Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-349
126 349. országos ülés 1912 február 24-em szombaton. a maga beszédében, a 43. §-sal kapcsolatos, a melynek egyik kikezdésében t. i. felhatalmazás van bizonyos esetekben az 1888: XVIII. t.-czikk alapján a tartalékosok és póttartalékosok behívására. Ezen aggályok a körül forogtak, hogy a házra nézve az ujonczmegajánlásról szóló törvényjavaslat tárgyaihatása mindig biztosítva legyen, és ne legyen alkalmazható a törvénv felhatalmazása, ha a javaslat nem terjesztetett elő a háznak, vagy az nem tárgyalhatta, vagy pedig tárgyalását megtagadta. E tekintetben, különösen mivel tudom azt, hogy a többség tekintélyes számú tagjai is osztoznak abban a véleményben, a melyet t. képviselőtársam felhozott, azt hiszem, nem lesz nehéz fennálló törvényeink alapján megállapítani a módot ezen aggályok eloszlatására mindazoknak a körülményeknek a felsorolásával, a melyeket az előbb már voltam bátor jelezni, egy határozati javaslat alakjában, a melyet véleményem szerint a ház egyhangúlag fogadhatna el, mert ahhoz a kormány hozzájárulását is bejelentem, s a melyet azután, ha a ház már elfogadta, hozzájárulás czéljából átküldhetnénk a főrendiházhoz is. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Zaj a szélsőhaloldalon. Elnök csenget.) T. képviselőház ! Van még egy kérdés, (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) a mely eddigi vitáink során nem a véderőjavaslattal, hanem a ház asztalán fekvő egy másik törvényjavaslattal kapcsolatban hozatott fel, . . . (Zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Khuen- Héderváry Károly ministereinök : . . . s a mely a büntető perrendtartás 80. §-ának azon rendelkezésére vonatkozik, mely szerint bizonyos esetekben kivételként a szolgálati nyelv alkalmazása, lép érvénybe. Magam részéről azt hiszem, hogy midőn ezt a rendelkezést abban az alakjában, a mint van, felvettük, nem tettünk egyebet, mint egy fennálló törvényes jogállapot következményeit vontuk le. (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk! jobbjelöl.) ujabbi megerősítésre ez szerintem nem is szorul. (Zaj a szélsőbaloldalon.) ESnÖk :' Csendet kérek ! Gr. Khuen-Héderváry Károly ministereinök: És arról sem lehet szó, mintha mi itt valami uj állapotot kívántunk volna teremteni. Mert mi, a kik 67-eseknek nevezzük magunkat, ma is és már igen régi idő óta, kezdettől fogva egyformán mindig azon az állásponton állottunk, hogy az az intézkedés és állapot, a mely itten fennáll, helyes és jogos. (Zaj a" szélsőbal-oldalon.) De én a múlt alkalommal is megmondottam, hogy nem azért nem fogadhattam el az aggályok eloszlatására szánt módosítást, mert egyáltalán nem akartam a törvény ezen rendeldezésének megváltoztatásába belemenni, hanem csak azért nem, mert az a módosítás, a melyet ellenzéki részről e tekintetben ajánlottak, szerintem nem volt alkalmas arra, hogy a lényeg fentartása mellett megnyugvást keltsen, a nélkül, hogy a törvény egyéb rendelkezései ebből folyólag kárt ne szenvedjenek. (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Ez ma tulaj donképen nem is képezi a tárgyalás anyagát, nem is képezheti annak anyagát a véderőj avaslattal kapcsolatban, (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) mert ez majd annak idején, mikor a perrendtartás lesz szőnyegen, (Derültség és zaj a szélsőbaloldalon, ügy van ! Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől. Elnök csenget.) kerülhet elbírálás és tárgyalás alá. És én újra kijelentem, a mit mái előzetesen minden javaslatunkkal szemben hangoztattam, hogy én minden módosításhoz hozzájárulok, a mely a javaslat javítására szolgál és talán helyesebben és preezizebben fejezi ki azt, a mit a törvény akar. (Helyeslés jobbfelől. Zaj a baloldalon.) de természetesen ragaszkodom a dolog lényegéhez. Szavakhoz azonban én sohasem ragaszkodtam s azért azt hiszem, lesz mód talán arra. . . . (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Kapcsolják ki !) B. Láng Mihály: Nem mi szoktunk kikapcsolni ! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek, t. ház ! Gr. Khuen-Héderváry Károly ministereinök: . . . hogy ellenzéki t. képviselőtársaimnak e tekintetben fennálló aggályait eloszlathassuk. Tudom, hogy ez elég nehéz, mert hiszen bár eleget foglalkoztunk állandóan épen ezzel a kérdéssel s eléggé igyekeztünk jóhiszemüleg és jó lelkiismerettel olyan formulát találni, a mely a felmerült kivánalomnak eleget tegyen és az aggályokat eloszlassa, ez eddig mégsem sikerült. De ha ezentúl sikerülni fog, én csak örvendeni fogok rajta. Ennek azonban majd akkor lesz helye, mikor a perrendtartást fogjuk tárgyalni. (Igaz ! ügy van ! jobb- és balfélől. Zaj szélsőbalolda Ion.) T. képviselőház! Azt hiszem, hogy ezek elősorolása után, ha nem is egészben, de nagyjában mégis a magam részéről is hozzájárultam ahhoz, hogy előkészítsem és megkönnyítsem azt, a minek tulaj donkép a rendes állapotnak kellene lenni, hogy foglalkozzunk normális módon azon javaslatokkal, a melyek a ház asztalán feküsznek. (Helyeslés a jobboldalon.) Nemcsak most, de minden esetben igy kellene ennek lennie. Másrészt BÍZ 31Zérzésem, hogy mindazok, a kik ma hozzájárulnak ahhoz, hogy ilyen nyugalmas, ilyen békés állapot teremtődjék a parlamentben, azok azután mindannyian osztozkodni fognak azon jutalomban, a melyben a nemzet részesíteni fogja az arra méltókat. (Helyeslés a jobboldalon. Elénk derültség, taps és felkiáltások a szélsőbaloldalon: A mandátumban ! Derültség és éljenzés a szélsőbaloldalon.) Eitner Zsigmond : Osztozkodnak a provízióban ! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hát miért nem mondtátok hamarább ? Ezt előbb kellett volna mondani ! Derültség. Mozgás és zaj a jobboldalon.) Kun Béla: Mandátum gyár ! Eitner Zsigmond : Legalább nyíltan, őszintén beszél a ministereinök ! (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Eitner Zsigmond: Hát az sem jó, ha: megdicsérem, hogy őszintén beszél.? (Felkiáltások