melyben arról, hogy valami kielé- \ gitő-e vagy sem, szó lehet. De a mikor a ministerelnök ur szóvá teszi, \ hogy ő egyáltalában nem vet súlyt azon kitétel- :; nek fentartására, amelyet mi séremesnek tartunk és és mikor ezzel megczáfolja azt a gondolatot, jj a mely én bennem a legnagyobb visszatetszést • és aggodalmat szülte, mintha a szolgálati nyelvnek l

: ez a törvénybe iktatása volna mintegy az az ellen- :

\ érték, a melyet bizonyos katonai körök kivannak ; azért, hogy a magyar nyelv érvényesülésének ; teret engedtek a perrendtartási javaslatban; \ mikor látom, hogy semmi akadálya nincs annak, \ hogy ezt a sérelmes kitételt kiküszöböljük : akkor \ nem zárkózhatom el az elől, hogy ilyen, az ország | szine előtt tett kijelentéseket j óhiszemüeknek, • komolyaknak elfogadjak. (Zajos helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Ennek folytán egészen ; biztosra veszem, hogy ezeket a sérelmes kitételeket j el fogjuk kerülni, el fogjuk hárítani az országról azt, 1 a mit talán a t. túloldal nem vesz oly komolyan, j nem tart oly sérelmesnek, de a mit mi nagyon ; sérelmesnek tartunk, hogy az eddig csak eltűrt állapota a nem magyar szolgálati nyelvnek törvényes szentesítést nyerjen, hogy avval az országgyűlés is szolidaritást vállaljon, hogy az országgyűlés határozatára mint törvényre lehessen hivatkozni annak további fentartása tekintetében. (Helyeslés baljelől és a jobboldalon.) Marad a választói jog, t. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk !) A választói jogra nézve pedig azt a kijelentést teszi a t. ministerelnök ur, hogy nemcsak ő maga vet súlyt arra, hogy a választói jog kellő időben meglegyen és nemcsak ezen álláspontjából és ezen politikájából és saját politikai tekintélyének követelményeiből kifolyólag köti magát ahhoz, hogy a választójogi törvény ezen országgyűlésen benyujtassék, hanem saját párt- i jának garancziáját is bele akarja vonni az által, • hogy onnan egy olyan határozati javaslatot akar \ az országgyűlés elé terjesztetni, a melylyel utasittatik a kormány, még pedig a kormány hozzájáru-- ] lásával, hogy a választási törvényt még ezen év ; folyamán letegye a ház asztalára. (Helyeslés jobb- '• felöl és a középen.) T. képviselőház ! En ugy tartom, hogy mikor ! mi mint kisebbség állunk szemben egy nagy több- ; seggel, akkor ezek az igy elért- eredmények lekicsi* nyelhetők, ha valaki taktikai szempontból szükségesnek és czélszerünek tartja őket lekicsinyelni, de az elfogulatlan közvéleménynek, a nyugodtan és szenvedély nélkül itélőknek el kell ismerniök, hogy egy kisebbségi küzdelemnek ilyen eredményei mindenesetre elismerésreméltók. (Helyeslés bal- és jobbfelöl.) Evvel eljutottunk odáig, a-mennyit az én Ítéletem szerint a legerőteljesebb harczczal' az ország jelenlegi helyzetében ezen szempontnak érvényesítésére elérni lehet. (Ugy van ! balfelől és. a jobboldalon.) . ' ,

t A kérdés csak az, hogy vájjon ezeken: túl az ember egyáltalában miben látja a tovább folytatandó harcznäk czéljait és létalapját. UjbóL és újból ismétlem — és habár unalmasnak is látszik, nem tudom, hányszor kénytelen leszek még megr ismételni (Halljuk ! Halljuk!) — hog}' nincs arról szó, hogy mi lemondjunk a mi eszméink érvényesítéséről a vitában, sőt arról van szó, hogy hozzáfogjunk a mi eszméink érvényesítéséhez. (Élénk helyeslés a bal- és a jobboldalon.) Nincs arról szó. hogy a küzdelmet azokért az ideálokért, á melyek előttünk állanak, még pedig ugy a függetlenségi párt programmjának egészében és integritásában, mint azon gyakorlati czélokért, a melyeket a véderőr nek nemzetivé tétele tekintetében magunk elé tűztünk az utolsó időkben, — nincs arról szó, hogy mi ezek érvényesítéséről lemondjunk, hogy mi ezek érvényesítésére mindent el ne kövessünk. Csák arról van szó, hogy vájjon e tekintetben a helyett a rendes normális tevékenység helyett, á melylyel egy kisebbség a maga igazát a vitában kimutatni iparkodik, a melynek utján a közvéleménynek mindig szélesebb köreit iparkodik magának megnyerni, a melynek révén azt a reményt táplálja, hogy ilyen kitartó, felvilágosító és lelkesítő munkával majdan többséggé válik ....'•' .".''" '"' Győrffy Gyula: Es aztán leszerel. '(Nagy.zaj a jobboldalon. Elnök, csenget.) ,. Gr. Apponyi Albert: Kérem,, én nagyon örülök a közbeszólásnak, én az ilyenkozbeszóláso-' kat abszolúte nemcsak nem. kívánom kizárni, hanem nagyon hálás vagyok értük, mert hiszen, alkalmat adnak arra, hogy valamely dolgot rögtön megvilágítsak. Én tehát ígérem, hogy ennek a közbeszólásnak a tartalmára vissza fogok térni beszédem folyamán. (Helyeslés a bal- és. jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) De van egy angol "közmondás : »You must not hove too much of a good thing'.» A jóból sem

1 kell túlságosan sokat kérni. „.'.,• *. Nem arról van szó. mondom, hogy ezt a.: küzdelmet mi feladjuk, hanem, hogy a normális, keretekbe visszatérjünk. Es most válaszolok erre a közbeszólásra. (Halljuk! Halljuk!) Igenis, előttünk van az utolsó évek nagy tapasztalása,, és ebből a tapasztalásból nekünk okulnunk és 'tó-.,' nulnunk kell. Mert én nem tartom azt következetességnek, hogy ha az ember a tapasztalás,, minden tanulsága ellenére .ugyanazt űgvánázuu', módon teszi; (Elénk helyeslés a bal- és jobboldalon?)

1 18*